Coursera - Tanulás mindenkinek!

MoodleMoot 2013 Konferencia kerül megrendezésre 2013. június 27-28-án az Óbudai Egyetemen. Megtiszteltetésnek tartom, hogy előadást tarthatok Coursera tapasztalataimról.

a kép forrása

A világ oktatási szakértői már-már Coursera-mániáról beszélnek és ez nem csak egyszerűen népszerűséget jelent. Ezek a körülmények felvetik a kérdést, hogy egyfajta divatról van-e szó, vagy ez a közkedveltség a nyílt oktatási formának szól, vagy még ennél is többről beszélhetünk. A diplomamunkámban a hálózati tanulás felől közelítettem meg a témát; mostanra viszont már egy éves kurzustapasztalattal rendelkezem. A 12 hónapos megfigyeléseim és benyomásaim már érdeklődésre tarthatnak számot és hozzájárulhatnak a Coursera-projektről alkotott kép részletesebb megvilágításához.

A Coursera-ról először 2012. júniusában az Eduline oldalán értesültem, hogy kurzusokat indítottak a világ legíresebb egyetemei (pl. a Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania, a University of Michigan). A képzéskínálatot átnézve szembetűnt, hogy a Michigani Egyetem hamarosan indítja a 10 hetes kurzusát „Internet History, Technology, and Security” címmel; ezzel kezdődött a Coursera közösségi létem. Ez a tanfolyam immár a harmadik alkalommal indult újra és ez nem egyedi eset. A bővülő kínálat mellett a sikeres kurzusokat „ismétlik”. A magam gyakorlatában is van arra példa, hogy ugyanazon kurzusra másodszor is beiratkoztam. Vannak időszakok, amikor dömpingszerűen indulnak a képzések, akár 20-30 is egyszerre és jobbnál jobbak; szinte dúskálunk bennük. Így hát, nehéz kiszemelni azt a max. 3-4-et, ami még egyszerre (el)végezhető. A kurzuspalettából már jó előre kiválasztható az, ami a figyelmünket felkeltette; de egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy az érdeklődésünk szerint ennél több osztályba iratkoztunk be. Hogy mi van ilyenkor? A tapasztalt résztvevők erre is találtak kiutat, de a Coursera is kínál erre megoldásokat. Mi a titka annak, hogy a kurzusok felépítése és témája alapján vagy a másodsoron végzett képzések mégsem válnak rutinná? Hogy van az, hogy a képzés mindig érdekessé és újszerűvé tehető? Mindez nem csak a Coursera-n múlik, hanem a résztvevők is kalandoznak a felkínált lehetőségek között. A fórumok, a wikik, a Google +, a peer értékelések, a portfólió kiválasztások olyan újszerű feladatokat adnak, amely során újra és újra átéljük a felfedezés élményét. Az elvégzett, illetve lejárt kurzusok, amelyekre beiratkoztunk, archiválásra kerülnek, de elérhetőek maradnak a felhasználóknak. Ha szükség van egy tananyagra vagy csak egy részére valamilyen kérdés megválaszolásához, egy elemzés elkészítéséhez, akkor ez könnyen elővehető; de a tesztekkel a gyakorlás lehetősége is fennáll. Ez a tanulási módszer egy interaktív tankönyvhöz hasonlítható inkább, amelyik a nap bármely szakában „fellapozható”, hétvégén és ünnepnap egyaránt, sőt a hagyományos értelemben vett tanítási szünetekben is aktív lehetőségeket kínál.  

Az egyéves kurzustapasztalataim segíthetnek megérteni, hogyan válik élményközpontúvá az e-learning a világ egyetemein, ahol választ kapunk számos tudományos problémánkra és kitekintés nyújtanak az egyre bővülő tudományterületekre. Sőt, olyan interkulturális tapasztalásokat szerzünk, amit sehogyan, sem máshonnan nem kapunk meg. A Coursera kurzusok globális jellege abból adódik, hogy nyitott és ingyenes kurzuskínálatot biztosít. A világ leghíresebb egyetemeire „járhatunk”, a legnépszerűbb kurzusokat és tanárokat ismerhetjük meg, úgy kapunk bemutatót mindegyik tudományterületből, ami egy hagyományos egyetemen elképzelhetetlen lenne. A Coursera több mint képzés, a kurzusok teljesítésével valóra válik a résztvevők globális versenyképessége.

1.) MoodleMoot 2013 programfüzet
2.) Az előadásom