Digitális eszközök a speciális szükségletű (fogyatékos) személyek oktatásában 1.

A fogyatékkal élőkön jogszabályok sokaságával igyekeznek segíteni miközben a digitális szakadék egyre leküzdhetetlenebb akadályt jelent a  hátrányos helyzetű társadalmi csoportok  számára, már-már úgy tűnik, hogy a hazai és nemzetközi szabályozás nem képes áthidalni a problémákat.

A kurzus során már írtam a digitális esélyegyenlőtlenségről, úgy került szóba, mint az információhoz hozzáférés és úgy is mint a szükséges kompetenciák hiányában nem elérhető az egyén számára a digitális világ kultúrája. Így ezekben az esetekben a kérdésre adott válaszaim a közösségi hozzáférési helyek és a e-Készség program üzenete volt. A digitális esélyegyenlőség és egyenlőtlenségek kérdésének megértéséhez korábbi bejegyzésemben a törvényi szabályozásból indultam:

"Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is." 

Majd az esélyegyenlőség előmozdításáról szól a 2003. évi CXXV. törvény. A 31. § (1) bekezdése szerint: "A község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el." Folytatva a hivatkozott szakasz (2) bekezdése kitér arra, hogy mely csoportok és milyen területen kerültek meghatározásra: "A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel:

- a nők, 

- a mélyszegénységben élők, 

- a romák, 

- a fogyatékkal élő személyek, valamint 

- a gyermekek és 

- az idősek csoportjára 

- oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.

A speciális szükségletű emberek

A kép forrása

- Látássérültek: Vakok, Gyengénlátók (és aliglátók), Színtévesztők, színvakok
- Hallássérültek, illetve siketek
- Mozgássérültek
- Problémás életkorúak (idősek, gyerekek)
- Értelmi fogyatékosok
- Diszlexiások (és diszgráfiások)
- (Fényérzékeny) epilepsziában szenvedők
- Kulturálisan elszigetelt emberek

...egyenlő esélyű hozzáférést mindenkinek?

Nézzük csak sorban, hogyan is állok én ehhez a helyzetez! Előadásom a Digitális esélyegyenlőségről meghallgatható itt Az "Innovatív pedagógiai módszerek a roma gyerekek nevelésében, oktatásába" című pályázaton elnyert programot a helyi cigány érdekvédelmi szervezettel és a kisebbségi önkormányzattal együttműködve, mint civil alapú Teleház valósítottuk meg, a program bemutatója elérhető a blogomban. Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének (2012) a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve (2010) és az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai éve (2011) örökségére kellene építkeznie, és ezért támogatni kell a szinergiákat ezen európai évek és az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012) ("az európai év") között.

Nemzetközi jogszabályi keretek és kapcsolódó jogszabályok

Az Európai Unió 2007. évi 738. számú közleményében deklarálta azokat a legfontosabb szakmai irányokat, amelyeket követve a tagállamok elõsegíthetik a fogyatékos emberek társadalmi inklúzióját. A dokumentum a 2009-2010. évek horizontális feladataként nevezi meg a termékek, szolgáltatások és az infrastruktúra akadálymentesítését, s ezáltal a különféle szolgáltatásokhoz történõ egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását. A korábbiaktól eltérő módon azonban szinte minden fejlesztést az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének rendel alá: így például a munkaerõ-piaci integráció támogatását, a Bizottság fogyatékosügyre vonatkozó elemzõ kapacitásának a megszilárdítását is (European Commission, 2007). 

Az Európai Parlament Fogyatékosügyi Csoportjának tagjai 2009-ben megalkotott munkatervükben kiemelt helyen foglalkoznak a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának kérdésével mint a fogyatékos emberek társadalmi inklúzióját erõsen meghatározó tényezővel. A magyar EP képviselő vezette csoport céljavolt, hogy az Európai Parlament adjon mindenki számára mintát a tekintetben, hogy miképpen kell és lehet hozzáférést adni az épített környezethez, a különféle egyeztetéseken és tárgyalásokon zajló kommunikációhoz, valamint az elektronikus információtartalmakhoz (Disability Intergroup, 2009).

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv című dokumentum 9. cikkében nyilatkozik az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának ügyéről. Míg a Magyarország által a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált egyezmény alapján a részes államoknak biztosítaniuk szükséges a fogyatékos emberek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz – beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket –, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetõségekhez, szolgáltatásokhoz a hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. Ez egyrészt a különféle akadályok és korlátok azonosítását, másrészt pedig ezek lebontását, felszámolását jelenti. 

Az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat 4.2 része a közszolgáltatásokhoz történõ egyenlő hozzáférés biztosításának kulcsterületeire hívja fel a figyelmet. Ennek alapján az épített környezet akadálymentesítése körében prioritásként kell meghatározni a központi költségvetési szervek tulajdonában, kezelésében és vagyonkezelésében lévő épületek akadálymentesítését. Az önkormányzati tulajdonban, kezelésben vagy vagyonkezelésben lévõ épületek esetében prioritásként kell kezelni az egészségügyi, szociális és munkaügyi intézmények teljes akadálymentessé tételét és azokban az információhoz jutást (tájékoztató táblák, hangjelzések stb.). A nevelési és nevelési-oktatási intézmények esetében legalább arra kell törekedni, hogy kistérségenként – a lakóhelyhez közel, elérhetõ távolságban – legyen legalább 1 akadálymentes óvoda, iskola.

Konkrét lépéseket ír elő a dokumentum

• minimális szabványokat és irányelveket szükséges létrehozni, hatályba léptetni és a végrehajtásukat ellenőrizni annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények és szolgáltatások hozzáférhetők legyenek;
• intézkedéseket kell hozni annak elősegítésére, hogy a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítményeket és szolgáltatásokat kínáló magánjogi jogalanyok figyelembe vegyék a hozzáférhetőség valamennyi aspektusát;
• képzéseket kell támogatni az érdekelt felek számára az egyenlő esélyű hozzáférés kérdéseiről;
• Braille, illetve könnyen érthetõ és olvasható jelzéseket kell biztosítani az épületekben és más, a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítményekben;
• segítő személyeket (például szakképzett jelnyelvi tolmácsot) és egyéb közvetítő eszközöket (például útmutatókat és felolvasóprogramokat) szükséges biztosítani annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények és szolgáltatások hozzáférhetõk legyenek;
• az új információs és kommunikációs technológiák (ideértve az Internetet is) tervezésébe, fejlesztésébe be kell vonni fogyatékos embereket, annak érdekében, hogy minél alacsonyabb költséggel tudjunk ezekhez a rendszerekhez hozzáférhetőséget biztosítani.

A magyarországi az EU-s csatlakozás időszakában merült fel az akadálymentes weboldalak létrehozása. Így kezdett elterjedni a vakbarát honlaplap is, amit eleinte nehezen értettem, első hallásra azt gondoltam, 'beszélő' honlap lehet csak, hiszen a vakok nem látnak; tévedtem. A weblapok akadálymentesítése éppen úgy lelassult, mint az intézményeké. Hiszen nem is olyan egyszerű ezek átalakítása; és vajon a látogatók számából ezt hogyan is lehetne megállapítani, lenne-e rá igény és van-e szükséglet; megéri-e a befektetés; sajnos ehhez is kapcsolódik a pénzkérdés. Ahhoz, hogy megértsük az akadálymentesség elveit, célszerű kezdetben a miértet megismerni és megérteni. Hogyan böngésznek a fogyatékkal élő emberek?

Nos, általában az érzékszervi hiányosságokat lehet leküzdeni bizonyos segítő technológiák alkalmazásával. Ilyen a képernyőolvasó programok a beszélők, beszédszintetizátorok, Braille megjelenítő eszközök, betűméret növelők, nagyítók, nagyméretű kijelzők, speciális mutatóeszközök (mutatópálcák, szemmozgást követő eszközök stb.), billentyűzetek (pl. túlmozgást korrigáló feltéttel), képernyőn megjelenő billentyűzetek, gépelést segítő eszközök; némelyike segítheti az értelmi fogyatékosok és más nem érzékszervi fogyatékossággal élő embertársaink böngészőhasználatát is.

A közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása alapvetően befolyásolja a fogyatékos emberek társadalmi inklúziójának a kérdését, lehetőségeit – legyen szó közoktatásról, munkaerőpiacról vagy szociális rehabilitációról. A közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését a legmodernebb információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával is segíteni kell, felszámolva ezáltal a fogyatékos személyek digitális írástudatlanságát is.

Források:

Jogszabályok

Ajánlott oldalak:

Szociálpolitika, foglalkoztatás és esélyegyenlőség

Akadálymentes weboldalak

E-építés

Digitális esélyegyenlőtlenség, kockázatok 2.

A digitális szakadék áthidalása egyre nehezebb feladat, ráadásul a nemek közötti szakadék is egyre nő. Az Európai Unió szerint a teleházak kiemelt szerepet játszanak a nők és a munkanélküli fiatalok társadalmi felzárkóztatásában. A teleházak munkájára hívja fel a figyelmet a Get Online Week 2012 kampány.

A teleházak európai szövetsége, a Telecentre-Europe, amelynek a Magyar Teleház Szövetség, a DemNet Alapítvány és az NT Nonprofit Közhasznú Kft. is tagja, 2012-ben is meghirdette a Get Online Week (szabad fordításban: Netezzünk a héten!) kampányt. Célja, hogy európai szinten ráirányítsa a figyelmet a teleházak és más közösségi hozzáférési helyek munkájára. A kampány idén március 26-30-ra esik, egyidejűleg az Európai Unió eSkills Week kampányával.

Az Európai Bizottság támogatásával 2012. március 26-30 között megvalósuló „e-Készségek hete” egy tematikus kampány, melynek keretében a digitális készségek fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az e-Készség program üzenete, a digitális készségek szerepének hangsúlya a mindennapokban. A program fő célja, bemutatni, hogy milyen lehetőségekeket nyitnak meg az e- készségek számunkra, akár a munkában, akár az oktatásban.

Get Online Week 2012 kampány

A kampányindító rendezvényre 2012. március 8-án, a nemzetközi nőnapon került sor Brüsszelben, egy nők által nők számára működtetett helyi teleházban. A nyitóbeszédet Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és informatikai biztosa tartotta. Beszédében hangsúlyozta a nők nagy szerepét abban, hogy az informatika a társadalmi befogadás, a bővülő foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés eszközévé váljon. A biztos meghirdette a „digitális nők” mozgalmát és kijelentette, hogy „az informatika nem kizárólag a férfiak privilégiuma többé. Az informatikai forradalom és a nemek közötti esélyegyenlőség forradalma szorosan össze kell kapcsolódjanak.” A rendezvény díszvendége volt többek között Herczog Edit magyar európai parlamenti képviselő is, aki a kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta a digitális esélyegyenlőség fontosságát.

Tanulmányok mutatnak rá arra, hogy a fiatalok infokommunikációs készsége nem éri el azt szintet, amelyet a munkahelyek egyre inkább megkövetelnek, az iskolai számítástechnikai oktatás pedig nem készíti fel kellően őket a munkaerőpiacra. A Telecentre-Europe azért, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára, egy online mérőeszközt fejlesztett ki (neve: Skillage), amely segíti a fiatalokat abban, hogy visszajelzést kapjanak készségeik szintjéről és megtapasztalják, hogy a modern munkahelyek milyen infokommunikációs követelményeket támasztanak velük szemben. A Skillage magyar nyelven is elérhető a www.skillage.eu honlapon.

Az információs társadalom kezdetén, de nevezzük inkább digitális állampolgárság hajnalának is, amikor a férjemmel megnyitottuk az Információs Pontunkat, még nem tudtuk, hogy tulajdonképpen ezzel egy teleházat hoztunk létre. Hallottunk róla, hogy Finnországban működnek olyan házak (telekottage), ahol az emberek "számítógépeznek; s hogy a globalizációval "együtt járnak" olyan technológiák, hogy vezetéken vagy anélkül hálózatba kapcsolódhatunk elvileg a világ bármely pontjával...  Persze, informatikai hálózatok léteztek előtte is csak ahhoz magánemberek nem csatlakozhattak; azokat csak a kormányzat, a hadiipar, a távközlés használhatta. Újdonságként hatott ránk és igencsak misztikus világképét vetítette elénk... például elgondoltam, hogy kapcsolatba léphetek végre a régóta nem látott unokatestvéreimmel és elkezdtem tudakozódni afelől, van-e emailcímük. Nos, hetekbe és hónapok teltek el mire megtudtam, hogy van bizony! Ahogyan kinyílt előttünk a világ, rájöttünk, hogy mások is csinálnak ilyen információtechnológián alapuló közösségi helyeket; és teleházakba tömörülnek... csatlakoztunk! Majd a világ minden pontjáról érkeztek hozzánk, hogy 'eltanulják' tőlünk azt, mi hogyan csináljuk; mivel nincs két egyforma teleház.

Mi a teleház? 

Wikipédia alapján: "A teleház egy olyan központ, amely modern multimédia-eszközökkel van felszerelve (pl.: számítógép, fénymásoló, fax, szkenner, telefon, internet). Ilyen központokat azokon a hátrányos helyzetű településeken hoznak létre, ahol nehezen hozzáférhetőek ezek az eszközök. Ennek köszönhetően a helybeliek is kivehetik részüket a világ információs hálózatából."

Hohl Ferenc megfogalmazása hasonlít a legjobban ahhoz, amit a teleházak küldetésként fogalmaztak meg amelyet a tagságunkkal vállaltunk:

"A teleházak legfőképp abban segítenek, hogy csökkenjen az ún. digitális szakadék, amely azt jelenti, hogy egyazon társadalomban élő emberek közül, az ún. (tudás)elit és a digitális közjavakból leszakadtak között valamilyen mértékű különbség van. Az eszközök elérhetősége pedig generációknak ad lehetőséget arra, hogy tájékozott legyen a digitális élet területén."

Teleházak szerepe

A teleházak és a teleházmozgalom megértéséhez és értékeléséhez szükséges a teleháznak mint fogalomnak a tisztázása és pontos meghatározása. A legtöbb teleház más-más értelmezést ad magáról; sőt a teleházas-szakírók is saját szavaikkal határozzák meg a teleház fogalmát. Ezt tovább nehezíti, hogy a teleházfogalom értelmezése nemcsak szerzőnként, hanem a gazdasági fejlettségtől és a földrajzi elhelyezkedéstől függően is változik. Tehát a magyar értelmezések és a külföldi meghatározások között jelentős különbségek vannak. Mivel a teleház mindenhol mást jelent, nincs egységes teleház definíció. A minta azonos, de a megvalósítás különbözik országonként, földrészenként. 

Napjainkra az alábbi típusok forrtak ki:

• Virtuális teleházak (Amerika)
• Technológiai szolgáltató központok (Anglia)
• Közösségi szolgáltató kommunikációs központok (Kanada)
• Közösségi távközlési szolgálatok (Afrika)
• Többfunkciós teleszolgálati intézmények (Ausztrália)
• Közösségi távmunka irodák (Spanyolország)
• Informatikai vállalkozó központok (India)
• Multifunkcionális civil hálózat (Magyarország).

Ezeket Gáspár Mátyás, az MTSZ volt elnöke határozta meg.

Így a magyar teleházak is alkalmazkodtak a magyar körülményekhez, létrehozva egy sajátos, magyar teleházhálózatot. Adaptálódás nélkül nem is lehettek volna életképesek ennyi időn keresztül. A teleházak eredeti, skandináv országokból származó modelljének átalakítás nélküli alkalmazása a biztos bukást jelentette volna. 

"A teleházakról általánosságban elmondható, hogy mindegy, hogyan hívják a teleházat, a lényeg: segíteni a közösséget az információs társadalomba való belépéshez. A teleházak közösségi helyként működnek, ahol az emberek megosztják egymással a tudásukat. A teleház a tudásmegosztás színhelye." (Holh, 2010)

Úgy 1999. körül fogalmazódott meg hangsúlyosan, hogy bizony az információs társadalomba való belépésnek feltételei vannak, s hogy ezt nagyon sokan nem képesek teljesíteni. A digitális szakadékot általában az információs társadalomhoz kötik, s az internethasználat alapján szokták mérni, de ma már használható az ehhez szükséges számítógépes ismeretek (digitális írástudás) mérésére és a hozzáférési mutatók vizsgálatára is. A digitális szakadék, mint kifejezés, amelyet a jelenség leírásárára használnak, ma már nem teljesen pontos, helyette a digitális egyenlőtlenség használata javasolt (Hargittai, 1999); de erről a korábbi bejegyzésemben szóltam; Holh Ferenc szavaival egészíteném ki, miszerint a digitális szakadék fogalma bináris jellegű, azaz azt jelenti, hogy ki vagy mi fér hozzá az infokommunikációs eszközökhöz, és ki nem; vagyis a hozzáférés lehetősége adott. Viszont digitális egyenlőtlenségről akkor beszélhetünk, ha bizonyos jellemzőkkel rendelkező csoportok, mint például: a lakóhelyi, az iskolai, az életkori, vagy etnikai  hovatartozásból adódóan kirekesztődnek az információs társadalomból. 2004-es év, az uniós csatlakozás éve volt; amely újabb kihívás elé állította nem csak a teleházakat, de az egész magyar társadalmat.... sajnos, úgy vélem, hogy a mai napig nem sikerült digitálisan (sem) felzárkóznunk az európai tagállamokhoz, sőt a későbben csatlakozók el is száguldanak mellettünk azon az elhíresült info-sztrádán.

A mai napig olyan mélyen kötődöm ehhez a mozgalomhoz és olyan sokat jelent, jelentett az életemben ez a szakmai közösség, hogy ezt a blogbejegyzésemet nekik szentelem, a munkájuk elismeréseként és barátságom jeléül.

A Get Online Week 2012 kampány népszerűsítésében a Telecentre-Europe magyarországi partnere a DemNet Alapítvány. A kampányról bővebben a www.demnet.hu és a www.getonlineweek.eu weboldalakon olvashattok. A Telecentre-Europe célja idén az, hogy Európa-szerte legalább 25 ezer teleház munkatárs és 200 ezer teleház használó adjon jelt magáról egy egyszerű űrlap kitöltésével. Ehhez Magyarországról a kampány egy hete alatt 5000 visszajelzés szükséges! Meg tudjuk mutatni, teleházasok, hogy vagyunk ennyien? --- IGEN! ... én csatlakozom ismét... teleház, teleház jelentkezz! 

Tünde vagyok, most a KONNEKT csoportból

Ez a kisfilm Magyar Teleház Szövetség 2010 Május 28-29-i konferencia összeállítása, amelyen a szövetség működésének 15 éves évfordulóját ünnepelte.

Felhasznált források:
Teleházak a figyelem középpontjában
Bátfai Mária Erika:Tudással tele ház – tudástár?
Hohl Ferenc Teleházak szerepe a vidékfejlesztésben