Coursera - Tanulás mindenkinek!

MoodleMoot 2013 Konferencia kerül megrendezésre 2013. június 27-28-án az Óbudai Egyetemen. Megtiszteltetésnek tartom, hogy előadást tarthatok Coursera tapasztalataimról.

a kép forrása

A világ oktatási szakértői már-már Coursera-mániáról beszélnek és ez nem csak egyszerűen népszerűséget jelent. Ezek a körülmények felvetik a kérdést, hogy egyfajta divatról van-e szó, vagy ez a közkedveltség a nyílt oktatási formának szól, vagy még ennél is többről beszélhetünk. A diplomamunkámban a hálózati tanulás felől közelítettem meg a témát; mostanra viszont már egy éves kurzustapasztalattal rendelkezem. A 12 hónapos megfigyeléseim és benyomásaim már érdeklődésre tarthatnak számot és hozzájárulhatnak a Coursera-projektről alkotott kép részletesebb megvilágításához.

A Coursera-ról először 2012. júniusában az Eduline oldalán értesültem, hogy kurzusokat indítottak a világ legíresebb egyetemei (pl. a Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania, a University of Michigan). A képzéskínálatot átnézve szembetűnt, hogy a Michigani Egyetem hamarosan indítja a 10 hetes kurzusát „Internet History, Technology, and Security” címmel; ezzel kezdődött a Coursera közösségi létem. Ez a tanfolyam immár a harmadik alkalommal indult újra és ez nem egyedi eset. A bővülő kínálat mellett a sikeres kurzusokat „ismétlik”. A magam gyakorlatában is van arra példa, hogy ugyanazon kurzusra másodszor is beiratkoztam. Vannak időszakok, amikor dömpingszerűen indulnak a képzések, akár 20-30 is egyszerre és jobbnál jobbak; szinte dúskálunk bennük. Így hát, nehéz kiszemelni azt a max. 3-4-et, ami még egyszerre (el)végezhető. A kurzuspalettából már jó előre kiválasztható az, ami a figyelmünket felkeltette; de egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy az érdeklődésünk szerint ennél több osztályba iratkoztunk be. Hogy mi van ilyenkor? A tapasztalt résztvevők erre is találtak kiutat, de a Coursera is kínál erre megoldásokat. Mi a titka annak, hogy a kurzusok felépítése és témája alapján vagy a másodsoron végzett képzések mégsem válnak rutinná? Hogy van az, hogy a képzés mindig érdekessé és újszerűvé tehető? Mindez nem csak a Coursera-n múlik, hanem a résztvevők is kalandoznak a felkínált lehetőségek között. A fórumok, a wikik, a Google +, a peer értékelések, a portfólió kiválasztások olyan újszerű feladatokat adnak, amely során újra és újra átéljük a felfedezés élményét. Az elvégzett, illetve lejárt kurzusok, amelyekre beiratkoztunk, archiválásra kerülnek, de elérhetőek maradnak a felhasználóknak. Ha szükség van egy tananyagra vagy csak egy részére valamilyen kérdés megválaszolásához, egy elemzés elkészítéséhez, akkor ez könnyen elővehető; de a tesztekkel a gyakorlás lehetősége is fennáll. Ez a tanulási módszer egy interaktív tankönyvhöz hasonlítható inkább, amelyik a nap bármely szakában „fellapozható”, hétvégén és ünnepnap egyaránt, sőt a hagyományos értelemben vett tanítási szünetekben is aktív lehetőségeket kínál.  

Az egyéves kurzustapasztalataim segíthetnek megérteni, hogyan válik élményközpontúvá az e-learning a világ egyetemein, ahol választ kapunk számos tudományos problémánkra és kitekintés nyújtanak az egyre bővülő tudományterületekre. Sőt, olyan interkulturális tapasztalásokat szerzünk, amit sehogyan, sem máshonnan nem kapunk meg. A Coursera kurzusok globális jellege abból adódik, hogy nyitott és ingyenes kurzuskínálatot biztosít. A világ leghíresebb egyetemeire „járhatunk”, a legnépszerűbb kurzusokat és tanárokat ismerhetjük meg, úgy kapunk bemutatót mindegyik tudományterületből, ami egy hagyományos egyetemen elképzelhetetlen lenne. A Coursera több mint képzés, a kurzusok teljesítésével valóra válik a résztvevők globális versenyképessége.

1.) MoodleMoot 2013 programfüzet
2.) Az előadásom

Internet History, Technology, and Security avagy egy Coursera kurzus tanulásélmény beszámolója

A Coursera-ról és az ingyenes képzéseiről először az Eduline oldalán olvastam, azt is hogy az ingyenes online kurzusokat indított a Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania és a University of Michigan. Átnézve a Coursera képzési kínálatait szembetűnt, hogy a Michigani Egyetem 2012. július 23-án indítja a 10 hetes képzését „Internet History, Technology, and Security” címmel (ami először 7 hetesre került meghirdetésre, majd időközben változott meg). Némi tájékozódás után kiderült, hogy a szolgáltatás ingyenes, az általam kiválasztott kurzusokhoz regisztrálnom kell és mindössze „rendszeresen teljesítenem”. Nem kell webkamera, csak egy alkalmas számítógép és némi angoltudás. Bemutatkozó videó itt látható.

Coursera

A Coursera-t egy olyan projektnek nevezném, ami Amerika neves egyetemeit vonja be - ingyenes online kurzusokat biztosítva – kísérletezik azzal, hogyan lehet megszólítani egy globális közösséget és létrehozni egy tanuló közösséget. A Coursera -t Daphne Koller és Andrew Ng a Stanford Egyetem tanárai alapították, mindketten a számítástudományi tanszéken dolgoznak; a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia a kutatási területük.

Milyen is egy „globális oktatás”?

Bevallom nagyon csábított az, hogyan szerezhetek egy ilyen ’bizonyítványt’ otthonról?! Ráadásul teljesen ingyen?! Az internet története is érdekes témának bizonyult, hiszen magam ilyet nem tanultam. Teleházasként azon dolgoztam, hogy az internet technológiája terjedjen, és azon hogy ehhez a lehető legtöbben hozzáférjenek a környezetemben, egyfajta esélyegyenlőség lehetőségét biztosítsunk.  Az internethasználat kezdetén nekem a globalizáció nem terjedt ki az oktatásra, elsősorban „csak” a kultúra egységesítésére (benne a média), a hétköznapi tevékenységekre és fogyasztási szokásokra, termékmárkákra vonatkozott.

A „globális oktatás” ötlete az említett két stanfordi professzortól származik, akiknek az volt a szándékuk, hogy azok is bekapcsolódhatnának az egyetemi képzésekbe, akik pénzhiány vagy a munka miatt félbeszakították tanulmányaikat, vagy komolyan érdeklődnek valamilyen téma iránt. – Nos, úgy vélem mindhárom ok miatt csatlakoztam a képzéshez!

Internet History, Technology, and Security kurzus heti ütemben dolgozta fel a témákat video előadással, amelynek nem minden esetben volt PDF és/vagy PPT változata. Bizony többször is meghallgattam ahhoz, hogy az 5-10 perces előadások utáni kérdéseket meg tudjam válaszolni. A heti részvizsga a témához tartozó kvíz kérdések határidős válaszaiból állt. A záróvizsga jelentős részben ezeket a kérdéseket tartalmazta, illetve némileg másként fogalmazva kérdezett rá a témára. Akadt közte pár nem releváns kérdés, aminek a válaszát csak tippeltem (leginkább rosszul). A részvizsgákban voltak több helyes választ jelölendő lehetőségek, amely nem volt világos, hogy tulajdonképpen majd miként is kerül értékelésre, így érdekes törtpontokat kaptam. Időnként úgy érzékeltem, hogy az előadások közötti kérdések megelőzték a témát, és nem volt egyértelmű, hogy az előadó (Charles Severance, más néven Dr. Chuck) ezzel kívánja felkelteni az érdeklődésemet a megfelelő válaszra, vagy pedig az előzetes tudásomat/jártasságomat méri a témában, illetve önmagam számára nyújt tájékoztatást.

Három esszé feladat volt, amiből kettő az nem volt kötelező, csak lehetőség a pontszerzésre; ezek a kurzus folyamán lettek meghirdetve, ezért is bővült a kurzus ideje. A hallgatókat érintő változásokról egyszer a hirdetményfelületen tájékoztatták, illetve a kapcsolattartás a megadott email címen is működött, így aki nem mindennap lépett be az „osztályba”, az is értesült ezekről. Volt fórum lehetőség is. A tanulói kérdések pedig egy külön felületen keresztül jutnak el az egyetemi tanárhoz, aki a legrelevánsabb, leggyakrabban előkerülőkre adott választ. A zárás előtt volt két felmérés, az egyik a hallgató demográfiai adataira kérdezett rá, a másik pedig javaslatot kért a záróvizsga kérdéseire.

A tanulásélményemről

Mint már említettem, én ilyet magyarul sem tanultam, angolul pedig igazi kihívás volt. Már kiskoromtól kezdve folyton tanulok/tanultam mindenfélét és sokféle módon, formában. A szabadidős tevékenységeimben is nagyon igénylem az ismeretszerzést, de most olyan lehetőség tárult elém, amire nem gondoltam eddig.

A kurzus előadások forrásaihoz is hozzáférhettünk, csokorba szedve témánkét lehetőségünk volt a hivatkozásokon keresztül az eredeti teljes anyagot meghallgatni és elolvasni. Terjedelmes tananyag! Érdekes és értékes összeállítás! Olyan jelentős személyeket és munkásságukat ismertem meg, mint például Alan Turing, akinek a kódfejtő gépet (Colossus) és a mesterséges intelligencia alapjait köszönhetjük és jelentős szerepe volt a számítógép alkalmazásának kezdeteiben. Larry Smarr, aki a technológiai innováció, illetve a tudományos kutatásban vívta ki az elismerést és igazgatója lett az NCSA-nak.

Olyan cégek és szervezetek kerültek a látómezőmbe, mint például a CERN, a Netflix, a NSFNET, a ARPANET, az Amazon, a IETF. Az alapfogalmakat is áttanulmányoztam, megismertem a webes böngészők születéstörténetét. Amíg régebben csak telepítettem és használtam nagy természetességgel az újabbnál újabbakat, nem gondoltam abba, kik és miért alkották meg, addig most más szemüvegen át látom ezek.

Peer értékelések és feladatok

Az esszék szakértők általi értékelésekkel az volt a tanári szándék, hogy gyakoroljuk a kritikus gondolkodást és az értelmező készségeinket, azzal hogy a diákok értékelik egymás munkáját és visszajelzést adnak róla. Kiemelt szempont volt a plágium vizsgálata.

A kötelező esszémet a Premodern Internet korszakáról (1980-1990) írtam, arról, amiről eddig nem volt ismertem. A hivatkozott időszak jelentős részében tanultam és egy 25 fős szakkörben egyetlen Commodore-n gyakoroltuk a Basic nyelvet.

Bill Gates és Steve Jobs munkáját is másként mérlegelem azután, hogy az általuk vezetett vállalat óriásaik a Microsoft és az Apple, valamint Amerika vs Európa innovációs környezetét és financiális helyzetét taglalva írtam az egyik szabadon választott esszémet; illetve összefüggésbe hoztam a budapesti kibertér konferenciával.

A másik szabadon választott esszém témáját úgy határoltam be, hogy az internettörténetének 2003-as vízválasztó időpontja a web 1.0 végével és a web új korszakának kezdetével esik egybe, így írtam és utaltam azokra a fejlesztésekre, amelyek elhozták a web 2.0-es eszközöket.

Örök nyomot hagyott bennem ez a kurzus; amikor megnyitom valamelyik böngészőt gondolatok kavarognak bennem, s az hogy az internet és a webes közeg nem is olyan egyszerű, mint az egy felhasználónak látszik! Olyan tanulási tapasztalattal gazdagodtam ebben az online környezetben, amelyben még nem volt részem …. ezekből az elmélkedésekből írtam meg ezt a bejegyzést.