„Kedv s öröm röpkedne... "

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete tudományos konferenciát szervezett 2013. február 1-jén „Kedv s öröm röpkedne... (De)motiváció az iskolában” címmel. A konferencia alapgondolata az, hogy a tanárok legfontosabb személyes problémájaként szerepel az, hogy tanítványait nem érdekli a tananyag, nem fontos nekik az iskolai előrehaladás, nem lehet őket motiválni. Az ifjúságot kevésbé érdeklik a redoxireakciók, a francia forradalom alkotmányai vagy Bánk bán haragja, azaz éppen az, amiről az iskolában tanulnak. Az iskolai tananyag és a fiatalok világa közötti szakadék napról napra szélesedik és mélyül. Ritka, hogy az iskolában kedv s öröm röpkedne...

A konferencia szervezői úgy vélekednek, ez a motivációs deficit különösen tragikus hatással van a szegény és alul képzett szülők gyermekek iskolai esélyeire. Továbbá, azok a modellértékű iskolai innovációk, amelyek sikereket tudnak felmutatni. Nem kevésbé fontos kérdés az, hogy mennyire motiváltak a pedagógusok. Hogyan is állunk a hivatás melletti elkötelezettséggel napjainkban? És mi mindentől függ a hivatástudat? A motiváció ily módon nem pusztán pedagógiai és pszichológiai, hanem politikai, társadalmi, gazdasági jellegű probléma is. A legszélesebb értelemben vett kulturális közügy. A hatodszor megrendezendő Miskolci Taní-tani Konferencián ennek az ügynek a minél alaposabb körüljárásában segítettek az előadók; pedagógiai, pszichológiai, andragógiai, oktatáspolitikai adalékok volt minden előadás. 

A plenáris előadásokat Szivák Judit és Knausz Imre (házigazda) tartották meg. Szivák több saját szülői élményből merítve olyan történeteken keresztül szemléltette a demotivációs pedagógiai „módszereket” a Hitek és tévhitek a motivációról című előadásában, mint: 

- „a tanulás nem játék” 

- „csak tanulni kell” 

- „gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni”

Míg Knausz az Iskolai demotiváció – amnéziás demokrácia –ról beszélt a témára való ráhangolódásként.

Délután az alábbi három szekció előadásain vettem részt, s ezekről számolok be:

JÓKEDVŰ TANULÁS (I/3.szekció)

Gaul Emil - Jakab Feri útja Nyírmeggyesről Frankfurtba, arról szólt, hogy az ország leghátrányosabb településéről egy-egy lámpa újrahasznosított anyagokból hogyan kerül ki a Frankfurti Vásárba. A hallgatók a kiállított tárgyak mellett idegen nyelven érveltek, ennél nagyobb ösztönzést nem lehet elérni  egy diáknál, mint a sikerélmény.

Fabulya Zoltánné - A „Mocmó”. Nem mumus a módszertan – egy csoportprojekt bemutatása címmel a Szegedi Tudományegyetem előadója azt érzékeltette, hogyan válnak motiválttá a rajz oktatását tanuló hallgatók egy módszertan kidolgozásakor, ha saját maguk által kitalált figura lesz a középpont.

Orosz Csaba (VINYL) Vizuális Nevelés Labor Nyíregyháza, pecha kucha előadást tervezett, de hagyományos bemutató lett belőle, részletes ismertetéssel hogyan motiválhatók a diákok egy művészeti csoportban. További információk: http://vinylprojekt.blogspot.hu/ .

Béres Mária, a Debreceni Tudományegyetem  képviseletében, a Hagyományos tartalmak nem hagyományos keretek között előadásában arról beszélt, hogy a speciális igényű gyerekek mitől teljesítenek jobban egy hagyományostól eltérő tanulási környezetben, amelyet az előadó maga tervezett és készített el, a berendezéstől a tanulási segédeszközökig.

Czike Bernadett (Pannon Tudományegyetem) a tanítási-tanulási módszerről, mint motivációról tartott előadást.

A szekció előadásai a motiváción túlmutatóan arra tértek ki, hogy a tanulás lehet örömteli, sőt! Élményekben gazdag is, itt elsősorban a művészeti tanítás-tanulás és a speciális igényű tanulók tanítása adta a jó gyakorlatok bemutatást.

A TECHNOLÓGIA ÚTVESZTŐIBEN (II/3.szekció)

Ez a szekció olyan példákat mutat be, amelyben a technológiai fejlődés új utakat nyit meg a motiválásban.

Lehmann Miklós, az ELTE TÓK tanáraként a Facebook kutatását mutatta be a Motiváció és interakció aspektusából. Arról beszélt, hogyan lehet motiválni a tanító és óvónő hallgatókat a modern technológia által.

Buda András (Debreceni Tudományegyetem) a Digitális társadalmi csoportokról tartott előadást; amely tulajdonképpen inkább emlékeztetőként hatott, mint újszerűen, mivel a szekcióban ülők többnyire ezt a területet jól ismerő, témájukba vágó ismertekkel már rendelkező szakemberek.

Barnucz Nóra,  a nyíregyházi  tanítónő jórészt idősebb kollégáinak tapasztalataira támaszkodva sorolta fel  „Az oktatástechnika elmúlt 50 évének kudarca”-it. Bár elsősorban a hátrányokra és a hiányosságokra került a hangsúly, mégis számos jó tulajdonságok is akarva-akaratlanul felbukkantak. Valóban teljeskörű képet kaptunk az oktatást segítő eszközökből.

Csorba Fanni a Miskolci Tudományegyetem hallgatójaként  „Az online generáció – Egy megfigyelés első tapasztalatai” előadásában egy osztályközösség Facebook oldalát figyelte huzamosabb ideig az OTDK dolgozatához.

Benedekné Fekete Hajnalka a turai Hevesy György Általános Iskola „Hálószövés”-éről tartott előadást egy roppant nehéz műfajban (pecha kucha), amely az iskola tanórák elektronikus és online kiterjesztését jelenti, a szülök megelégedésére.

Zakupszki Tünde, az ELTE PPK Andragógia MA hallgatójának előadása A Kíváncsi Elmék, avagy a neveléstudományi szakértők a gondolatok hálójában előadása 20x20 másodpercben (pecha kucha) szólt egy szakértői csoport mintaprojektjéről, a CMI-2012-ről.

KÖZÖSSÉGEK ÉS KULTÚRÁK (III/4. szekció)

Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány  munkatársa „Lehet-e motiváló, ami kötelező, avagy szeressük-e a kötelező közösségi szolgálatot?” címmel tartott előadást és megpróbálta ráhangolni a hallgatóságot a következő előadásra. A szervezet a közösségi szolgálat körüli bizonytalanságokat kívánja eloszlatni és segítőkezet nyújtani az iskoláknak.

Matolcsi Zsuzsa,  Iskolai közösségi szolgálat – lehetőségek és korlátok. „Az iskolai közösségi szolgálat tehát mindenekelőtt pedagógiai eszköz. Minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplőnek tisztában kell lennie a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) fejlődjenek. Fejlődjenek személyes és szociális kompetenciáik, szert tegyenek az iskolapadban nem elsajátítható tudásra és készségekre. Így a közösségi szolgálati tevékenységek a tantárgyak nélkülözhetetlen kiegészítőivé válnak.”

Karlowits-Juhász Orchidea, azt járta körbe, hogy „Kinek szárny, kinek púp.” Miskolci körkép a kötelező közösségi szolgálat bevezetésekor. 28 helyi iskolát érint a problémakör és igencsak eltérő elképzelések vannak a szolgálat bevezetésével kapcsolatban. Vannak egyházi iskolák, amelyekben eddig is voltak ilyen foglalkozások, mindenféle törvényi kényszer nélkül. Vannak iskolák, amelyek pánikba estek a megfelelés miatt és vannak akik lelkesek és olyanok is, akik még nem foglalkoztak azzal, hogyan is kellene ezt megvalósítani.

Varga Eszter, a Debreceni Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, a Kulturális különbségek és tanulási motiváció kapcsán a kelet-ázsiai mintázatokról szólt egy számomra igen érdekes megközelítésből. A konfuciánus erkölcsi tanítások „motiválják” a tanulókat; amely során olyan erős a külső megfelelési vágy, hogy már belsővé válik. Az előadó nagyon alaposan járta körbe hogyan válik a tanulási motiváció komoly tanulási eredményekké, nézzük csak meg a rangsorban dobogós helyeken szerepelnek, amik gazdasági növekedéssé válnak.

Tomory Ibolya, a Debreceni Tudományegyetem oktatója a Hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek tanulási motivációiról beszélt a Kelet-Afrikában. A felelevenített életképek alapján rajzolódott fel, hogy olyan alfabetizációs programok zajlanak, amelyek elvégzését követően az egyének, bankszámlát nyithatnak, kölcsönt vehetnek fel, el tudják készíteni napi bevétel-költség elszámolásaikat, jogosítványt szerezhetnek, folyóiratok vagy biblia (szentírások) olvasását már kevesebben jelölik meg célként.

Teresa Amabile a Harvard Egyetem tanárának megfogalmazásában a motiváció így hangzik: "A művészetekben, a tudományokban vagy az üzleti világban a valódi kreativitás forrása mindig az a vágy, hogy azért csináljunk valamit, mert az mélységesen kielégítő és személyes kihívást jelent."

Ajánlott szakirodalom

Buda András (2011): A vándorút vége, VII. Kiss Árpád Emlékkonferencia, Debrecen

Vizuális Nevelés Labor Nyíregyháza

Iskolai Közösségi Szolgálat

A VI. Miskolci Taní-tani Konferencia részletes programja

A Kíváncsi Elmék, avagy a neveléstudományi szakértők a gondolatok hálójában

A 21. század népszerű tudománya a hálózatelmélet. A közvélemény is egyre érdeklődőbb a Barabási által népszerűvé vált hálózatgondolat iránt. A közösségi hálózatok nagyon közkedveltek lettek nem csak a mindennapi életben, de a tudományos területen is. A hálózati közösségek hallatán elsőként a hétköznapi megoldások jutnak az eszünkbe és olyan online kapcsolattartási platformok, mint az IWIW, a Facebook, a Google+, a Twitter, a Twoo, a Badoo, stb.

Aki kicsit belekóstol a hálózati létbe, és némi jártasságra tesz szert az IKT és a web 2.0-es alkalmazások terén az követi az érdeklődésére számot tartó személyeket a Ustream és más podcast csatornákon, a SlideShare -en, a blog hálózatokban vagy akár a 3D virtuális térben. Az emberek szeretnek új kapcsolatokat létesíteni, s akik eddig eljutnak a hálózatépítésben, azok a szakmai érdeklődésüknek megfelelően folytatják. Így csatlakoznak a LinkedIn, az Academia.edu, a ResearchGate vagy más még kevésbé népszerű közösségekhez. De hogyan is kerülnek egymás köreibe a tagok? Valódi vagy a virtuális ismeretség van előbb-e, mint a másik; de ma már a szakmai közösségek esetében sem egyértelmű a válasz. Az egyén akármerre tekint szerepeiben, hálózatban találja magát, az emberek közötti kapcsolatok és interakciók életre hívják az emberi lét olyan új dimenzióit, amelyekkel az egyének nem rendelkeznek. Az, hogy mire is képesek a közösségi hálózatok, és hogyan alakítják a sorsukat? A közösségi oldalak kiterjesztik és újradefiniálhatják kapcsolatainkat, hogy mit tekintünk a barátság, a kollegialitás, a szakértőség kritériumának, miközben egyszersmind elősegítik a kötelékek fenntartását egy a tágabb embercsoporton belül. 

Nemcsak a közvetlen kapcsolatainkat ápoljuk ezekkel az emberekkel! A mások közötti kapcsolatokat is sokkal nagyobb figyelemmel követjük az online világban. Az interakciók jellegét lényegesen befolyásolja maga a közvetítő közeg. A kommunikációs- és web 2.0-es kultúránk még nem olyan fejlett, hogy tartós párbeszédeket tudjunk fenntartani, ehelyett rövidebb aktivitási hullámok jellemzik kapcsolatainkat, ha pedig érdektelenné válnak számunkra, akkor sem szakítjuk meg a ismeretséget. Azt tapasztaljuk, hogy az online interakciók nagy számban még mindig tipikusan cselekszünk hagyományos módon, miközben áttelepültünk a kibertérbe. Az emberek felgyorsult mozgása és a földrajzi tér zsugorodása sokkal nagyobb távolságok áthidalásával létesíthetünk kapcsolatokat. Valamint többféle emberekkel kerülünk kapcsolatba, jóval változatosabb célokból. Miközben a hálózati gondolkodás, a hálózati lét interdiszciplináris tudománnyá fejlődött, amelynek szerepe van a neveléstudományban is, addig éppen ezen a területeken mozdul nehezen kapcsolatépítés.

A KONNEKT-2012 konnektivista facebook csoport záró hetében többek részéről felvetődött az igény, hogy továbbra is kapcsolatot tartanának egymással, sőt akár egy másik csoport keretében, más feltételekkel. Így jött létre a tavalyi év közepén a CMI-2012 szakértőkből álló csoport. A kutatásom azt vizsgálja, hogy mi motiválja a csoporttagokat és mennyiben mások, ha nem a kreditek megszerzése vezérli, hanem a szakmai tapasztalatcsere. Azt a célt tűzték magunk elé, közösen tanulmányozzák, hogyan is működik a konnektív tudásszerzés/tudásépítés egy szakértői csoportban. A féléves időszak tevékenysége, kommunikációs- és csoportfolyamatai érdekesen alakultak.

A Kíváncsi Elmék, avagy a neveléstudományi szakértők a gondolatok hálójában

1.)    dia: Az elnevezés Fehér Pétertől származik, aki az EDUTUS főiskolán tanít. A Kíváncsi Elmék arra kíváncsiak elsősorban, hogy hogyan működik a tudásátadás és tudásépítés a 21.sz. elején. A csoport vezetője Péter, magam pedig igyekszem inspirálni a tagokat a célok elérése érdekében.

2.)    dia: A csoport tagjai neveléstudományi szakemberek, akik részben pedagógusok, részben andragógusok, illetve az oktatási ágazat más területein tevékenykednek. Van több doktori végzettségű, doktorandusz hallgatók és tapasztalt oktatók a főiskolákon, egyetemeken és az általános iskolákban, de van középiskolai tanár, illetve igazgató; speciális igényű tanulók oktatói.

3.)  dia: A KONNEKT csoport  utolsó hetében vetődött fel az az ötlet, hogy akik ráéreztek a közös gondolkodás ízére, továbbra is tarthassák a kapcsolatot egymással, illetve új tagok ajánlásával, bevonásával bővítsük a csoportot. Ekkor 2012. május 20-a körül járunk. 

4.)    dia: A kezdet kezdetén a csoport 5 fő körül volt, majd egyre bővült, a csúcspontját szeptemberben érte el, amikorra kialakult a tematikus diskurzus. A csoport létszáma 11-23 fő között mozog. Az a helyzet, hogy a szakembereknek sincs tapasztalata egy virtuális szakmai közösség működésében, életében.

5.)   dia: A 21. század népszerű tudománya a hálózatelmélet. A közösségi hálózatok nagyon közkedveltek lettek nem csak a mindennapi életben, de a tudományos területen is. Míg a hétköznapi közösségekben passzív tagként is el lehet lenni, addig a szakmai közösségek is és a 21. század is az interaktivitást várja el. Nem lehet nem reflektálni a világ dolgaira.

6.)    dia: A hálózati közösségek hallatán elsőként a hétköznapi megoldások jutnak eszünkbe és legtöbben azokat a lehetőségeket sem aknázzák ki teljesen, mert nem ismerik teljes körűen a használatát; ilyen pl. a Facebook is; ahol a csoportunk szerveződött és kommunikációs felületként is szolgál.

7.) dia: Eleinte kötetlenség jellemezte a diskurzus témáit, ami jelentősen eltérített céljainktól és a tudományos megfigyeléseinktől. Változtattunk… Mi legyen a téma? Miről folyjék a diskurzus? Arról ami egy neveléstudományi szakembert érinthet, érdekelhet. Alapvető didaktikai kérdések: mit, hol, hogyan?

8.)  dia: Mitől lesz együttgondolkodó egy szakértői csoport? Pár fontos tényezőt soroltam fel. A közös tudásépítés ciklikus elemei meghatározóak. De, a tagok részéről elvárt a téma iránti érdeklődés is. A konnektív tanulás és különösen a közös tudásépítés  vállalása - vagyis rendszeresen “betesz a közösbe”.

9.) dia: Itt néhány jól sikerült válogatást láthatunk a tagok blogbejegyzéseiből több témát érintően. Jellemzően a tagok részérő olyan gondolatok fogalmazódtak meg, amelyek a zárt csoportunknál szélesebb érdeklődésre is számot tarthatnak, így az önálló blogbejegyzések vitát generálhatnak kívülállók részéről, egyben figyelemfelkeltő is.

10.)  dia: A Facebook nem csak csoportok létrehozására és működtetésére alkalmas felület, de számos alkalmazásai révén lehetőséget biztosít különböző szempontú elemzésére is, ebből már látható volt néhány ábra, és a következőkben is bemutatok párat. Ezek elsősorban kapcsolati és interakciós megközelítésből jelentősek.

11.) dia: Az ábra azokat a témaköröket szemlélteti, amelyek újra és újra megjelenek a csoport interakciós folyamataiban, a gondolatok, a kommentek, a blogbejegyzések ezek közé a tartami csomópontok köré szerveződik a kommunikáció.

12.) dia: A csoport létformája a konnektivizmus. Itt ennek a kulcsszónak a lekérdezési találatait láthatjuk; jól mutatja, hogy mennyire megelőzte a felvetés a decemberi témahónapot. Már a megalakuláskor, a csoport működésének tisztázásakor is fontos kérdésként merült fel.

13.) dia: Éppen a 13. diára esett a gondolatok hálójában… nos, ez nem szerencsétlenségként inkább szerencseként fogható fel. Az első egy gráf, amely a személyek közötti interakciók irányát szemlélteti; míg a második ábra az interakciók milyenségét mutatja, az alábbi táblázat adatsorait jeleníti meg; így a személytől induló és hozzá érkező kommunikációs irányok és mennyisége jól mérhető.

14.)  dia: Ezek az  aktivitási mutatók elsőre csak mennyiségileg szembeötlőek, annyi olvasható le belőle, hogy egy-egy személy által posztolt cikk, tanulmány, vagy más megosztott tartalom milyen érdeklődésre tartott számot, hogy milyen diskurzust generált. Az interakciós mutatók a kommentek és lájkolásokat adja meg, amiket küldtünk és fogadtunk.

15.)    dia: Az 1. szakaszban a csoport kötetlen témakörben diskurált. A 2. szakaszban meghatározott témakörök és témahónapok szerinti gondolatcsere és tudásmegosztás folyt. Ám félidőben a csoport aktivitása alábbhagyott és érdemes újradefiniálni a módszereket, működési feltételeket.

16.)   dia: Dilemmák és kérdések… hogyan tovább….

17.)   dia: … egy cikk, egy tanulmány, egy előadás, egy érdekes könyv, egy film, egy megosztanivaló tartalom, amiről úgy tartja valamelyik résztvevő, hogy épülésünkre szolgálhat, amitől “gazdagabbak leszünk” és tovább gondolásra érdemes...

18.)   dia: Gondolati toplista.

19.) dia: Más a kapcsolati- és más az interakciós háló egy csoportban. Mások a csomópontok, személyek és tartalmi csomópontok folyton változnak …

20.)    dia: Köszönöm a figyelmet!

A CMI-2012 Facebook csoportja: https://www.facebook.com/groups/268944953203205/