A Coursera-ról és az ingyenes
képzéseiről először az Eduline oldalán
olvastam, azt is hogy az ingyenes
online kurzusokat indított a Stanford, a Princeton, a University of
Pennsylvania és a University of Michigan. Átnézve a Coursera képzési
kínálatait szembetűnt, hogy a Michigani
Egyetem 2012. július 23-án indítja a 10 hetes képzését „Internet History,
Technology, and Security” címmel (ami először 7 hetesre került
meghirdetésre, majd időközben változott meg). Némi tájékozódás után kiderült,
hogy a szolgáltatás ingyenes, az általam kiválasztott kurzusokhoz regisztrálnom
kell és mindössze „rendszeresen teljesítenem”. Nem kell webkamera, csak egy
alkalmas számítógép és némi angoltudás. Bemutatkozó videó itt
látható.
Coursera
A Coursera-t egy olyan projektnek
nevezném, ami Amerika neves egyetemeit vonja be - ingyenes online kurzusokat
biztosítva – kísérletezik azzal, hogyan lehet megszólítani egy globális
közösséget és létrehozni egy tanuló közösséget. A Coursera -t Daphne Koller és Andrew Ng a Stanford Egyetem tanárai alapították, mindketten a
számítástudományi tanszéken dolgoznak; a gépi tanulás és a mesterséges
intelligencia a kutatási területük.
Milyen is egy „globális oktatás”?
Bevallom
nagyon csábított az, hogyan szerezhetek egy ilyen ’bizonyítványt’ otthonról?!
Ráadásul teljesen ingyen?! Az internet története is érdekes témának bizonyult,
hiszen magam ilyet nem tanultam. Teleházasként azon dolgoztam, hogy az internet
technológiája terjedjen, és azon hogy ehhez a lehető legtöbben hozzáférjenek a
környezetemben, egyfajta esélyegyenlőség lehetőségét biztosítsunk. Az internethasználat kezdetén nekem a
globalizáció nem terjedt ki az oktatásra, elsősorban „csak” a kultúra
egységesítésére (benne a média), a hétköznapi tevékenységekre és fogyasztási
szokásokra, termékmárkákra vonatkozott.
A „globális
oktatás” ötlete az említett két stanfordi professzortól származik, akiknek az
volt a szándékuk, hogy azok is bekapcsolódhatnának az egyetemi képzésekbe, akik
pénzhiány vagy a munka miatt félbeszakították tanulmányaikat, vagy komolyan
érdeklődnek valamilyen téma iránt. –
Nos, úgy vélem mindhárom ok miatt csatlakoztam a képzéshez!
Internet History, Technology, and
Security kurzus heti ütemben
dolgozta fel a témákat video előadással, amelynek nem minden esetben volt PDF
és/vagy PPT változata. Bizony többször is meghallgattam ahhoz, hogy az 5-10
perces előadások utáni kérdéseket meg tudjam válaszolni. A heti részvizsga a
témához tartozó kvíz kérdések határidős válaszaiból állt. A záróvizsga jelentős
részben ezeket a kérdéseket tartalmazta, illetve némileg másként fogalmazva kérdezett
rá a témára. Akadt közte pár nem releváns kérdés, aminek a válaszát csak tippeltem
(leginkább rosszul). A részvizsgákban voltak több helyes választ jelölendő lehetőségek,
amely nem volt világos, hogy tulajdonképpen majd miként is kerül értékelésre, így
érdekes törtpontokat kaptam. Időnként úgy érzékeltem, hogy az előadások közötti
kérdések megelőzték a témát, és nem volt egyértelmű, hogy az előadó (Charles
Severance, más néven Dr. Chuck) ezzel kívánja felkelteni az érdeklődésemet a
megfelelő válaszra, vagy pedig az előzetes tudásomat/jártasságomat méri a
témában, illetve önmagam számára nyújt tájékoztatást.
Három esszé
feladat volt, amiből kettő az nem volt kötelező, csak lehetőség a
pontszerzésre; ezek a kurzus folyamán lettek meghirdetve, ezért is bővült a
kurzus ideje. A hallgatókat érintő változásokról egyszer a hirdetményfelületen
tájékoztatták, illetve a kapcsolattartás a megadott email címen is működött,
így aki nem mindennap lépett be az „osztályba”, az is értesült ezekről. Volt
fórum lehetőség is. A tanulói kérdések pedig egy külön felületen keresztül jutnak
el az egyetemi tanárhoz, aki a legrelevánsabb, leggyakrabban előkerülőkre adott
választ. A zárás előtt volt két
felmérés, az egyik a hallgató demográfiai adataira kérdezett rá, a másik pedig
javaslatot kért a záróvizsga kérdéseire.
A tanulásélményemről
Mint már
említettem, én ilyet magyarul sem tanultam, angolul pedig igazi kihívás volt. Már
kiskoromtól kezdve folyton tanulok/tanultam
mindenfélét és sokféle módon, formában. A szabadidős tevékenységeimben is
nagyon igénylem az ismeretszerzést, de most olyan
lehetőség tárult elém, amire nem gondoltam eddig.
A kurzus
előadások forrásaihoz is hozzáférhettünk, csokorba szedve témánkét lehetőségünk
volt a hivatkozásokon keresztül az eredeti teljes anyagot meghallgatni és
elolvasni. Terjedelmes tananyag! Érdekes és értékes összeállítás! Olyan jelentős
személyeket és munkásságukat ismertem meg, mint például Alan Turing, akinek a kódfejtő
gépet (Colossus) és a mesterséges intelligencia alapjait köszönhetjük és
jelentős szerepe volt a számítógép
alkalmazásának kezdeteiben. Larry Smarr, aki a technológiai innováció, illetve a tudományos kutatásban
vívta ki az elismerést és igazgatója lett az NCSA-nak.
Olyan cégek
és szervezetek kerültek a látómezőmbe, mint például a CERN,
a Netflix, a NSFNET, a ARPANET,
az Amazon, a IETF. Az
alapfogalmakat is áttanulmányoztam, megismertem a webes böngészők
születéstörténetét. Amíg régebben csak telepítettem és használtam nagy
természetességgel az újabbnál újabbakat, nem gondoltam abba, kik és miért
alkották meg, addig most más szemüvegen át látom ezek.
Peer értékelések és feladatok
Az esszék szakértők
általi értékelésekkel az volt a tanári szándék, hogy gyakoroljuk a kritikus
gondolkodást és az értelmező készségeinket, azzal hogy a diákok értékelik
egymás munkáját és visszajelzést adnak róla. Kiemelt szempont volt a plágium
vizsgálata.
A kötelező
esszémet a Premodern Internet korszakáról (1980-1990) írtam, arról, amiről eddig
nem volt ismertem. A hivatkozott időszak jelentős részében tanultam és egy 25
fős szakkörben egyetlen Commodore-n gyakoroltuk a Basic nyelvet.
Bill Gates és Steve Jobs munkáját is másként mérlegelem azután, hogy az
általuk vezetett vállalat óriásaik a Microsoft és az Apple, valamint Amerika vs
Európa innovációs környezetét és financiális helyzetét taglalva írtam az egyik
szabadon választott esszémet; illetve összefüggésbe hoztam a budapesti kibertér konferenciával.
A
másik szabadon választott esszém témáját úgy határoltam be, hogy az
internettörténetének 2003-as vízválasztó időpontja a web 1.0 végével és a web új
korszakának kezdetével esik egybe, így írtam és utaltam azokra a fejlesztésekre,
amelyek elhozták a web 2.0-es
eszközöket.
Örök nyomot
hagyott bennem ez a kurzus; amikor megnyitom valamelyik böngészőt gondolatok kavarognak
bennem, s az hogy az internet és a webes közeg nem is olyan egyszerű, mint az
egy felhasználónak látszik! Olyan tanulási tapasztalattal gazdagodtam ebben az online környezetben, amelyben még nem volt részem …. ezekből az elmélkedésekből írtam meg
ezt a bejegyzést.
