Az alábbi írásom többes indíttatású volt, egy egyéni feladat teljesítésén túl az aktualitását az adja, hogy 2013 az aktív európai polgárság éve, másrészt szándékomban áll rávilágítani arra, hogy milyen szerepen van ebben az IKT terjedésének és használatának. Az aktív polgárság egy életre szóló folyamat, akárcsak a tanulás.
1. Bevezetés
Az Európai Unió működésének alapelve a jogállamiság, ez azt jelenti, hogy tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. Magyarországon is az emberek az uniós csatlakozásról szavazással döntöttek. A csatlakozásra való felkészülés hosszú folyamat volt, amelynek feltételeit és megvalósulását szerződések rögzítették; mindezt sok-sok párbeszéd előzte meg. Az Európai Unió alapértéke az emberi jogok tiszteletben tartása; ezzel összefüggésben egyik legfőbb célja az emberi jogok védelme.
Most, hogy 2013-ban az aktív európai polgárság éve van, végig futnak a gondolataimban azok az évek és események, amikor az alapítványommal számos dolgot tettünk azért, hogy környezetünkben (falumban) élő emberek előtt kitáruljon a világ az internet által. Az aktív európai polgárság évének gondolatára, s mint kezdeményezés, abból indult ki, hogy az emberek nem ismerik teljes körűen a jogaikat, így nem is tudnak vele élni. A program azt célozza, hogy mindezen változtatni kell és ösztönözni a három szféra közötti párbeszédet. Nos, ezek a célkitűzések felelevenítik bennem a magyarországi előcsatlakozási, és csatlakozási programokat; azt, amikor az internet-penetráció növelésén dolgoztunk; azt amikor az e-közigazgatás fejlesztésén, vagy amikor csatlakozást népszerűsítő programokat szerveztünk, mint teleházasok. Az a teleház, amelyben 7 évig dolgoztam, szinte egybeesik az előcsatlakozási évekkel, így nem volt ismeretlen előttünk az
eEurope célok sem és azon fáradoztunk, hogy mindezek megvalósuljanak; ez párbeszéd nélkül nem ment volna.
A tanulmányom további részében mindezeket társadalompolitikai és cselekvési programokon keresztül mutatom be; kitérve arra, hogyan mutatott irányt az EU és ez hogyan jelent meg országos és helyi (lokális) szinten, kiemelve az oktatási-képzési célkitűzéseket. A 7. témakör, „Az EU csatlakozásra való felkészülés feladatai Magyarországon. (példák, programok) Lisszaboni Stratégia és az oktatási-képzési célkitűzések munkaprogram” feldolgozása, elemzése saját élményen és tapasztalatokon alapul.
2. A 2004-es EU-csatlakozás áttekintése
1990. júliusában a magyar miniszterelnök Brüsszelben átadta a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspontról szóló memorandumot, amely már tartalmazta Magyarország majdani belépési szándékát is. 1991. decemberben aláírásra került a társulási szerződés, amely 1994. február 1-jén lépett életbe. 1993-as csúcstalálkozón a tagállamok első alkalommal nyilvánították ki a közép- és kelet-európai új demokráciák tagjai lehetnek az EU nak, amennyiben teljesítik a „koppenhágai kritériumokat”. Magyarország hivatalos EU s tagsági kérelmét 1994. április 1-jén adta át Athénban. 1996 áprilisában átadták a felvételét kérő tíz közép- és kelet-európai országnak a Bizottság által összeállított kérdőívet. Az erre adott válaszok és más információk alapján kidolgozott országvéleményben („avis”) a Bizottság 1997 júliusában alkalmasnak találta Magyarországot a csatlakozási tárgyalásokra. Magyarország 2000 nyaráig valamennyi csatlakozási fejezetet megnyitotta. 2003. április 12-én Magyarországon népszavazást tartottak az EU-tagságról, amelyen a résztvevők 83,76 százaléka igent mondott az Európai Unióhoz való csatlakozásra. 2004. május 1-jén új időszámítás kezdődött Magyarország és a másik 9 ország életében, az Európai Uniónak tagjai lettek. Ez a csatakozás komoly kritériumoknak való megfelelést jelentett és az elvárásokat, annak való megfelelés dokumentálásra került.
3. Maastricht-i Szerződés
A Maastricht-i Szerződés, ami tulajdonképpen „Szerződés az Európai Unióról” 1992-ben írták alá az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba. Ekkor került előtérbe az integráció szimbolikus aspektusa, úgy mint Európai Közösség. A szerződés több jelentős eredményéből kiemelem azt az intézkedést, amely a strukturális és kohéziós alapok megteremtésével segíti a szegényebb (elmaradottabb) országokat. Ez abból a megközelítésből volt jelentős, hogy a csatlakozó országoknak nem csak feltételeket szabtak, hanem támogatást is kaptak, igencsak szigorú kritériumok mellett. Itt emelném ki a vidék- és infrastruktúrafejlesztési alapokat; amelyek sokat lendítettek a hátrányok leküzdésében a mi községünknek is, ilyen volt a PHARE a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok előfutáraként. Ebben a programban országos szinten több teleház jött létre, illetve itt kerültek kialakításra például a falugazdász és SAPARD irodák is; illetve a szociális teleházak a leghátrányosabb térségekben, főként Békés és Borsod megyékben, illetve a zalai aprófalvakban, a csongrádi zsáktelepüléseken. Sőt, a turisztikailag kiemelt területeken a Turinform-irodák is.
4. Lisszaboni Stratégia
A lisszaboni stratégia tulajdonképpen az információs társadalomra való felkészülési irányelveit fogalmazza meg, az átmenetet egy versenyképes, dinamikus és tudás-alapú gazdaság elérése érdekében. Az Európai Tanács lisszaboni ülésén megfogalmazott stratégiai célokból érdemes kiemelni a 8-11. pontokban megfogalmazottak lényegi elemeit:
A 8. pont átfogó e Európa cselekvési tervre ösztönzi az átállást a digitális, a tudásalapú gazdaságba, hogy ezáltal új áruk és szolgáltatások legyenek elérhetők a polgárok számára, amely segíti a versenyképesség és a foglalkoztatás növekedését.
A 9. pont fogalmazta meg, hogy a vállalkozások és a polgárok számára biztosítson internet hozzáférést; valamint annak fontosságát taglalja, hogy minden polgárnak rendelkeznie kell a szükséges készségekkel, hogy élni és dolgozni tudjon ebben az új társadalomban, amelyben az információ- és a tudás-, valamint a tartalomipar lesz a meghatározó.
A 10. pont hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni az elektronikus kereskedelem feltételeit és szabályozását, valamit kiszámíthatóvá kell tenni, hogy inspirálja az üzleti és a fogyasztói bizalmat. Ehhez szükséges a mobil kommunikáció és a gyors technológiai feltételek megteremtése.
A 11. pontban az Európai Tanács felszólítja az Európai Parlamentet arra, hogy milyen intézkedéseket és milyen határidőre teljesítsen. Így az elektronikus kereskedelemi jogszabályok és jogi keretek megteremtése és az internet költségeinek jelentős csökkentése 2000-re; 2001-re jöjjenek létre a frekvencia és jövő mobil kommunikációs rendszerek liberalizált távközlési piacai; továbbá 2003-ig elektronikus hozzáférés az alapvető közszolgáltatásokhoz.
5. eEurópa és eMagyarország
A csatlakozásra való felkészülésnek egyik jelentős súlyú feltétele az internet használat növelése volt, ez időben külön minisztérium (Informatikai és Hírközlési Minisztérium) koordinálta a feladatokat. Az IHM 2003-ban kidolgozta a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS), amelyben megfogalmazott célok egy bizonyos programja az eMagyarország volt. Ennek egyik látványos megvalósítása volt, hogy összefogta a teleházakat, könyvtárakat és művelődési házakat, működtetőtől függetlenül. Sőt! Ezzel megindult egy közös párbeszéd a szférák között, hogy egységes céllal, arculattal, és egy gerinchálózathoz csatlakozva prezentáljuk, egységben az erő. Ezáltal minden közösségi és internet hozzáférési hely
eMagyarország ponttá lehetett.
Minden intézmény elé kihelyezésre kerültek a @ jelű közlekedési táblák és az intézmény épületének falára az egységes arculati tábla; jelezvén, hogy „elektronikus hozzáférési hely az alapvető közszolgáltatásokhoz”. Magyarországon ezzel elindult a program, amellyel csatlakoztunk az eEuropa (1999) kezdeményezéshez, amely a Bangermann jelentéshez képest szemléletbeli változást is hozott. Mégpedig célul tűzte a társadalom információs fejlődését és ezzel együtt az életminőség javítását.
6. A mi f@lunk és a mi e-pontunk
A teleházunk képzéseket szervezett és tartott a felnőtteknek, vállalkozóknak, fogyatékkal élőknek (jellemzően mozgáskorlátozottaknak); továbbképzést a pedagógusoknak és szakköröket a gyerekeknek az IKT köréből. A képzések egy része felhasználói ismeretekre irányult, másik része a technológiai eszközökkel támogatott képzések voltak. Ebből a szempontból kiemelném az OKJ alapfokú ismereteket, az ECDL (European Computer Driving Licence) vizsgára való felkészítést és a multimédiás oktatóprogramokkal folytatott szakköröket. A képzések és tanfolyamok akkreditáltak, illetve regisztráltak voltak; részben saját és részben mások által akkreditált programok voltak. A foglalkoztatási oldalról megközelítve végeztünk oktatást a munkanélkülieknek, a hivatalokkal együttműködve; illetve a munkavállalóknak és vállalkozóknak, akik ismeretük bővítése és a modern technológiai eszközök elsajátítása okán jelentkeztek tanulni. A tanfolyamok széles kört reprezentáltak mind az ismeretek, mind a foglalkozásokat tekintve. Néhány példa a tanfolyamokra: gépírás és szövegszerkesztés, számítógépes grafika, IT-alapismeretek, honlap-szerkesztés (később weblapszerkesztés lett a neve), elektronikus média ismeretek, multimédia az oktatásban.
Ezzel összefüggésben voltak rendszeres rendezvényeink, versenyek, kiemelném az alkalmi
webrádiós adásokat a falunapokon (együttműködésben a teleházasokkal, amolyan körkép jelleggel) ez volt a
faluNet (Pleskonics András és Csernai Árpád); valamint a heti S(z)akkör-t, amelyet interneten és/vagy intraneten játszottak a versenyzők. Ezek a tevékenységek jól tükrözték az alapítvány céljait, amelyek oktatás és ismeretterjesztés, valamint az információs társadalom létrejöttét segítették. E közé tartozott még az IKT kompetencia fejlesztése és nem utolsósorban az internet hozzáférés biztosítása.
Az eMagyarország pont vállalásakor már 4-5 éve működött a teleházunk egy ötezer fős községben. Az internet költségei jelentősek voltak a kiadások között; ekkor került szóba először, hogy mindezt ingyen kapnánk az információs társadalom fejlődésének segítéséért. Így csatlakoztunk több közigazgatási modell-programhoz, amelyekben az információszabadság és nyilvános adat (helyi rendeletek elektronikus megjelenése), elektronikus ügyintézés (adóbevallás: eBev); valamint a budaörsi modell az
IT-mentor, az ügyintézés segítése jelentek meg. Ezek mögött sok-sok párbeszéd volt országos és helyi szinten is; és rengeteg erőfeszítés a helyi társadalom oktatásában; vallom, hogy e nélkül nem képesek a polgárok az aktivitás kifejtésére. Tevékenységeinket mind-mind az élethosszig tartó tanulásról szóló Memorandummal összhangban végeztük; mindezt anélkül, hogy tudatosan tettük volna, egyszerűen csak igény volt rá. Igény volt arra, hogy az otthonokhoz közelebb vigyük a tanulás lehetőségét, újítások kerültek bevezetésre a számítógép által, felértékelődött a tanulás és tudás az új készségek elsajátításával; és nem utolsó sorban végbement egyfajta beruházás az emberi erőforrásokba. A teleházunk nem csak tanulási tér, de újfajta szellemi közeg is volt egyben; a tudásmegosztás tere.
7. Összegezés
Az aktív polgárság egy életre szóló folyamat, akárcsak a tanulás. A 21. században nélkülözhetetlen kulcskompetenciák hozzájárulnak az aktív polgársághoz, és ha ezt a kérdést uniós környezetben vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy a kompetenciák hiányában nem tud megvalósulni; hiszen pl. a nyelvismeret vagy az IT ismeret, de olykor a hozzáférés hiánya is hátrányosan érinti (esélyegyenlőtlenség) a polgárokat. Az egész életen át tartó tanulás program általános célja, hogy a lisszaboni stratégia célkitűzéseivel egyetértésben hozzájáruljon a közösség, vagyis az Unió fejlett, tudásalapú társadalom létrejöttéhez. Az EU a „tagállamok intézkedéseinek támogatásával és kiegészítésével elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak”. Az Unió területén megvalósítandó egész életen át tartó tanulás célkitűzései szerint – többek között – hozzájárul a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz, a kultúrák közötti párbeszédhez, a nemek egyenjogúságához, az egyéni kiteljesedéshez; beleértve a különleges nevelési igényűeket és a hátrányos helyzetűeket is. Támogatja a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget; az IKT-alapú erőforrások fejlesztését. Segíti a kreativitást, a versenyképességet, a foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint a vállalkozói szellem erősítését. Az oktatás és képzés minőségének javítása érdekében ösztönzi az eredmények, az innovatív termékek és folyamatok legmegfelelőbb felhasználását, és a helyes gyakorlatok kicserélését.
8. Szakirodalom
2.
A magyar EU-tagság története. 2013. március 31. 17:30
3.
“Jó gyakorlat" az élethosszig tartó tanulás szolgálatában - Beszámoló az EU Memorandumról szervezett nemzeti konzultációs folyamatról. Magyar Népfőiskolai Társaság. Lekérdezés: 2013. március 10. 18:38
4. OFI 2009.
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák. Lekérdezés: 2013. március 10. 19:57
5.
eMagyarország program. Lekérdezés: 2013. március 10. 22:38
6. Európai Tanács. Lisszaboni Európai Tanács, 2000. március 23–24.
Az elnökség következtetései.7. Wallendums Árpád:
A csatlakozás előkészítésének néhány humán és képzési vonatkozása. Lekérdezés: 2013. február 23. 11:55
8. Kovács László (2003):
„EU-csatlakozás 2004”. Lekérdezés: 2013. február 23. 16:50
9.
EU vonal. Lekérdezés: 2013. február 28. 17:30
10.
Az európai polgárok éve. Lekérdezés: 2013. február 25. 19:15
11.
A Magyar Köztársaság kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról. 2005 szeptember. Lekérdezés: 2013. március 24.
A Coursera-ról először 2012. júniusában az Eduline oldalán értesültem, hogy kurzusokat indítottak a világ legíresebb egyetemei (pl. a Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania, a University of Michigan). A képzéskínálatot átnézve szembetűnt, hogy a Michigani Egyetem hamarosan indítja a 10 hetes kurzusát „Internet History, Technology, and Security” címmel; ezzel kezdődött a Coursera közösségi létem. Ez a tanfolyam immár a harmadik alkalommal indult újra és ez nem egyedi eset. A bővülő kínálat mellett a sikeres kurzusokat „ismétlik”. A magam gyakorlatában is van arra példa, hogy ugyanazon kurzusra másodszor is beiratkoztam. Vannak időszakok, amikor dömpingszerűen indulnak a képzések, akár 20-30 is egyszerre és jobbnál jobbak; szinte dúskálunk bennük. Így hát, nehéz kiszemelni azt a max. 3-4-et, ami még egyszerre (el)végezhető. A kurzuspalettából már jó előre kiválasztható az, ami a figyelmünket felkeltette; de egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy az érdeklődésünk szerint ennél több osztályba iratkoztunk be. Hogy mi van ilyenkor? A tapasztalt résztvevők erre is találtak kiutat, de a Coursera is kínál erre megoldásokat. Mi a titka annak, hogy a kurzusok felépítése és témája alapján vagy a másodsoron végzett képzések mégsem válnak rutinná? Hogy van az, hogy a képzés mindig érdekessé és újszerűvé tehető? Mindez nem csak a Coursera-n múlik, hanem a résztvevők is kalandoznak a felkínált lehetőségek között. A fórumok, a wikik, a Google +, a peer értékelések, a portfólió kiválasztások olyan újszerű feladatokat adnak, amely során újra és újra átéljük a felfedezés élményét. Az elvégzett, illetve lejárt kurzusok, amelyekre beiratkoztunk, archiválásra kerülnek, de elérhetőek maradnak a felhasználóknak. Ha szükség van egy tananyagra vagy csak egy részére valamilyen kérdés megválaszolásához, egy elemzés elkészítéséhez, akkor ez könnyen elővehető; de a tesztekkel a gyakorlás lehetősége is fennáll. Ez a tanulási módszer egy interaktív tankönyvhöz hasonlítható inkább, amelyik a nap bármely szakában „fellapozható”, hétvégén és ünnepnap egyaránt, sőt a hagyományos értelemben vett tanítási szünetekben is aktív lehetőségeket kínál. 
Az egyéves kurzustapasztalataim segíthetnek megérteni, hogyan válik élményközpontúvá az e-learning a világ egyetemein, ahol választ kapunk számos tudományos problémánkra és kitekintés nyújtanak az egyre bővülő tudományterületekre. Sőt, olyan interkulturális tapasztalásokat szerzünk, amit sehogyan, sem máshonnan nem kapunk meg. A Coursera kurzusok globális jellege abból adódik, hogy nyitott és ingyenes kurzuskínálatot biztosít. A világ leghíresebb egyetemeire „járhatunk”, a legnépszerűbb kurzusokat és tanárokat ismerhetjük meg, úgy kapunk bemutatót mindegyik tudományterületből, ami egy hagyományos egyetemen elképzelhetetlen lenne. A Coursera több mint képzés, a kurzusok teljesítésével valóra válik a résztvevők globális versenyképessége.
