A hálózati tanulás egyre népszerűbbé válik a 21. század
elején. A hálózati tanulás fogalma több különböző értelmezés is fellelhető a
szakirodalomban. A tanulmány áttekinti az elméleti modelleket és több
gyakorlati tapasztalatot bemutat.
Elméleti
értelmezések alapján: “Hálózatban tanulni”jelenti azt is, hogy a tanulók
szakmai közösséget alkotnak és a szervezet egy tagjának a tudása a “szervezeti tagok többségének közösen
értelmezett tudásává válik”. Bessenyei definiálása alapjána “hálózatról szóló és a hálózatok által
létrehozott tudás, sőt, a konnektivista tudás lényegében az interakcióról való
tudás”. Siemens és Downes szerint a konnektivizmus ismeretelméletete:
a hétköznapi és rendszerszintű tudás “tapasztalati” és “racionális”;ezen
tudásfajták mellé önállóként a hálózati
tudást is hozzárendelik; ezt Kulcsár a hálózati tanulás alapelvei közé
sorolja.
Az
egyes gyakorlati képzések módszertani megoldásai lényegesen különböznek:
1.
A NETIS projektben kidolgozásra került egy tananyag, amely az információs társadalom
témaköréből készült.
2.
A TENEGEN olyan képzési modell, amely e-learning alapú tanár-továbbképzés;
együttműködésen alapuló hálózati környezetben zajló tanítás-tanulás.
3.
Közoktatás - “Tudod-e,hogy? wiki!” egy online, kollaboratív és kreatív környezet,
ahol a tanulás, a tudásalkotás a tanulók közötti interakciók segítségével jön
létre.
4.
KONNEKT-2012. (avagy a "soha nem alvó csoport") Az ELTE PPK által konnektivista csoportként szerveződött a
facebook felületen és nyílt oktatási környezetet biztosított.
5.
Coursera a „globális oktatás”,
bárki bekapcsolódhat az egyetemi képzésekbe.
A kutatás azt vizsgálja, hogy kiknek előnyös a
hálózati tanulás és milyen eszközök, módszerek alkalmazásával lehet a leghatékonyabban
megvalósítani. A szakdolgozat feltárja a KONNEKT csoport tanulási folyamatát is. Az eredmények azt igazolják, hogy a hálózati tanulás számos szituációban eredményesen alkalmazható.
Az előadás itt tekinthető meg; megosztva a SlideShare -n is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése