Digitális esélyegyenlőtlenség, kockázatok 2.

A digitális szakadék áthidalása egyre nehezebb feladat, ráadásul a nemek közötti szakadék is egyre nő. Az Európai Unió szerint a teleházak kiemelt szerepet játszanak a nők és a munkanélküli fiatalok társadalmi felzárkóztatásában. A teleházak munkájára hívja fel a figyelmet a Get Online Week 2012 kampány.

A teleházak európai szövetsége, a Telecentre-Europe, amelynek a Magyar Teleház Szövetség, a DemNet Alapítvány és az NT Nonprofit Közhasznú Kft. is tagja, 2012-ben is meghirdette a Get Online Week (szabad fordításban: Netezzünk a héten!) kampányt. Célja, hogy európai szinten ráirányítsa a figyelmet a teleházak és más közösségi hozzáférési helyek munkájára. A kampány idén március 26-30-ra esik, egyidejűleg az Európai Unió eSkills Week kampányával.

Az Európai Bizottság támogatásával 2012. március 26-30 között megvalósuló „e-Készségek hete” egy tematikus kampány, melynek keretében a digitális készségek fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az e-Készség program üzenete, a digitális készségek szerepének hangsúlya a mindennapokban. A program fő célja, bemutatni, hogy milyen lehetőségekeket nyitnak meg az e- készségek számunkra, akár a munkában, akár az oktatásban.

Get Online Week 2012 kampány

A kampányindító rendezvényre 2012. március 8-án, a nemzetközi nőnapon került sor Brüsszelben, egy nők által nők számára működtetett helyi teleházban. A nyitóbeszédet Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és informatikai biztosa tartotta. Beszédében hangsúlyozta a nők nagy szerepét abban, hogy az informatika a társadalmi befogadás, a bővülő foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés eszközévé váljon. A biztos meghirdette a „digitális nők” mozgalmát és kijelentette, hogy „az informatika nem kizárólag a férfiak privilégiuma többé. Az informatikai forradalom és a nemek közötti esélyegyenlőség forradalma szorosan össze kell kapcsolódjanak.” A rendezvény díszvendége volt többek között Herczog Edit magyar európai parlamenti képviselő is, aki a kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta a digitális esélyegyenlőség fontosságát.

Tanulmányok mutatnak rá arra, hogy a fiatalok infokommunikációs készsége nem éri el azt szintet, amelyet a munkahelyek egyre inkább megkövetelnek, az iskolai számítástechnikai oktatás pedig nem készíti fel kellően őket a munkaerőpiacra. A Telecentre-Europe azért, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára, egy online mérőeszközt fejlesztett ki (neve: Skillage), amely segíti a fiatalokat abban, hogy visszajelzést kapjanak készségeik szintjéről és megtapasztalják, hogy a modern munkahelyek milyen infokommunikációs követelményeket támasztanak velük szemben. A Skillage magyar nyelven is elérhető a www.skillage.eu honlapon.

Az információs társadalom kezdetén, de nevezzük inkább digitális állampolgárság hajnalának is, amikor a férjemmel megnyitottuk az Információs Pontunkat, még nem tudtuk, hogy tulajdonképpen ezzel egy teleházat hoztunk létre. Hallottunk róla, hogy Finnországban működnek olyan házak (telekottage), ahol az emberek "számítógépeznek; s hogy a globalizációval "együtt járnak" olyan technológiák, hogy vezetéken vagy anélkül hálózatba kapcsolódhatunk elvileg a világ bármely pontjával...  Persze, informatikai hálózatok léteztek előtte is csak ahhoz magánemberek nem csatlakozhattak; azokat csak a kormányzat, a hadiipar, a távközlés használhatta. Újdonságként hatott ránk és igencsak misztikus világképét vetítette elénk... például elgondoltam, hogy kapcsolatba léphetek végre a régóta nem látott unokatestvéreimmel és elkezdtem tudakozódni afelől, van-e emailcímük. Nos, hetekbe és hónapok teltek el mire megtudtam, hogy van bizony! Ahogyan kinyílt előttünk a világ, rájöttünk, hogy mások is csinálnak ilyen információtechnológián alapuló közösségi helyeket; és teleházakba tömörülnek... csatlakoztunk! Majd a világ minden pontjáról érkeztek hozzánk, hogy 'eltanulják' tőlünk azt, mi hogyan csináljuk; mivel nincs két egyforma teleház.

Mi a teleház? 

Wikipédia alapján: "A teleház egy olyan központ, amely modern multimédia-eszközökkel van felszerelve (pl.: számítógép, fénymásoló, fax, szkenner, telefon, internet). Ilyen központokat azokon a hátrányos helyzetű településeken hoznak létre, ahol nehezen hozzáférhetőek ezek az eszközök. Ennek köszönhetően a helybeliek is kivehetik részüket a világ információs hálózatából."

Hohl Ferenc megfogalmazása hasonlít a legjobban ahhoz, amit a teleházak küldetésként fogalmaztak meg amelyet a tagságunkkal vállaltunk:

"A teleházak legfőképp abban segítenek, hogy csökkenjen az ún. digitális szakadék, amely azt jelenti, hogy egyazon társadalomban élő emberek közül, az ún. (tudás)elit és a digitális közjavakból leszakadtak között valamilyen mértékű különbség van. Az eszközök elérhetősége pedig generációknak ad lehetőséget arra, hogy tájékozott legyen a digitális élet területén."

Teleházak szerepe

A teleházak és a teleházmozgalom megértéséhez és értékeléséhez szükséges a teleháznak mint fogalomnak a tisztázása és pontos meghatározása. A legtöbb teleház más-más értelmezést ad magáról; sőt a teleházas-szakírók is saját szavaikkal határozzák meg a teleház fogalmát. Ezt tovább nehezíti, hogy a teleházfogalom értelmezése nemcsak szerzőnként, hanem a gazdasági fejlettségtől és a földrajzi elhelyezkedéstől függően is változik. Tehát a magyar értelmezések és a külföldi meghatározások között jelentős különbségek vannak. Mivel a teleház mindenhol mást jelent, nincs egységes teleház definíció. A minta azonos, de a megvalósítás különbözik országonként, földrészenként. 

Napjainkra az alábbi típusok forrtak ki:

• Virtuális teleházak (Amerika)
• Technológiai szolgáltató központok (Anglia)
• Közösségi szolgáltató kommunikációs központok (Kanada)
• Közösségi távközlési szolgálatok (Afrika)
• Többfunkciós teleszolgálati intézmények (Ausztrália)
• Közösségi távmunka irodák (Spanyolország)
• Informatikai vállalkozó központok (India)
• Multifunkcionális civil hálózat (Magyarország).

Ezeket Gáspár Mátyás, az MTSZ volt elnöke határozta meg.

Így a magyar teleházak is alkalmazkodtak a magyar körülményekhez, létrehozva egy sajátos, magyar teleházhálózatot. Adaptálódás nélkül nem is lehettek volna életképesek ennyi időn keresztül. A teleházak eredeti, skandináv országokból származó modelljének átalakítás nélküli alkalmazása a biztos bukást jelentette volna. 

"A teleházakról általánosságban elmondható, hogy mindegy, hogyan hívják a teleházat, a lényeg: segíteni a közösséget az információs társadalomba való belépéshez. A teleházak közösségi helyként működnek, ahol az emberek megosztják egymással a tudásukat. A teleház a tudásmegosztás színhelye." (Holh, 2010)

Úgy 1999. körül fogalmazódott meg hangsúlyosan, hogy bizony az információs társadalomba való belépésnek feltételei vannak, s hogy ezt nagyon sokan nem képesek teljesíteni. A digitális szakadékot általában az információs társadalomhoz kötik, s az internethasználat alapján szokták mérni, de ma már használható az ehhez szükséges számítógépes ismeretek (digitális írástudás) mérésére és a hozzáférési mutatók vizsgálatára is. A digitális szakadék, mint kifejezés, amelyet a jelenség leírásárára használnak, ma már nem teljesen pontos, helyette a digitális egyenlőtlenség használata javasolt (Hargittai, 1999); de erről a korábbi bejegyzésemben szóltam; Holh Ferenc szavaival egészíteném ki, miszerint a digitális szakadék fogalma bináris jellegű, azaz azt jelenti, hogy ki vagy mi fér hozzá az infokommunikációs eszközökhöz, és ki nem; vagyis a hozzáférés lehetősége adott. Viszont digitális egyenlőtlenségről akkor beszélhetünk, ha bizonyos jellemzőkkel rendelkező csoportok, mint például: a lakóhelyi, az iskolai, az életkori, vagy etnikai  hovatartozásból adódóan kirekesztődnek az információs társadalomból. 2004-es év, az uniós csatlakozás éve volt; amely újabb kihívás elé állította nem csak a teleházakat, de az egész magyar társadalmat.... sajnos, úgy vélem, hogy a mai napig nem sikerült digitálisan (sem) felzárkóznunk az európai tagállamokhoz, sőt a későbben csatlakozók el is száguldanak mellettünk azon az elhíresült info-sztrádán.

A mai napig olyan mélyen kötődöm ehhez a mozgalomhoz és olyan sokat jelent, jelentett az életemben ez a szakmai közösség, hogy ezt a blogbejegyzésemet nekik szentelem, a munkájuk elismeréseként és barátságom jeléül.

A Get Online Week 2012 kampány népszerűsítésében a Telecentre-Europe magyarországi partnere a DemNet Alapítvány. A kampányról bővebben a www.demnet.hu és a www.getonlineweek.eu weboldalakon olvashattok. A Telecentre-Europe célja idén az, hogy Európa-szerte legalább 25 ezer teleház munkatárs és 200 ezer teleház használó adjon jelt magáról egy egyszerű űrlap kitöltésével. Ehhez Magyarországról a kampány egy hete alatt 5000 visszajelzés szükséges! Meg tudjuk mutatni, teleházasok, hogy vagyunk ennyien? --- IGEN! ... én csatlakozom ismét... teleház, teleház jelentkezz! 

Tünde vagyok, most a KONNEKT csoportból

Ez a kisfilm Magyar Teleház Szövetség 2010 Május 28-29-i konferencia összeállítása, amelyen a szövetség működésének 15 éves évfordulóját ünnepelte.

Felhasznált források:
Teleházak a figyelem középpontjában
Bátfai Mária Erika:Tudással tele ház – tudástár?
Hohl Ferenc Teleházak szerepe a vidékfejlesztésben

3. Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere II.

Oktatási és tanulási környezetek a XXI. században

A kép forrása

Immár a 21. században járunk, s volt szerencsém több oktatási környezetet is kipróbálni, méghozzá élesben; egyszóval a tanulás során ismerkedtem meg velük. Most ezekből válogattam néhány példát, amit részletesebben is bemutatok.

ONLINE KÖRNYEZETEK

KIVVI - Közigazgatási Versenyvizsga Portál (2010. március)

A közigazgatási versenyvizsga tartalmáról, menetéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb információkról lehetett tájékozódni; és itt volt az on-line tananyag is. A KSZK (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ) a legmodernebb technológiák segítségével online is lehetőséget nyújtott a felkészülésre. A felkészítő tanfolyamra regisztráció után a http://kiwi.kszk.gov.hu nyilvános internetes címen jelentkeztem, itt választottam vizsgaidőpontot és helyszínt; valamint a vizsga is ezen az e-learninges felületen történt; majd az eredmények is itt jelentek meg. A rendszer chat lehetőséget és fórumot is biztosított.

A távoktatási rendszer és célok:

• fokozni a továbbképzés hatékonyságát és eredményességét, az oktatásra szánt idő jobb kihasználását, a munkából kieső idő rövidülését;
• ötvözni a hagyományos oktatást az eTanulással;
• személyre szabott továbbképzést nyújtani;
• támogatni az élethosszig tartó tanulást, folyamatos tudásfrissítést;
• az e-learninges eszközök bevezetésével egyéb felhasználó területeket is támogatni, pl. nagyszámú vizsgáztatás, kérdőíves felmérést, az e-közigazgatást, illetve e-ügyintézést;
• megnyerni a vezetők támogatását az eTanulás, mint képzési forma alkalmazásához;
• lehetővé tenni egyidőben, nagy létszámú, eltérő tudásszintű résztvevők oktatását;
• földrajzi és időkorlátok nélkül elérhetővé tenni a tananyagokat, és a gyakorlati tapasztalatra, szaktudásra alapuló tudástárat;
• a napi munkafolyamatokban elérhetővé tenni a szaktudást

 A tudástérkép bemutatja az elektronikus tanulás szereplőit, az elektronikus tananyagtartalmak fő jellemzőit, a szükséges informatikai feltételeket és a közöttük lévő kapcsolatokat.

EFEB - e-tr@ner (2010. szeptember)

Egy elektronikus oktatási rendszert kínál, melyet akár interneten, akár belső intraneten keresztül el lehet érni. Én személy szerint az internetes változatát használtam, s mint tanuló egyszerűen és a tanulásra szánt időm szabad felhasználásával juthattam a kívánt tananyaghoz.

Mi kellett az e-learninghez?

• én, mint tanuló,
• egy számítógép,
• és egy tananyag.

Itt elárulhatom, hogy logisztikát tanultam ezzel a módszerrel. Nagyon meg voltam elégedve vele, bár chat lehetőség nem volt; de egy véletlen köremail felfedte a csoporttársak elérhetőségét, illetve személyét. Így onnantól 'be voltunk kötve egymáshoz'.

Az e-tr@iner, mint program

• Elektronikus tananyagokat tartalmaz, melyet a tanuló számítógépe segítségével saját ütemezése szerint olvashat,, tanulhat meg.
• Elektronikusan végzi el a beiskolázást, melyről az érintett e-mailben értesítést is kap.
• Lehetőség van az ismereteett teszt segítségével mérni, folyamatos az elektronikus visszacsatolás.
• A nap 24 órájában elérhető rendszer.

Moodle - ELTE e-learning (2011. szeptember)

Moodle egy kurzus Management System (CMS), más néven Learning Management System (LMS), illetve a virtuális tanulási környezet (VLE). Egy ingyenes webes alkalmazás, amely az oktatók segítségével hozhatók létre egy hatékony online tanulás oldalakon.

Ezzel a rendszerrel az ELTE képzésben találkoztam először. Minden általam használtnál korszerűbb; bár hozzá kell tegyem, hogy felhasználóként ismertem meg, és nem tanagyagfejlesztőként, vagy úgy, hogy az oktatási folyamat megkönnyítéséhez, kiegészítéséhez, hatékonyságához vetettem volna latba ezt a programot; vagy nevezzem oktatási környezetnek.

Web 2.0 alkalmazások és eszközök (folyamatosan bővül)

Egy korábbi bejegyzésemben összegyűjtöm, hogy milyen digitális kezdőkészlettel indultam neki a kurzusoknak. Így már a kezdéskor rendelkeznem kellett facebook azonosítóval, hogy csatlakozni tudjunk a KONNEKT csoporthoz és a Virtuális távoktatás csoporthoz; nevezhetném e-osztályteremnek is. A másik létrehozandó a blogbejegyzésekhez szükséges felület. Én a google bloggerét választottam a könnyebb kezelhetőség érdekében. Ugyancsak a google hírolvasóját, a google readert állítottam be magamnak a g-mail fiókomhoz. Ha, már minden google, akkor nézzük hogyan tovább... lecseréltem a böngészőmet Chromra. Regisztráltam még a Panoraminon, ez egy nemzetközi honlap, ahová bárki feltöltheti digitális fotóit és pozicionálhatja azokat a Google Maps-en. A következő művelet a miniblog, vagyis a twitter azonosító létrehozása volt a feladat, ha még nem rendelkeztünk ezzel a csivitelővel. A SecondLife-os avatar létrehozása a virtuális oktatási órákhoz szükséges, amíg a Ustream a webináriumi előadáshoz nélkülözhetetlen. A kurzusokhoz kapcsolódó gondolataink feltérképezése is a feladatok egyike. S, mindezekhez használjuk még a YouTube-t.

P2PU - közösségi tanulás

Egy olyan Peer-to-peer tanulási környezet, amely ingyenes és online. Közösségek együtt tanulnak egy adott témában feladatok kitöltésével és értékelésével egyéni és csoportos munkában, sőt visszajelzést is kapnak. Bár nem vagyok regisztrált tagja a közösségnek, csak a nyilvános felületen és a Twitteren követem az eseményeket, és csipegetek az információkból.

VIRTUÁLIS KÖRNYEZET


Second Life - 3D-s virtuális valóság

Egyik korábbi bejegyzésemben már írtam a Second Life (SL)-ról, mint egy internet alapú virtuális világról, mely (Linden Labnak is neveznek) 2003-ban került kifejlesztésre, de inkább 2006 végén, illetve 2007-ben került a figyelem középpontjába. A számos virtuális világ közül, melyet a cyberpunk ihletett, nevezetesen Neal Stephenson Snow Crashregénye. A Linden Lab meghatározott célja volt, hogy egy olyan világot alkosson, mint amilyet Stephenson írt a Metaverzumról, ahol a felhasználók által képzelt világban az emberek kapcsolatot teremtenek, játszanak, üzletet kötnek valamint kommunikálnak egymással. (Megjegyezném, hogy oktatásról nem beszéltek).

2012. február 20- án beiratkoztam az e-campuson a SecondLife-ban létrehozott ELTE PPK Karon. Ekkor lezajlott az első megbeszélés, de nevezhetjük úgy is, hogy átestünk ezen a virtuális tűzkeresztségen. "Számomra igen emlékezetes maradt ez a Teszt-nap, mert ilyet még nem 'műveltem' sem az első sem a második életemben ... " - írtam ezt a kurzushoz tartozó első blogbejegyzésemben.

Azóta megismerkedtem a virtuális tanteremmel, és az eredményeim elcsüggesztettek... de, Kristóf Zsolttól megtudtam tudományosan is, hogy dystestiás vagyok.

Alig több mint egy hónap telt el, de már kalandoztam...., hozzám a felfedező tanulás áll közel. Szeretek magam 'ráeszmélni' összefüggésekre, fellelni helyeket; de bevallom szívesen fogadom mások tapasztalatait, iránymutatásait is.

Művelődésszervezőként nagy élvezettel szervezem saját művelődésemet is; így a valóságos színtereket megpróbálom felpásztázni a virtuális világban is. Mivel a másik szakirányom a könyvtárinformatika, így elsők között vitt az utam a könyvtárak feltérképezéséhez. 

Számomra ez egyrészt egy igazi emberi kaland, ahogyan Hankiss Elemér is megfogalmazta érdekes gondolatait: az emberiség idegen a saját világában. E köré a megállapítás köré vonja mondanivalóját, és ezt a gondolatot támasztja alá világos, érthető, nagyon is elfogadható bizonyítékaival. Nos én is igyekszem alátámasztani, hogy az ember a virtuális világban is 'otthonosan' mozoghat ...


másrészt egy remek kutatási területté válhat. Így hát, folytatom ...

Digitális esélyegyenlőtlenség, kockázatok 1.

E heti témánk a digitális esélyegyenlőtlenség, illetve a kor a technológiai kockázatok 'átbeszélése'. Eddigi blogbejegyzéseinkben már többen érintettük a témát, avagy foglalkoztunk is vele, ha nem is ennyire koncentráltan, mint a témahetünkön. Számomra ebben a témában a 2000-es esztendő volt egy olyan fordulópont, mint Ember Mária számára, amelyet a '2000-ben fogunk még élni?' című könyve, amelyben egy világtörténelmi méretűvé táguló problémát tárgyal. A blogbejegyzésem is a 2000-es év köré csoportosítom, ebből a dátumból indulok ki és jutok el napjainkig.

a kép forrása

Kockázatok

Y2K bug 

A digitális világvége pánikoknak se vége se hossza, de számomra az első jelentős informatikai kihívást a 2000. év jelentette. A Y2K-pánik (Y2K bug) azóta sem ért véget, mert 2011. január 1-hez közeledve ismét felerősödött egyes országokban, lásd. Taiwan. Ez egyfajta dátum anomália, amit a számítógépek nem tudnak kezelni, így megkeverednek; összeomlanak. A világméretű hisztériákat az okozta, hogy a számítástechnika hatvanas években lefektetett IT alapokból adódóan helytakarékossági okokból az évszámok tárolására csupán két számjegyet használtak a programnyelvekben és operációs rendszerekben. 

2000-ben a Y2K annyira hangsúlyos volt, hogy külön "évszámkezelési kormánybiztos"-a volt az országunknak; s magam is szorongva figyeltem és vártam a megnyugtató információkat. Minthogy ezzel a média is foglalkozott, az emberek valóban pánikként élték meg. Gyakran tértek be hozzánk a teleházba, hogy érthetően magyarázzuk el, mi is fog történni; s hogy behozzák a PC-t nézzük már meg... 'az én gépem túléli?' - kérdése általánossá vált a felhasználók körében.

De vannak 'jóslatok', amelyek már előrevetítik a 2038-as Unix végzetének évét is. Mint látjuk, a végeknek közel sincs vége...

Biztonság és rések

"A számítógépes biztonság területén, a biztonsági rés, sebezhetőség, sérülékenység kifejezéseket olyan gyengeség jelölésére használják, amely egy számítógépes rendszerre jellemző, és amelynek kihasználásával egy támadó kárt tehet a rendszer integritásában. A biztonsági rések fakadhatnak többek között:

• gyenge jelszavakból
• szoftver hibákból
• számítógépes vírusokból
• egyéb kártékony szoftverekből
• script vagy kód injektálásból
• speciális rendszereknél SQL injektálásból
• a rendszer nem megfelelő konfigurálásából"

(forrás: Wikipédia, mert ez annyira jó, hogy muszáj volt ezt választanom!)

A 2005-ös év is egy kritikus év volt, hiszen a szoftverek meghibásodásai kétezresével hagytak olyan biztonsági réseket, amelyek egyszerre több operációs rendszeren is felbukkantak. A legtöbb neves szoftverkiadó felkerült a listára, így szerepelnek rajta az MS, az Adobe, a Cisco, a Macromedia és a Novell szoftverei is; a Google sem maradt ki a bug-jaival (jelszóemlékeztető szolgáltatását is! érinti). Nem kommentálnám kedves csoporttársak, bízva, hogy megteszitek Ti!

Itt a Googe Chrome! A ChromeFrame többszörösen is sebezhető; a biztonsági rések lehetővé teszik, hogy a támadó tetszőleges kódot futtathasson, illetve kárt okozhasson ezzel. Ez az információ már nem is ért meglepetésként... de, akkor mond, Te mit választanál?!

Oversharing

Ez egy újtípusú kockázati elem az életünkben,- bár nem most kezdődött! -  aminek kezelésével évek óta tanácstalan vagyok. Amióta a Facebook és más közösségi hálózatok világában élek, s ezáltal részesévé válok annak, hogy mindenki mindenkivel mindent megoszthat; azóta tényleges és térbeli találkozások és korlátozások nélkül, válogatás nélkül tesszük/teszik. Így alakult ki egy új magatartás- és kommunikációs forma. Ezzel a viselkedési formával még nem tudtam azonosulni; egyrészt mert a szemétszórás az egyéni életvezetésemben sem 'játszik'. Mindent szelektálok, címkézek, bélyegzek. Így hát, a nagy skarlátjelet is rávésem a szemetelőkre, azaz egy megfontolt mozdulattal letiltom. Saját jól megfontolt digitális érdekemben! Minthogy az előző bekezdésemben a biztonsági réseket ezzel a módszerrel aknázzák ki a rosszindulatú 'digitális behatolók'.

Dessewffy Tibor-tól azt hallottam, hogy a Japán társadalom digitális stratégiája tulajdonképpen erről szól:

"mindenhol jelen lenni"

Digitális esélyek és esélyegyenlőtlenségek

A digitális esélyegyenlőség és egyenlőtlenségek kérdésének megértéséhez induljunk ki a fogalmi meghatározásokból. A Wikipédia meghatározása számomra teljesen hiteles és meggyőző:

"Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is."

Tehát a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlő bánásmód mint kulcskifejezések játszanak szerepet a téma kibontásához. Ezen elvek szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. EU-s elvárás volt a jogi szabályozás, amelynek fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható. 

Egyenlőség előmozdításáról szóló törvény 

Ez alapján az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól a 2003. évi CXXV. törvény. A 31. § (1) bekezdése szerint: "A község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el."

Folytatva a hivatkozott szakasz (2) bekezdése kitér arra, hogy mely csoportok és milyen területen kerültek meghatározásra: "A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi programot az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján kell elkészíteni. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról."

2000-et írtunk, amikor először találkoztam az "e-esély" problémakörével, amikor a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS, 2001) megalkotásához a teleházak közreműködését, tapasztalatait, véleményét kérték. A stratégia a célok eléréséhez cselekvési programokat rendelt, és bizony ott szerepelt a kezelendő területek között "az információs írástudás és az IKT eszközök használata az oktatásban", ami azóta digitális írástudásra és digitális kultúrára változott; végtérre is kikerül az IKT oktatása az alaptantervből. Az első stratégia az EU-hoz való csatlakozás elvárásaként került megfogalmazásra; ezért kiemelten szerepelt a fejlesztési területek között, de mintha mára ez a fontossági szempont elhalványult volna, pedig az IKT ismeretekhez nem az anyatejjel együtt jutunk hozzá, bármelyik generációról is legyen szó; a tudását és a kompetenciáit tanulással, kemény munkával szerezte.

Azóta az elektronikus esélyek 'átváltoztak' digitális esélyekké, sőt esélyegyenlőtlenséggé. A digitális kultúra és a digitális esélyegyenlőség problémakörével először az 1. DE Konferencia foglalkozott 2007-ben. Dessewffy Tibor fogalmazta meg először: "Esélyegyenlőség, mint akarat és képzet" összefüggéseire világított rá. Minthogy egy állandóan változó társadalomba ágyazva jelennek meg a digitális tényezők. Kifejti, hogy a digitális szakadék megfogalmazás a digitális korszak elején még helytálló volt, de ma már árnyaltabb megfogalmazásra van szükségünk, amely beágyazott fogalom a társadalmi egyenlőtlenségbe, minthogy a digitális esélyegyenlőtlenség nem önállóan létezik. Messzire vezető kérdés, hogy az egyenlőtlenségben mennyit tesz az, hogy elfogadható? Zavarba ejtő, hogy mi az elfogadható mérték és ki az analfabéta?!  Válaszként hangzik el: "Nem tudunk mindenkit elvinni a paradicsomba!" Az esélyegyenlőtlenség valódi megoldásaként látja, hogy mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget. Míg a stratégiákat mozgósító erőként tartja, de nem egyértelmű, hogy mi az IT valódi szerepe és súlya! Mi az országunk jövőképe?!

2011-ben már az 5. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferencia zajlott le, újabb és újabb területek kerülnek feltárásra és ennek mentén került fogalmazásra a "Digitális Esélyegyenlőség (DE!) program" célkitűzéseként "hogy rövid időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége mindenki rendelkezésére állhasson."

A használat lehetősége és képessége, mint szempontokat kevésnek vélem a használathoz, illetve felhasználói magatartáshoz; bár az esélyegyenlőség megteremtéséhez koncepcionálisan elegendő lehet. Nem vitatkozom ezzel a célkitűzéssel, inkább egy történettel szolgálok 2000-2002-ből.

Az "Innovatív pedagógiai módszerek a roma gyerekek nevelésében, oktatásába" című pályázaton elnyert programot a helyi cigány érdekvédelmi szervezettel és a kisebbségi önkormányzattal együttműködve, mint civil alapú Teleház valósítottuk meg (főként én tanítottam őket, a cigánygyerekeket). Gyakorlatilag a multimédiás oktatás hajnalán ismerkedhettek meg a digitális írástudással a gyerekek, úgy hogy közben a hagyományos nevelés (pl. kisebbeknek kézmosás, orrfújás, stb.) elemei is óhatatlanul bekerültek a programba; csak éppen motiváltaknak érezték magukat, IT eszközökkel számukra áttörő volt a tanulás, annak egy olyan módja ahol olyan interakciós környezet volt, amit ő maga generált. Nagyon szerencsésnek tartotta magát az a 4-4 alsós és felsős diák (saját bevallásuk szerint), akik így tudtak tanulni 2 tanéven át, amolyan szakkör jelleggel.

Az egyik facebook-os kommentemben két gondolatot írtam az említett programmal kapcsolatban: 

1. "Én már a kis cigány gyerekeimnek (hh kistérség) 2000-ben tanítottam felhasználói és multimédiás ismereteket, és akkor még 'csak' honlapszerkesztés volt blogírás nem. Nem is gondolnátok, hogy az ő habitusuknak mennyivel inkább való, mint a hagyományos face to face tanítás. Olyanok voltak ők, mint a zenével... csak megfogták az egeret és ment mint a karikacsapás."

2. "Ha a munkámnak az lett az eredménye, hogy két tanéven át rendszeres kézmosásra szoktattam őket, ha azt az eredményt elértem, hogy van a 'fehérek' között olyan aki másként áll hozzájuk és nem előítélettel; ha azt értem el, hogy kinyitották a tankönyveiket (ha nem is mindegyikük). Egyikükről biztosan tudom, hogy évek óta azon a munkahelyen dolgozik (hetente látom és találkozom vele) ... A magam részéről eredménynek tartom. Biztosan más környezeti tényező is hozzájárult, talán egy kicsit én is"

Magam részéről úgy vélekedem, hogy azok az esélytelenek a digitális társadalomban való részvételre, akik motiválatlanok! Mert aki motivált, aki éppen a szegénységéből akar felemelkedni, aki nem akar éhezni, dolgozni akar... jó példa áll előtte, vagy a rossz ellenpélda, az talál megoldást arra, hogy megszerezze a digitális kompetenciákat a boldogulásához. Ebben a folyamatban vannak segítő kezek, de legtöbbször a motiválatlanság miatt nem kerül megfogásra ... mondhatnám úgy is, hogy inkább bezuhan a digitális szakadékba. Menthetetlenül!

Előadásom a Digitális esélyegyenlőségről meghallgatható itt



Felhasznált irodalom:
Mészárosné Szentirányi Zita: IV. Információs műveltség és e-esélyegyenlőség a magyar társadalomban

Témabővítés:
Világvégék hosszú sora

US-CERT

Tézisek az információs társadalomról

Vicze Gabi blogja

1. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) Konferencia beszámolója

Pintér Róbert: „Oszd meg és uralkodj! Gondolatok a közösségi hálózatok jelentőségéről” 

A Taigetosztól az esélyegyenlőségig / Kálmán Zsófia, Könczei György. Bp. : Osiris, 2002.

Megjegyzés:

Skarlátjel: az, ami örökre, lemoshatatlanul megbélyegez

Az információs társadalom új horizontja

A témahetünk második bejegyzése ez az írás, amely az információs társadalom technológiáit, eszközrendszereit és alkalmazásait egy sajátos környezetben mutatja be. A hosszú hétvége alkalmas volt arra, hogy kihasználjam a lehetőséget és elmélyedjek a virtuális távoktatás rejtelmeibe. Túlnyomó részben az 5. "Virtual Worlds Best Practices in Education" Konferencia előadásain töltöttem az időmet és az elméleti vonatkozásait is tanulmányoztam, így szervesen kapcsolódik a heti témánkhoz a VWBPE 2012 Master Schedule. Először elméleti vonatkozásban közelítek a témához, majd a virtuális konferenciáról adok némi ízelítőt, de nevezhetem élménybeszámolónak is.

Az egyik környezetben (Champagne Reception Pre-Awards) arra lettem figyelmes, hogy a virtuális világ kezdeti időszakát 1995-ben határozták meg. Miért is - kezdtem gondolkodni és utána nézni az eseményeknek.

Először találkoztam a cyberpunk kifejezéssel. A cyberpunk az egyben egy életérzés is, az ellenőrizhetetlenül gyors informatikai és a változó világ alkotta, ahol a hagyományos értékek háttérbe szorulnak és a századforduló modernizmusának nagyvárosi jelenségeként fogalmazódott meg. Így jutottam el az 1995-ös dátumhoz, és két filmhez. Az egyik film, amelyben az ezredforduló előestéjéről. "A század utolsó óráiban világszerte nő a feszültség: az emberiség várja, hogy az óra mikor ugrik át a három nullára. A világvége ez, vagy egy új világ kezdete? Egy virtuális valóságban járunk, ahol az „ez van” unalmát a „mi volna, ha” izgalma helyettesíti. A kábítószert sokkal izgalmasabb gyönyörforrások váltják ki." A másik Snow Crash (Neal Stephenson regénye),  amely a "hackerek egyik kifejezése. Azt jelenti, hogy egy rendszer totálisan összeomlik - amikor a gép már a monitort sem képes vezérelni, .. kavargó hóviharrá változtatva a képpontok precíz négyzetrácsát.”

A másik 1995-ös évhez kapcsolódó dátum, megjelent a Microsoft már egyetlen csomagban kiadott operációs rendszere és a kommunikációs szoftverei. Ez azt jelentette, hogy olcsóbbá és könnyebben kezelhetővé vált az internetes kommunikáció és a választék is bővült. A viszonylag merev e-mail mellett megjelent a spontán, több résztvevős, valósidejű szöveges kommunikációt biztosító IRC, valamint az élő kép- és hangkapcsolatot adó CUseeMe. Így már érthetővé vált, hogy a technológiai fejlődés megalapozhatta a virtuális világok létrejöttét. Ezzel egyidőben a hagyományos oktatási intézmények is megkezdték az Internetre költözésüket. Innentől beszélnek az amerikai oktatásügyi szakemberek a baby-boom-ról, vagyis második világháború utáni demográfia robbanás második hullámáról; az ekkor születettek közül 1996-ban kerültek be az egyetemekre és főiskolákra. Tehát ez a korosztály kezdte a virtuális világ építését.

S innentől egymástól látszólag két független fejlődési irányt bontakozik ki, melyek egyaránt az Internet oktatási lehetőségeit igyekeznek kihasználni: 

- egyrészt a távoktatást, amely hagyományosan a tanuló önálló munkájára épít és ezt minél korszerűbb technikai eszközökkel igyekszik elősegíteni; 

- másrészt  a személyes interakción alapuló, ugyanakkor kapacitás és hozzáférhetőségi gondokkal küzdő felsőoktatás. 

Majd egyre több jel utal arra, hogy e korábban jól megkülönböztethető oktatási formák internetes változatai már erősen hasonlítanak egymásra, a korábbi különbség összemosódnak; az információs társadalom új horizontja tűnik fel: a virtuális távoktatás.

Az általam fontosnak tartott és használt fogalmakat az alábbiakban részletezem:

A horizontnak a tájékozódásban van szerepe, horizont egy látóhatár, nélküle az ég és a föld összeérni látszik.

A virtuális valóság [angolul: virtual reality (VR)] Látszólag ellentmond egymásnak a két elnevezés, de ha belegondolunk, akkor a két szó együttes jelentése más értelmet hordoz magában. A virtuális szó, azt jelenti: nem létező, képzeletbeli.

A virtuális világ új tanulási lehetőségeket és számtalan szituációs gyakorlatot kínál a kifejlesztett 3D virtuális világ, melyben a saját magunk által irányított, háromdimenziós avatar karakterek segítségével tevékenykedhetünk. A virtuális világ egy, a valódi életünkkel párhuzamosan létező, élethű és interaktív környezetet biztosít.

A Second Life (SL) internet alapú virtuális világ, mely (Linden Labnak is neveznek) 2003-ban került kifejlesztésre, de inkább 2006 végén, illetve 2007-ben került a figyelem középpontjába. A számos virtuális világ közül, melyet a cyberpunk ihletett, nevezetesen Neal Stephenson Snow Crash regénye. A Linden Lab meghatározott célja volt, hogy egy olyan világot alkosson, mint amilyet Stephenson írt a Metaverzumról, ahol a felhasználók által képzelt világban az emberek kapcsolatot teremtenek, játszanak, üzletet kötnek valamint kommunikálnak egymással. (Megjegyezném, hogy oktatásról nem beszéltek).

A virtuális környezettel ebben az évben (2012.) ismerkedtem meg, vagyis 6 évvel később, mint a köztudatba kerülése. Bár hallottam róla, de nem tudott magával ragadni a gondolat, hogy foglalkozzam vele. Egyszerűen nem volt rá szükségem. A konferencián résztvevő személyek adatlapját megnéztem; így egyetlen 6 éves (SL születési időben mérve) virtuális lakóval találkoztam. Nem győztem számolni, hogy mennyi volt az 5 év és 7 hónapos, de gyakran kattintottam ilyen adatlapra; a másik kiemelkedő idő a 3 év és 5-8 hónapos avatarok voltak. De, azért találkoztam nálam fiatalabbal is, 5 napos volt mindössze és hihetetlenül ügyesen mozgott ebben a világban; a valós életkorát nem tudtam meg.

Az adatlap árulkodott még arról, ki ő is a való világban (RealLife), így neves egyetemek professzoraira, fejlesztőkre, de még művészre is bukkantam. A hallgató csoporttársak közül nem találkoztam senkivel, bár  kommentek és fotók árulkodnak az ottlétről; leginkább Ollé tanár úrral futottam össze.

A konferencia életszerűsége pedig magával ragadott, annyira másként nyilvánult meg az előadó és a résztvevők kommunikációja (több csatornán), megtörtént hogy engemet is rendre utasítottak, minthogy annyira elbámészkodtam ez előadótérben, hogy egyszerűen nem láttak tőlem. Jött az üzenet: üljek le! Majd besüppedtem egy fotelbe és véletlenül egy hanyag pozitúrát öltöttem magamra. Lehet, hogy elpirult az avatarom, mire kísérletezésekkel egy megfelelő eleganciát sikerült felvennem az első sorban. Ezen túljutva, kezdtem élvezni az előadást, az interaktív tábla révén pörgő szemléltetésekkel könnyebben megértettem a valóságos akcentusban beszélő oktatókat és előadókat. 

Bizony itt egyszerre több mindenre kellett figyelni, figyeltem a programot, Őket követtem a twitteren @vwbpe és @ollejanos, olykor a http://treet.tv/-t is bekapcsoltam; minthogy a programok párhuzamosan futottak és több helyszínen. Társaságban még izgalmas is :) Megpillantottam az üzeneteket és már teleportáltam is az avataromat.

A záró napon már fáradtam, lankadt a figyelmem is, amikor feljött a nap! Megélénkült a hallgatóság és már nem csak 'clap, clap' bejegyzéssel fejezték ki az előadás színvonalát, hanem sziporkázó chat-ekkel. Élmény volt ott lennem! De, amiről lemaradtam, azt mások megírták és lefényképezték. 

Felhasznált információk:


http://www.sg.hu/cikkek/16493/a_virtualis_valosag_jelentese
Virtuális világ:
http://www.virtualisvilag.hu/
A pedagógushoz el kell jutnia a virtuális világ üzenetének

Virtuális világ, valódi fájdalomérzet 

Virtuális oktatás - valóságos trendek

Second Life

A horizontról

A cyberpunkról

"itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még..."

"Az információs társadalom (information society) elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre. Ennek a társadalomtípusnak a sajátossága az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Az információs társadalmat az ipari társadalom örökösének is tekintik." <1>

A kurzus következő témái:
Az információs társadalom technológiai környezete.<2>

Eszközrendszerek és alkalmazások. <3>

1. Az információs társadalom technológiai környezete

"A digitális kultúra életünk számos olyan elemét is megváltoztatja, amelyek eddig rendíthetetlennek tűntek. Megújul, illetve változni kezd a közösség, a nyilvánosság, a személyes jogok, a tulajdon és az érték fogalma is. A közösségek formálódásában eddig meghatározó szerepet játszott a természeti környezet – digitális környezetben ez a szilárd alap eltűnik. A digitális platform lehetővé teszi az önkifejezési lehetıségek ugrásszerű megnövekedését: a technológia demokratikus jellege miatt bárki vagy bármely közösség meglehetősen nagy nyilvánossághoz juthat a világhálón." <4>


1.1. A digitális kultúra és technológiai környezet:
- eszközök, alkalmazások, kommunikáció
- közös pont: internet
- digitális állampolgár digitális tolltartója 

- offline és online élet: helyett vagy mellett?
- megosztás vagy megélés?
- hatás és visszahatás

- aktuális nézőpontunk és pradigmánk:
+ nem kommunikáció
+ nem függőség
+ nem társadalmi különbségek, esély
+ nem biztonság, kockázat
+ ismerkedés, alkalmazás, elemzés

1.2. A fontosabb fogalmi meghatározások:

Technológiai környezet:  

"A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet a rendszerre ható tényezők összessége. Egy konkrét rendszert pedig úgy definiálhatunk, ha felsoroljuk (vagy más módon meghatározzuk) elemeit és megadjuk, hogy az elemek között milyen kapcsolatok (hatások és kölcsönhatások) léteznek." (Wikipédia)

"A technológia az ember által készített olyan célszerű, az egyéni (emberi) képességeit megnövelő eszközökről (például gépek, anyagok és eljárások) valamint azok alkalmazásáról szóló ismeretek gyűjtőneve, amelyek segítségével az emberiség egyre többet tud megismerni, megváltoztatni, megőrizni stb. az őt körülvevő világból." (Wikipédia)

Ebben a kontextusban az informatikai technológia és annak környezete a releváns; nézzük csak ebből a megközelítésből is a meghatározást:

Információs- és kommunikációs technológia:

Az informatika már önálló tudományág, ezt megközelíthetjük a technológia felől úgy, hogy a számítógép végzi  az adatok rögzítését, kezelését, rendszerezését, továbbítását. Ez történhet egyrészt elméleti úton úgy, hogy módszereket, modelleket, formalizmusokat dolgoz ki a számítógépek készítéséhez és működtetéséhez. Másrészt mérnöki tevékenység által számítógépeket állít elő, illetve azokhoz elektronikai eszközöket alkot , mint hardvert; s azok rendszertervezéssel és -készítéssel azáltal, hogy a számítógépek működtető eszközeit hozza létre, illetve azokat szoftverrel működteti. Nem utolsó sorban alkalmazza a számítógépet azáltal, hogy különböző feladatok elvégzésére alkalmassá teszi, például: kereskedelmi rendszerek, orvosi mérő- és képalkotó alkalmazások, illetve rendszerek; nyilvántartások és könyvelő-, ügyviteli integrált vállalatirányítási megoldások, stb. A témához kapcsolódóan az alábbiakban az oktatási- és tanulási környezeteket, illetve IKT megoldásokat részletezem és sorolom fel, amelyek meglehetősen újszerűek és hatékony megoldásokat kínálnak.

2. Eszközrendszerek és alkalmazások

Mielőtt még valaki is azt gondolná, hogy 'megkeveredtem', akkor nem erről lenne szó, hanem egyszerűen összegyűjtöm, hogy milyen digitális kezdőkészlettel indultunk neki a kurzusoknak.

Már a kurzus megkezdése előtt rendelkeznünk kellett facebook azonosítóval, hogy csatlakozni tudjunk a KONNEKT csoporthoz és a Virtuális távoktatás csoporthoz; nevezhetném e-osztályteremnek is.

A másik létehozandó a blogbejegyzésekhez szükséges felület. Én a google bloggerét választottam a könnyebb kezelhetőség érdekében.

Ugyancsak a google hírolvasóját, a google readert állítottambe magamnak a g-mail fiókomhoz. Ha, már minden google, akkor nézzük hogyan tovább... lecseréltem a böngészőmet Chromra. Regisztráltam még a Panoraminon, ez egy nemzetközi honlap, ahová bárki feltöltheti digitális fotóit és pozicionálhatja azokat a Google Maps-en. 


A következő művelet a miniblog, vagyis a twitter azonosító létrehozása volt a feladat, ha még nem rendelkeztünk ezzel a csivitelővel.

A SecondLife-os avatar létrehozása a virtuális oktatási órákhoz szükséges, amíg a Ustream a webináriumi előadáshoz nélkülözhetetlen.

A kurzusokhoz kapcsolódó gondolataink feltérképezése is a feladatok egyike. S, mindezekhez használjuk még a YouTube-t.

2.1. Az alkalmazások jellemzői:

• digitális megjelenés
• forráskritika mindennapi gyakorlása
• állandóság.
• másolható
• információs írástudás szab határt
• mások, mint a „hagyományos” elemek
• megváltoztatták életünket
• meg kell tanulni élni vele
• innovatív, dinamikus hálózat

2.2. Az alkalmazások:

virtuális környezetek:

http://secondlife.com/

http://opensimulator.org/wiki/Main_Page

élőhang és élő videó megosztása:

http://www.skype.com

http://www.facebook.com

http://www.google.com/chat/video?hl=hu

fénykép,állókép,közös(ségi) kép:

http://www.360cities.net/

http://www.flickr.com/

https://picasaweb.google.com

http://photosynth.net/

videó és podcast:

http://www.ustream.tv

http://www.youtube.com/

http://www.apple.com/itunes/

http://www.google.com/videohp

geolokáció:

https://foursquare.com

https://www.google.com/latitude

http://www.panoramio.com/

http://geocaching.hu/

mikroblog:

http://goldenblog.hu/

http://edublogs.org/

https://www.tumblr.com/

https://twitter.com

http://p2pu.org/en/

közösségi tartalom és közösségi címke:

http://delicious.com/

http://hu.wikipedia.org

prezentáció közösen, a közösségnek: 

http://www.slideshare.net

http://prezi.com

https://docs.google.com/presentation

közösségi dokumentumok:

http://www.scribd.com/

http://issuu.com/

https://docs.google.com

gondolattérkép:

https://www.mindmeister.com

biztonságos internethasználat:

http://internethotline.hu/

http://www.mediatudor.hu/

keretrendszer:

http://eportfolio.elte.hu

http://mahara.org

http://elearning.elte.hu

http://moodle.org

közösség:

http://www.meetup.com

http://moly.hu/

http://tet-halo.ning.com

http://www.linkedin.com

https://plus.google.com

http://www.facebook.com

oktatási segédanyag:
http://www.mediatudor.hu/

Infotér konferencia - Szalai Annamária előadása

Források:

1.) Wikipédia

2-3.) Ollé János kurzus előadásai
4.) Rab Árpád: A digitális kultúra környezete

További információk a témához:
Panoramio - képes közösség
Gowalla az utazással és a turizmussal kapcsolatos élmények

Digitális műveltség vagy digitális kultúra

A különböző korok társadalmaiban más-más műveltségeszmény foglalt helyet. A művelődéselméleti tanulmányaimból kiragadnék néhány eszményképet, tenném ezt azért hogy a 21. századi műveltségeszménnyel összemérjem. A műveltség fogalmát két kérdéskör köré csoportosítom, egyrészt miben látom az adott kör művelt emberét, másrészt milyen ismerettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy műveltnek nevezhessem.

Kezdem az ókori spártai eszménykép jellemzőjével, ahol a bátorság, a férfiasság, az önuralom, az akaraterő, a hazaszeretet részben a törvények tiszteletében nyilvánult meg.

A hellenizmus kora mint időszak, a kultúra és művelődés szempontjából rendkívül jelentős, jellemzője a világra való nyitottság; átfogóbb értelmezést nyert a hellén kultúra és műveltségeszmény is. Ettől kezdve nem csupán azt tekintették görögnek, aki származását illetően görög nemzetiségű volt, hanem aki görög műveltséggel rendelkezett: görög nyelv ismeret, irodalmi, filozófiai és retorikai képzettséget, valamint sajátos hellén gondolkodásmódot jelentett.

A középkor nemesség eszménye az erényes lovag. Az erényes lovag jellemzői az adakozásban való nagylelkűség, a bátorságot az özvegyek, árvák, szegények védelmében érvényesítő önfeláldozás, és a nőeszményítés. Az erényes lovag eszményhez hazánkban Szent László király alakja volt használatos. A keresztény középkorban az írástudók legfőbb készsége az volt, hogy értelmezni tudták a Bibliát, ez mára elvesztette kitüntetett szerepét.

A reneszánsz eszmény: „oumo universale”; vagyis a sokoldalú, világias, egyetemes műveltség, harmonikus testi és szellemi fejlettség jellemzi. Kiemelkedően a „virtù”: a szabadság, a szerencse, a bátorság és az önmérséklet. Itt példaként említendő a polihisztor: Leonardo da Vinci. Míg Petrarca szerint csak a humán műveltség a műveltség. Kultúra fogalma egyenlő volt a humanitás fogalmával: emberi természet és ennek kibontakoztatása. Az emberi lényegnek megfelelő közösségi magatartás, a szellemi, tudományos, irodalmi műveltség. A reneszánsz műveltségeszmény, a világiasodás ellentétele a huszitizmus, majd a reformáció, végül az anabaptisták, különösen a nagy német parasztháborút vezető müntzeristák ideológiái.

A felvilágosodás filozófiája az ész mindenhatóságát hirdette szemben az ésszerűtlen természetfelettivel; így nincsenek csodák és nincsenek véletlenek sem. A tudomány az ipari forradalommal jelentősen fejlődött, de a polgárságnak anyagi érdeke fűződött a kereskedelem és az ipar fejlődéséhez; sőt felismerte, hogy a természettudományok fejlődésével a technika is jól fejleszthető.

Az újkori eszmények jellegzetes példája a hatalomra jutott angol polgárság Locke ideálja, a művelt, keresztény úriember, a „gentleman”, akire a nemesi és a polgári vonások egyaránt jellemzőek. Az újkori nevelési eszmények másik jellegzetes példája a hatalomért küzdő forradalmár francia polgár, a „citoyen”, mint az elnyomott osztályok eszménye. 

Modern műveltségeszmény jellemzője: keresztény szellemű nevelés, valamint az értékek abszolút és relatív jellege. Így a jóság, az igazság és a szépség változásai (Itt megjegyezném, hogy manapság a művészetek meghatározásával azonosítjuk). Továbbá a sokoldalúan, harmonikusan fejlett, közösségi beállítottságú kommunista ember ideálja.

A XX. század végén zsidó-keresztény hagyomány, a keresztény szeretet-üzenet, a polgári liberális értékek, a szolidaritás; majd a század végén a konstruktív életvezetés. Ezért a viszonylagos sokoldalúság, jellemző a közösségi beállítottság, a fiatal állampolgártól elvárható erkölcsi és világnézeti fejlettség, az önálló tanulás képessége és a szakmájában alapos szaktudás igénye.

A XXI. századi kultúra és műveltség eszményét a digitális polgár tölti be. A század emberének egyáltalán nincs könnyű helyzete, semmivel sem könnyebb mint az megelőző századokban... sőt!

Az infokommunikációs média által soha nem látott mértékben, ütemben és olyan felerősített üzenetekkel kell szembe néznie a 21. század emberének, amely már szinte ellehetetleníti az egyén helyzetét; kimondom, hogy feldolgozhatatlan mennyiségben zúdul rá az információ. Most ezek után nézzünk akkor szembe a kor a műveltségeszményével és a kulturális kihívásaival.

Digitális kultúra

Ha a digitális kultúra megfogalmazásából indulok, ahol a kultúra része, minden olyan kulturális objektum összessége vagy rendszere, akkor minden az ami digitális platformon létezik, függetlenül attól, hogy digitális úton jön létre vagy digitalizálták.

A digitális eszközök terjedésével mindennapi éltünkben is egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális úton létrejött elemek. Amennyiben a digitális kultúrát komplex területnek tekintem, a következő nagyobb részterületekre oszthatom fel :

- Az eléréséhez szükséges technikai eszközök például a számítógép, a mobiltelefon, a PDA, a digitális fényképezőgép, a modern televíziókészülék stb.).

- A digitális kultúra értékteremtő használatának képessége, az információs írástudás.
- A digitális úton, digitális platformon létrejött kulturális elemek.
- A digitalizálás.

A digitális kultúrának két forrása lehet: 
- a már meglévõ kulturális objektumok digitalizálása,
- a kulturális elemek digitális úton történő létrehozása.

A területek szerteágazóak és napjaink online tartalmi-felhasználói forradalmának köszönhetően döntő túlsúlyba került a digitális úton történő előállítás, míg évekkel ezelőtt központi feladatnak tűnő digitalizálás háttérbe szorult. 

A digitális kultúrát úgy értelmezem, hogy egy újszerű és izgalmas területe a digitális platformon létrejött kulturális objektumok működésének megértésére.

Digitális műveltség

A digitális írástudás elnevezés sikeresebb meghatározás; mivel sokkal tágabb fogalmat takar, amelyek összekötik a különböző, a műveltség vagy az írástudás szókapcsolattal jelölt fogalmakat, valamint magába foglalják a digitális műveltséget, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hatékony használatát. 

Napjaink kultúrájának jellemvonásai az azonnaliság, a globalizált és egyben uniformizált tartalom lokális értelmezései, az ismert tömegkulturális szimbólumok és ikonok meglétével együtt. A létrejött/létrehozott digitális elemek a számítógép segítségével, a digitális fényképezőgép által a digitális platformra helyeződik át. Nemcsak a magánéletünkben jelenítődik meg információ digitális úton, hanem például az e-kormányzat, az e-egészségügy révén is.

A már húsz éve tartó - és azelőtt át nem élt - globális hatások újabb és újabb mentális-kulturális sokkokat okoznak a kettészakadt digitális társadalomnak. Mint az is, hogy az új média nem az új tudás létrehozásának eszköze, hanem a meglevő anyagok, szövegek szétdarabolása által, annak újraszerkesztése révén  történik meg. Mondhatjuk úgy is, hogy nem az eredeti üzenetek (szövegek) létrehozása, hanem meglevő információk kiválasztása, elrendezése, szűrése és újraalakítása által valósul meg. (Megjegyzem: nem tévesztendő össze a plágiummal.)

Az információnak az interneten való megtalálásához kapcsolódó olvasási készségek:

- az internetes keresők (keresőgépek, keresőmotorok) használatának ismerete;
- az ezek által létrehozott találati listák olvasása;
- weboldalak olvasása abból a célból, hogy az ott potenciálisan felelhető információt megtaláljuk;
- következtetések levonása, arra vonatkozóan, hogy hol található az információ.

Befejezésül olyan alapvetéseket ajánlok a figyelmetekbe kedves Csoporttársaim, ami a jövő kulturális autizmusát vetíti elénk:

- „művelt társalgást” a tanórán kell megszervezni,
- szakítani kell a teljes kánonok közvetítésének igényével,
- új tudásterületek beengedése, önismeret, jelenismeret.

"Az új médiában valóban van részvétel, amelynek a minősége és a nyomában létrejött tartalom azonban csak akkor képviselhet értéket, ha nem sikkadnak el a műveltségre (is) alapozó írástudások. A művelt ember jobb minőségben képes elvégezni a válogatást." (Koltay Tibor, 2011)

Források:

Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Tankönyv. Gondolat – Új Mandátum, Budapest, 2007

Rab Árpád: Digitális kultúra – A digitalizált és a digitális platformon létrejött kultúra
Műveltség és autonómia. Új Pedagógiai Szemle 2002 október

Új generációk, új média, új írástudások Könyvtári Figyelő. 2011/2.száma

További ajánlott oldalak:

Sulinet Digitális Tudásbázis

Neumann-Ház
Magyar Nemzeti Filmarchívum

3. Az oktatás környezete,az oktatási környezet színterei

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésében jelentős szerepet vállalt az MTA és a K+F+I területein szerepet vállaló gazdasági szereplők is. Bár a felsőoktatási intézmények, mint regionális tudásközpontok elsődleges szerepet kapnak a kutatás és a tudásfejlesztés valamint az innovációs és helyi emberierőforrás-bázisának megteremtésében, a tudásalapú társadalom megerősítésében, a technológia- és tudástranszfer támogatásában. A nemzeti innovációs rendszer fejlesztését közvetlenül érintő meghatározó fontosságú dokumentum a kormány középtávú tudomány-, technológia-, és innovációpolitikai stratégiája. A stratégia általános célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon, versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg. A cél öt prioritási területet határoz meg; amelynek kijelölésével lehetséges azok elérése:

1. A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája.
2. Minőség, teljesítmény, hasznosításvezérelt és hatékony nemzeti innovációs rendszer.
3. Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő.
4. A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet.
5. A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások.

Az említett prioritások megfogalmazásakor még nem kaptak elég hangsúlyt az új tudás előállításának és megosztásának dilemmái, és ezzel részben összefüggő módon a tudásközvetítés olyan területei, mint az oktatás. A tudományos kutatási eredmények befogadásának és hasznosításának kultúrája nem annyira a kutatások irányultságával és eredményességével kapcsolatos problémákat vet fel, mint inkább a tudástranszfer szereplői számára fogalmaz meg feladatokat és a fogadó oldal felősségét hangsúlyozza. A szereplők ellentmondásosan tekintenek a tudásháromszögre (triple helix, azaz üzleti szereplők, közigazgatás és hivatásos tudástermelők), minthogy a szinergikus potenciált csak töredékesen aknázzák ki. 

A tudásintézményeinek a feltételrendszere a legérdekesebb, hiszen ennek a következményei fontosak az oktatási-és tanulási környeztet számára. A kormány Tudomány-, Technológia és Innovációpolitikai (TTI) Stratégiája és akciótervének prioritásainak megfelelően a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelően kreatív, innovatív és nem utolsósorban megbecsült munkaerő. Az erre épülő feladatok egyaránt érintik az oktatási rendszer által kibocsátott munkaerő kreativitását és innovativitását és a rendszer innovációhoz való viszonyát is. Aligha lehet olyan rendszerben innovatív szemléletre nevelni, amely maga is ellenáll a változásoknak. Így az európai országok oktatáspolitikusainak proaktivitása e-területen nagy eltéréseket mutat; élvonalbeli országok pl. Hollandia, Írország, skandináv országok és az új tagállamok többsége; azok amelyek felismerték a gazdaság és a társadalom tudásigényét. Ott, ahol az oktatáspolitikusai tudják és elfogadják, hogy az oktatás össztársadalmi üggyé váljon. Fontos feladat az érintettek, illetve hogy a felhasználók körének bekapcsolása a rendszer alakításába - nem csak teher- hanem segítség is; felismerve, hogy a szereplők motiváltsága releváns szempont.

Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája 2005-ben került elfogadásra, a következő célok megfogalmazásában:

- a versenyképesség,
- a foglalkoztathatóság,
- a társadalmi befogadás,
- az aktív állampolgárság és
- a személyes fejlődés fejlesztés.

Ezek az újszerű környezetek egy újszerű, innovatív megoldásokon alapulnak, de tulajdonképpen egy gazdaságfejlesztési célként jöttek létre. "A hozzáadott érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra épülő kutatásfejlesztési és innovációs szolgáltatások erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább." (ÚMFT 2007.)

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere:

- Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája
- Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban
- mLearning, mobil tanulási környezet
- Online eszközrendszerek a tanulástámogatásában
- Online közösségek
- Online tanulási környezetek
- Virtuális oktatási környezetek technológiája

Színterek, technológia és eszközrendszer

Az oktatási környezet színterei:
- Kontakt oktatási tevékenység
- Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység
- Blended learning környezet
- A távoktatás, mint oktatási környezet

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere:
- Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája
- Szimuláció é sszámítógépes játékok az oktatásban
- mLearning, mobil tanulási környezet
- Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában
- Online közösségek
- Online tanulási környezetek
•Virtuális oktatási környezetek technológiája

Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája
-  interaktív tábla
-  digitális taneszköz és tananyag
-  saját eszközök: számítógép, tablet, stb.
-  könyvtár, számítógépterem

Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban
-  fejlesztő(komoly)játékok,fejlesztőkörnyezetek
-  képességfejlesztés
-  komplex tartalom előre meghatározott nevelési-oktatási célhoz

mLearning, mobiltanulási környezet:
-  helytől független, platformtól és eszköztől független tanulási környezet
-  alapvetően tartalomközpontú és egyéni tanulást erősítő szemléletmód
-  mobil=kapcsolódás az LCMS rendszerhez vagy tevékenység?

Online eszközrendszerek a tanulástámogatásában
-  információ-és tartalommegosztás (kép,hang,szöveg,mozgókép,hely)
-  interaktív kommunikáció támogatása
-  közösségi és tartalomszolgáltatásba beépülő, integrálódóeszközök

Az oktatási környezet színterei:
-  Kontakt oktatási tevékenység
-  Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység
-  Blended learning környezet
-  távoktatás, mint oktatási környezet

Az oktatási környezet színterei:

Kontakt oktatási tevékenység:
-  térben és időbenazonos tevékenységek,hálózati kapcsolat nélkül
-  az oktatási folyamat és tartalom zárt környezethez köthető
-  az inf és komm folyamat nem elektronikus

Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység:

- térben és idő̋ben azonos tevékenységek, hálózati kapcsolat
-  információs és kommunikációs folyamatok interaktív kapcsolatot teremtenek környezeten belül, környezetek között,külvilág felé
-  számítógépterem helyett számítógépek

Blended learning környezet:
-  az oktatási folyamat környezeténekegy része térben és időben változó
-  az inf és komm folyamatok nem csak szinkron idejűek, kontakt és online tevékenységek aránya nem különbözik jelentősen
-  nem kontakt tevékenység minőségi megoldás: nem kényszer, nem pótlás, folyamatba és célokhoz illeszkedő
-   távoktatás, mint oktatási környezet:
-  az oktfolyamat (csaknem) egésze online, kooperatív térben zajlik
-  tevékenység- (és?) vagy tartalom központú környezet
-  közvetett folyamatszabályozási eszközök

Online közösségek:

-  eredeti céljuk szerint nem tanulási környezetek-tanulás értelmezés
-  időfelhasználásban jelentős mértékben megjelentek-nevelési-oktatási környezet definiálása
-  sokoldalú, praktikus, életvezetésbe beépült IKT környezet
-  tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben kockázatokkal használható

Online tanulási környezetek:
-  LMS-tanulást menedzselő rendszerek
-  LCMS-tanulást és tartalma tmenedzselő rendszerek

XXI. századi tanulásról

A 2011-es OFI tanulmány szerint a megbecsült és megfelelően kreatív, innovatív munkaerőre van szükség a tudásgazdaságban. Az innovatív szemléletre nevelés nem megy úgy, hogy valaki ellenáll a változásnak. Viszont az oktatási rendszer által kibocsátott munkaerővel szemben támasztott egyik nagyon fontos elvárás, az hogy legyen INNOVATÍV. 

Források:

Tények és érvek. Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra. OFI 2011.
Ollé János előadása