Nyílt és zárt oktatási környezet 1.

"A tudás kapuját mindenki elõtt ki kell tárni" 

(H. Wilson)

Nem tudok elszakadni a 2000-es évtől és most egy olyan kormányközi programra mutatok rá, mint az „Információt mindenkinek” , amit az UNESCO hívott életre a  IFAP és IPDC 2000-2010. program kapcsán. A kezdeményezés célja az volt, hogy az információk egyetemes hozzáférése útján igazságosabb társadalmak jöjjenek létre. A program kormányzati segítséggel, az új információs-kommunikációs eszközök használatával kívánta elérni a célját. 

A kép forrása

Napjainkban a technológia robbanásszerű fejlődésének lehetünk részesei. A gazdasági versenyben csak az maradhat meg, aki a leggyorsabban képes alkalmazni az új technológiai eredményeket és maga is képes új felhasználható eredményeket elérni. Ez a fejlődési folyamat sokszereplős, s nemcsak olyan kutatók szükségesek, akik képesek új eredményekre (innováció), de ezeket akár az egyének (felhasználók)  is képesek adaptálni (felismerni és felhasználni) a felgyorsult életvitelükben. Az emberek nagy részének - éppen az új kihívások miatt - életpályája során akár többször is - szakmát kell váltania, esetleg teljesen új tudományágat is meg kell tanulnia; ezáltal jelentősen megnőtt a felnőttoktatás szerepe is. 

Ezért alapkövetelmény, hogy a népesség széles rétegeinek biztosítani kell a világban bekövetkezett gyorsuló technikai fejlődés követését (digitális esélyegyenlőség). Mára a felnőttképzés nem egyenlő a középfokú szakemberképzéssel és már az sem elégséges, hogy csak szakmaképzés folyjon. A széleskörű és megalapozott felsőfokú ismeretekkel rendelkező szakembergárda (szakemberek és vezetők) képzése és gyors átképzése egy részét fedi le az életen át tartó tanulásnak; mivel vannak olyan életvitelhez szükséges ismeretek, amelyek digitális kompetenciákat mozgósítanak, ezért időszerű átgondolni az oktatási módszereket is.

Az OECD 2007 alapján az élethosszig tartó tanulás és a tudás megosztása, illetve ingyenes terjesztés forradalmi ötletnek bizonyult, amely lenyűgözte az oktatókat, érdeklődéssel töltötte el a tanulókat, megijedtek a kiadók, de máig kihívást jelent azoknak az oktatási szervezeteknek, amelyek az előállított tudás forgalmazását üzleti tevékenységük lényegének tekintik. 

Az OER (Open Educational Resources), azaz a szabadon hozzáférhető oktatási források kifejezést 2002-ben először az UNESCO használta, és azóta ez az elképzelés szinte járványszerűen terjedt. A szabadon hozzáférhető oktatási források ma már széles körben váltak valósággá: Tanárok és tanulók készítik, megosztják egymással, és újra felhasználják ezeket, de gyakran hozzáférhetőek a nagy adatbázisok révén is. 

Az eLearning Papers a „Szabadon hozzáférhető oktatási források” Alapítvány által kezdeményezett és levezetésre kerülő világtalálkozót, amelynek célja az oktatási források első globális egyetemének létrehozása. Európában többek között a „nyílt oktatás minőségi kezdeményezése” és az OERTest projekt kezdeményezés dolgozik a felsőoktatásban és a felnőttoktatás kultúrájában történő váltáson annak érdekében, hogy a növekedjék az elfogadás, és nagyobb mértékű legyen az oktatás átalakulása. A SzOF támogatta azt az elképzelést, hogy a tudás közjó, ezzel is ösztönözve a szervezeteket és az egyéneket, hogy szabadon hozzáférhető oktatási forrásokat tegyenek közzé. Nem valósult még meg az oktatási gyakorlatok átalakítsa.  A szabadon hozzáférhető oktatási források még most is főként digitális formában megjelenő tartalmak arra összpontosítanak, hogy a gyűjtemények és infrastruktúrák jobban hozzáférhetőek legyenek, és eközben elsikkad az oktatási gyakorlat kérdése, a nyílt oktatás. Csak figyelmetlenség lenne?! Vagy a rossz berögződésből adódik? A SzOF használata átállást igényel az oktatási gyakorlatban, szükségessé teszi a tanításban és a tanulásban történő intézményi változást és az innovációt.

A távoktatás

A távoktatás, mint zártrendszerű, egyrészt kötött, másrészt feszesen irányított tanulási folyamat, amely meghatározottan felépített ismeretek elsajátítására szerveződik, meghatározott követelmények teljesítése érdekében. "A tanulás irányítása arra törekszik, hogy a tanulási-tanítási folyamat minden mozzanata megvalósuljon, s ezt a visszacsatolások, értékelések rendszerével ellenőrizze is. A távoktatás a tanítási-tanulási folyamat két szakaszának egymáshoz való sajátos viszonyát fejezi ki. Az irányított tanulás olyan esete, amelyben a tanítás-tanulás két pólusa, más néven: az irányított rendszer és az irányító rendszer egymástól térben és időben elkülönül." (Kovács, 1996)

A távoktatás főbb szempontjai:

• a tanulási-tanítási folyamat részletes megtervezettsége,
• a tanár és a tanuló térbeni és idõbeni elkülönültsége a tanítási-tanulási folyamatban,
• korszerû technikai eszközök használata,
• a tanulás közvetett irányítása,
• individualizált egyéni tanulás, kiegészítve kiscsoportos, esetenként tantermi (face-to-face) foglalkozásokkal a visszacsatolás biztosítására.
• az ismeretelsajátítási folyamatban a tanításról a tanulásra helyeződik át a hangsúly, anélkül, hogy a tanítás szerepe csökkenne. 

Nézzük csak - a teljesség igénye nélkül, - mennyiben más vagy azonos egy Nyitott Egyetem egy hagyományos egyetemhez képest, milyen más elvárások vannak a Nyitott Egyetemmel szemben.

A hagyományos egyetem

A tananyagot közlõ tankönyvek, írásos anyagok elõállítását világviszonylatban elsõdleges fontosságúnak tartják. A tananyagok alapján az oktatás színvonala lényegében egyértelműen elbírálható, kiértékelhetõ. Felsõoktatásunkban ma kevés az olyan tankönyv, amelyik egyértelmûen megfelel a megtaníttatni akarás kritériumainak. A tantárgyankénti szakanyag elõállítását minden intézmény a maga szempontjai szerint végzi, ugyanakkor ma még minden oktatási szinten a szakirodalom a mérvadó, és minden más média csak ezután következik. 

A Nyitott Egyetem

Egy korszerű képzési forma. amely az egész világon bevált; egyetemi képzésnek neveznek minden olyan tanulási formát, amely a lényegét jelentõ rugalmasságot biztosító elemek révén könnyebben hozzáférhetõ a tanulók számára, mint a hagyományos, a klasszikus oktatási központokban szervezett ismeretadás. 

A rugalmasságot biztosító elemek: 

• az ütemezés: a képzés idõtartama, a tanuló adottságait, körülményeit figyelembe véve,
• a tananyagok folyamatos korszerűsítése,
• a tananyaghoz való hozzáférés módja,
• a oktatás technologizálása,
• az oktatáshoz igénybevett technikák és a folyamatba való beépülésük, multimédia,
• a gyakorlati képzés módja,
• a hallgató által elért eredmények folyamatos értékelése,
• a különbözõ területeken folyó képzés rugalmas központi irányítottsága, 
• a hallgatók számára anyagi elérhetőség.

A képzési formák:

• nappali képzés,
• távoktatás, irányított önképzés,
• levelezõ képzés,
• esti képzés,
• a fenti módszerek bármilyen kombinációja.

A képzési szintek:

• középfokú képzés,
• felsõfokú szakképesítés,
• fõiskolai végzettséget adó képzés,
• egyetemi végzettséget adó képzés,
• doktoranduszok képzése,
• diplomások továbbképzése.

Látható, hogy a képzési szintek és formákban nagy az átfedés. A távoktatás jellemzőjeként megjelenik az irányított önképzés, de idesorolnám még az önirányító tanulást is. A nyitott képzés tananyagbázisának alapvető követelménye a magas színvonal és az érthetőség összehangolása. Ezért kiemelt fontosságot tulajdonítanak az ábráknak, amelyek véleményük szerint sokszor többet mondanak, mint egy hosszú magyarázat. Ezáltal a könyv alkalmasabbá válik a tanulásra, önképzésre, vagyis könnyebben megtanulható a tananyag. A nyitott képzés kiemelt szerepet tulajdonít a tanárnak is. Ha az előadás írott tananyagra épül, (ez az optimális) akkor a hallgató később könnyen fel tudja idézni az elõadott anyagot, a tanár pedig jobban kifejezheti egyéniségét színes előadásmódjával, szimpatikus megjelenésével, jó elõadói képességével. A tanár megnövelt szerepét kihasználhatjuk a különböző médiák alkalmazásával is.

Hangsúlyos a számítógéppel vezérelt/segített oktatás is. A számítógép ugyanis úgy irányítja a tanulást, hogy a hallgató minden lépésnél ellenőrizni tudja saját magát, vagyis minden lépésnél megerősítést kaphat, illetve azonnal kiegészítheti, korrigálhatja ismereteit. Rögtön megjelenik a visszacsatolás; nemcsak pl. a félév végén.

A képzési módszereket a cél, a tartalom és az eszközök hármasa határozza meg; ez a tananyagfejlesztés alapja, ezek ismeretében lehet tervezni, kombinálni és alkalmazni. A tervezés fõ elve szerint a tanulás irányítását és a felkészülés ellenőrzését biztosítani kell.

A tantárgyak megtanulásához szükséges eszközök közreadása bevált módszer. Ezek az oktatócsomagokat (programcsomagok) a tantárgyhoz állítják össze, majd eljuttatják ezeket a hallgatókhoz, melynek eltérő módszerei vannak. A 21. századi információs társadalomban ezek a közegek (környezetek) összemosódnak a média típusokkal, illetve többcsatornás is lehet: 

• óraadás,
• írásos anyagok továbbítása,
• előadások, bemutatók,

---------

• tananyagsugárzás rádión, TV-n,
• interaktív kapcsolattartás,
• online előadások (webináriumok) 
• web 2.0-es alkalmazások.

A nyitott egyetem, mint képzési forma óriási fejlődési pályát mutat, ami töretlenül felfelé ível, de a változás az utolsó évtizedben nem csak gyors hanem mélyreható is volt. Ennek következtében a nyitott egyetemi képzési forma önálló oktatási formává nőtte ki magát. A fejlõdés jelenlegi szakaszát a tökéletesebb nyitottság, valamit a tananyag előállításába és közvetítésébe több korszerű eszköz bekapcsolása jellemzi.

Következő bejegyzésem a jó gyakorlatokat kívánja bemutatni!

Források:

Kovács Gábor: Az információs társadalom: gyakorlati és politikai vonatkozások

Kovács Magda: A távoktatás szükségessége az informatikában, 1996

IFAP és IPDC 2000-2010.

UNESCO program

Tanárszerep távoktatási környezetben

A Virtuális távoktatás kurzus feladataként került meghatározásra a következő páros munka (Weszely Orsolya & Zakupszki Tünde). Az ELTE PPK virtuális Kampuszán az 530-as osztályteremben elhelyezésre került ‘hangos doboz’ rejtette a következő feladatot.

A feladat meghatározása

Egy nyelviskola távoktatási képzésvezetőjeként olasz nyelvtanárok 30 órás IKT továbbképzésének tervezéséhez

• a távoktatás formájában történő oktatásához IKT eszközök kiválasztása,
• az IKT eszközök kiválasztásának indoklása.

IKT továbbképzés olasz nyelvtanárok részére

Célkitűzések

Nyelviskolánk célul tűzte ki, hogy távoktatási formában olyan nyelvi képzést indít, amelynek alapja az online és virtuális eszközök és a web2-es technológiák használata. Az új típusú képzés jelentős versenyelőnyt biztosít nyelviskolánknak a jelenlegi piaci helyzetben: a szakképzési hozzájárulás változása miatt a munkáltatók nem finanszírozzák munkavállalóik nyelvtanulását és így jelentős keresletcsökkenés és túlkínálat alakult ki a nyelviskolák piacán. A képzés újszerűsége két területen mutatkozik meg, az egyik a Skype (vagy egyéb kommunikációs technológiák) és multimédiás e-learning tananyagok alkalmazásán túlmutató IKT bevonása, a másik pedig a tanárok digitális kompetenciájának fejlesztése, amely biztosítja az IKT eszközök és a nyelvtanítás módszereinek a pedagógiai elveknek megfelelő konstruktív és hatékony döntések támogatását.

:

A 30 órás továbbképzés keretében a konkrét IKT eszközök megismerésén túl a következő, az ISTE által megfogalmazott tanári digitális kompetenciák fejlesztése kerül előtérbe

1. a tanulók tanulásának és kreativitásának inspirálása és facilitálása
2. tanulók tanulási tapasztalatának tervezése és fejlesztése, értékelés
3. modellezik és mutatják a digitális korszak munka és tanulási folyamatait
4. digitális állampolgárság és felelősség támogatása és modellezése-formálódó digitális kultúra megértése és ennek megfelelő magatartás
5. legyenek részesei a szakmai fejlődésnek (LLL) iskolai és szakmai közösség támogatása, eszközök és források hatékony felhasználása

A továbbképzés keretében a résztvevő nyelvtanárok több IKT eszközt ismernek meg, amelyek közül a célcsoportnak való megfelelőség, a saját módszertani megfontolásuk, a tanári szerep hiteles képviselete és a személyes preferenciáik alapján dönthetnek, hogy mely eszközöket alkalmazzák a távoktatási kurzusokban.

A tanárok és a résztvevők tanulását és munkáját a nyelviskola informatikusa és oktatásszervezője támogatja.

A tanárok IKT továbbképzése részben kontakt foglalkozások keretében, részben pedig saját élményű tanulást biztosítva a nyelvi távoktatásban is használható eszközökkel online és virtuális távoktatásban történik. A továbbképzés eredményességében jelentős szerepe van a résztvevők önálló tanulásának.

A képzés szempontjából, a realitásokat is figyelembe véve - milyen típusú és mennyiségű kompetencia vagy jártasság elsajátítása lehetséges 30 órában olyan tanároknak, akik érdeklődőek, motiváltak, de ugyanakkor nem használtak még ilyen eszközöket – a következő témacsoportokból épül fel a továbbképzés tematikája:

Jelenlét a digitális világban
(Fejlesztendő kompetenciák: digitális állampolgárság, digitális kultúra, digitális korszak munka és tanulási folyamatainak modellezése, részvétel szakmai közösségek munkájában)

Facebook, Linked in, Twitter, Skype, blog, szakmai közösségek feltérképezése és részvétel (például Tanárblog), Delicious, e-etikett és szerzői jogok

A tanárszerep a digitális térben megváltozik, a tanár modellnyújtó, értékközvetítőként is szerepel a tanítási-tanulási folyamatban, ehhez nem csak mint nyelvtanár kell a szakmai felkészültségnek birtokában lennie, hanem mint digitális állampolgárnak is rendelkeznie kell az IKT eszközök megfelelő és magabiztos alkalmazásával, az online jelenlét mind magánemberi mind pedig tanári vetületének tudatos alkalmazásával (online identitás). A modellnyújtás a saját személyes példával a leghitelesebb, amely a folyamatos szakmai fejlődéssel és a digitális együttélés és állampolgárság elveinek megismerésével és tudatos alkalmazásával történhet.

Online és virtuális terek tanítási és tanulási lehetőségei

(Fejlesztendő kompetenciák: a tanulók tanulásának inspirálása és facilitálása, tanulás tervezése, fejlesztése és értékelése)

Moodle, Openmeetings, Facebook, Second Life

A tanár feladata a távoktatási környezetben megváltozik, a tudásátadó, irányító szerep helyett a tutor, mentor, facilitátor szerep lesz a hangsúlyos. A távoktatásban dolgozó tanár feladatai sokrétűek: a pedagógiai megfontolásai szerinti meg kell tudnia tervezni a tanulás-tanítás folyamatát, megfelelő tartalmakat ki kell tudnia választani, tudnia kell menedzselni a teljes tanítási-tanulási folyamatot online vagy virtuális környezetben. Tudatában kell lennie, hogy a távoktatási környezetben a visszacsatolásoknak fokozott a tanulási folyamatra gyakorolt hatása, nem csak a diagnosztikus és szummatív, hanem a folyamatos visszacsatolásnak, a formatív értlékelésnek is kiemelt szerepe van. Az online és a virtuális környezetben a kommunikáció non-verbális tartalmait a verbalitás fokozott tervezésével és precizitásával kell helyettesítenie. Mindezek mellett a tanár talán legfontosabb feladata pedig a tanulás támogatása, a inspirálása, amelyet nem lehet érzelmi támogatás nélkül eredményesen megvalósítani.

A célcsoportnak való megfelelőség és a saját pedagógiai megfontolásaik alapján a tanárok dönthetnek, hogy a saját távoktatási gyakorlatukban egy viszonylag zárt oktatási rendszert (a Moodle) vagy a nyitott Facebookot fogják alkalmazni. A Second Life mint az online konzultációs eszköz alkalmazásában a célcsoport sajátosságai (érdeklődés, infrastruktúra) a döntőek.

A Moodle mint oktatási keretrendszer megismerése keretében a résztvevők elsajátítják a Moodle tanulói, tutori és kurzuskészítői funkciót. A szükséges tananyagok a tanárok saját készítésű anyagaiból, az általuk készített tesztekből és beküldendő esszé jellegű feladatokból állnak. A szinkron kommunikációt (online konzultáció) a Moodleba integrált Openmeetings eszközzel valósíthatják meg, az aszinkron kommunikációt pedig a Moodle különböző fórumeszközeivel, amelyek feladatként is funkcionálhatnak. Az értékelés (diagnosztikus, hangsúlyozottan a formatív és a szummatív) is a Moodleban történhet, a tanulói értékeléseket a fogalomtár, az adatbázis és a műhely eszközökkel valósíthatják meg.  A Moodle használatát tovább színesíthetik a kérdőív típusú eszköz és a szavazás használata, valamint lehetőség van blogírásra is mint feladattípus alkalmazására. A Moodle lehetőséget biztosít a csoportos vagy páros feladatoknak is.

A Second Life elsajátítása az online kommunikációs órákhoz az alapszintű beállításokat és mozgásokat tartalmazza, illetve a képzésen gyakorlatot szerezhetnek az SL órák megtartásában is (más típusú tanárszerep).

A Facebook alkalmas lehet a tanítási-tanulási folyamat kommunikációs platformjának a szerepére, előnye, hogy sok résztvevőnek nem ismeretlen, így könnyebben integrálódnak a képzésben. A továbbképzésen a tanárok elsajátítják a Facebook oktatást segítő alkalmazásait:

- Facebook oktatás - Chat

- Ismerősök esemény meghívásának tiltása

- Face-book oktatás jegyzetei

Képzési anyagok kiválasztása, fejlesztése

(Fejlesztendő kompetenciák: tanulási tapasztalatok fejlesztése, szakmai fejlődés, eszközök és források hatékony felhasználása)

Képadatbázisok (például Flickr), Youtube, Ustream, elektronikus tananyagok

Az IKT-kompetenciákhoz szükséges, hogy a tanárok digitális tolltartójában legyenek olyan alkalmazások, amelyekkel a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát, eredményességét javíthatják, illetve saját szakmai fejlődésük alapját jelenthetik (motiváció újabb eszközök megismerésére).

A tartalom színesítésére a képzésen résztvevő tanárok megismerkednek a Youtube videók (pl. Kis olasz lecke magyaroknak sorozat) keresésével és beágyazásával különböző online felületekre, szerzői jogi alapismeretek alkalmazásával a képadatbázisokból merítve szerzői jogilag megfelelő képekkel is színesíthetik a tananyagokat.

A Ustream mint mozgóképfelvételi eszközzel az online konzultációk szinkron megtartására van lehetőség, illetve a rögzítés segítségével akár képpel-prezentációval kísért felvételek megosztására.

Az olasz nyelvtanításra alkalmas tananyagok feltérképezése, keresése, pedagógiai szempontú értékelése is a továbbképzés része.

Felhasznált szakirodalom:

- Tematika tervhez

- ISTE tanári kompetenciák

További oldalak:
- Moodle
- Flickr
-  Youtube
- Ustream
- Facebook használat

Differenciált tanulásszervezés, differenciálás mint taneszköz értékelési alapelv

A Virtuális távoktatás kurzus tavaszi feladataként került meghatározásra a páros munka. Az ELTE PPK virtuális Kampuszán az 530-as osztályteremben elhelyezésre kerültek a ‘hangos dobozok’ amelyekből lehetőség, kedv, szimpátia, ismeret és egyéb szempontok szerint válogathattunk. A lényeg, hogy párosan hallgassuk meg és párosan készüljön el az írásmű. Instrukciók szerint, mindkettőnk blogjában (Orsi blogbejegyzése) jelenítsük meg és készüljön közös dokumentumban is.

A párban történő meghallgatás  is elég speciális helyzet, mivel több párnak is akkor volt találkozója az osztályteremben amikor nekünk, és az ‘áthallások’ a tananyagban többeket zavartak. Így mi is állandóan résen álltunk, hogy mikor üres a terem, … így jobb híján hajnalban talákozott a mi párosunk: Orsi + Tünde.

A következő témakörökből lehetett választani:

1. oktatási módszerek

2. tervezés

3. felhasználói sajátosságok

4. differenciálás

5. értékelés

Többször visszatértünk a virtuális osztályterembe, minden tananyagot meghallgattuk, majd döntöttünk. Nem a matematikai differenciál számítás bonyolult képleteinek segítségül hívásával, hanem az oktatás - tanulás szakmai szempontok figyelembevételével választottuk ki a legnehezebbet, amire majd senki nem gondol … tévedtünk, eddigi munkák túlnyomó többségében erről szól.

A hanganyag többszöri meghallgatása során már egészen jól kezelhetővé vált az is, hogy a mellettünk “hallgató” párok által lejátszott tananyagot a blokkolással, a saját magunk számára ‘hallhatatlanná’ lehetett tenni egyetlen kattintással. Nos, most megosztanánk veletek a ‘kiválasztottat’:

4-es HANGANYAG

“Differenciált tanulásszervezés, differenciálás mint taneszköz értékelési alapelv: A differenciálás, mint a tanulók közötti különbségek figyelembevétele a taneszközök esetén elsősorban abban szokott kimerülni, hogy a kiváló technika lehetőséget ad a tanulók számára, hogy valamely tanulási feladatok egyéni időütemezéssel, egyéni időbeosztás szerint végezzenek el. A taneszközről való gondolkodásban ez a szempont a domináns, ez uralja az átlagos felhasználók szemléletét is. A taneszköz nagyon fontos funkciójáról van szó, számos szép példát láthatunk arra, amikor ez a pedagógiai feladat teljesül.

A differenciálás szemléletmódja ennél  azonban egy kicsit tágabban értelmezhető. Nem minden eszköz vállalja fel, de nem számít ritka megoldásnak az sem hogy ugyanabban a témában, ugyanazon tanulói csoporton belül egyszerre több módszertani megoldással, több munkaformában is bevethető.

Gyakori példa, hogy pedagógusok a gyakorlás során igyekeznek a különböző teljesítményre képes tanulók egyéni igényeit figyelembe venni, ez a legtöbbször több vagy kevesebb feladat kijelölésével próbálják meg elérni, ami nem felel meg a differenciált tanulásszervezési feladat elvének, csak látszat megoldást jelenti.

A tanulók közötti különbségek figyelembevételének csak ritkán van szerepe a feladatok mennyiségének, sokkal fontosabb, hogy a különböző tanulók nem több vagy kevesebb , hanem más jellegű feladatot kapjanak. Ennek a didaktikai feladatnak megoldására a taneszközök alkalmazására ideálisnak látszik amennyiben felvállalják ezt a feladatot. A taneszközök a tanulók közötti eltérő tanulásszervezési stratégiák kivitelezésében hatalmas jelentőséggel bírhatnak, ha erre a tervezők és  fejlesztők is időben gondolnak. Egy taneszköz akkor biztosítja a differenciált tanulásszervezést, hogy ha diagnosztikai eszközökkel segíti felismerni a tanulók közötti különbséget vagy méginkább segíti a pedagógust annak kiválasztásában hogy a tanuló milyen információkat, milyen feladatokat kapjon, összességében milyen tanulási útvonalakat jelöljön ki számára a pedagógus.

A tanulásszervezésben  megjelenő feladatok differenciálás alapelvének érvényesítése nem a taneszközök, hanem a pedagógus feladata, de a megfelelő taneszköz bekapcsolódhat ennek a feladatnak a megoldásába akár azzal is, hogy konkrét alternatívákat kínál saját keretrendszerében, vagy módszertani segédletekben. A tanulók egyéni sajátosságainak felismerése az egyének közötti különbség elemi ismeretére épülő differenciálás félreértésre adhat okot, hogy ha kizárólag egyének eltérő bánásmódjában nyílvánul meg. A differenciált  tanulásszervezést segítő taneszköz akár egyidőben egyszerre biztosítja a egy csoporton belül a különbőző tanulásszervezési megoldások vagy eltérő módszerek alkalmazását pl. az osztálytermi környezetben ugyanazon taneszközzel egyszerre dolgoznak csoportban vagy párokban, esetleg egyéni fejlesztői feladatokat megoldva.”

Az elhangzottak alapján úgy vélekedtünk, szükséges a pedagógiai értékelés feladatának és fontosságának a kiemelése, valamint a differenciálás fogalmi meghatározása, elhatároztuk, hogy mindenképpen ebből a két szempontból induljunk ki a bejegyzésünk kifejtéséhez.

A differenciálás mint taneszköz értékelési alapelv

A taneszközök pedagógiai értékelésének a feladata, hogy megállapítsa, hogy a taneszköz alkalmas-e a kitűzött oktatási-nevelési célok élérésére. A taneszközök nem lehetnek öncélúak, a tanulási-tanítási folyamat támogatására kell alkalmasnak lenniük, azt kell hatékonyabbá tenniük. Ennek figyelembe vétele már a tervezéskor is fontos szempont, már ekkor pedagógiai szempontokból kell végiggondolni a taneszköz funkcionalitását, felhasználását és a tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatását. A taneszközök alkalmazása általában tág keretek között történik, különböző tanulási sajátosságokkal rendelkező tanulók és pedagógusok, andragógusok különböző módszertani környezetbe ágyazottan fogják használni. A pedagógiai értékelés során a tanulási-tanítási folyamat hatékonyságát az öt alapelv teljesülésének a vizsgálatával lehet felmérni. Az öt alapelv egyike: a differenciálás.

A differenciálás fogalmára a legkifejezőbbnek az On-Line pedagógiai Lexikon meghatározását találtuk:

A differenciálás fogalma a pedagógiában: „a gyerekek, ifjak egyéni sajátosságaira tekintettel levőfejlődés fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása az oktatás által.” (M. Nádasi Mária, 2008.)  De, M Nádasdi (2006.) ezt úgy is megfogalmazta, hogy “ami a tanulók közötti egyéni eltéréseket illeti, a pedagógus feladata, hogy azokhoz minél jobban alkalmazkodjon a feladatok megválasztásánál; ezt nevezzük a pedagógiában differenciálásnak”.

1. ábra: A testre szabás és a felhasználók közötti differenciálás fokozatai

Differenciálás feladatokkal

A digitális taneszközök (tananyagok) differenciálási potenciálja alapvetően az eltérő haladási ütemet, időütemezést tartalmaz, illetve a differenciálás gyakran kimerül abban, hogy az eltérő tanulási sajátosságokkal rendelkező tanulók („jobbak” és „gyengébbek”) eltérő számú feladatot kapnak, azonban a taneszköznek arra kell alkalmasnak lennie, hogy a tanuló sajátosságaihoz alkalmazkodó más típusú feladatokat, tevékenységeket is tartalmazzanak, esetleg ajánljanak fel a tanuló számára az a tanulótól érkező inputoknak megfelelően. (Knausz, 2001.)

Differenciálás a tanulásszervezésben

A differenciálás „a tanítási-tanulási folyamatnak az egyes tanulók sajátosságaira, az egyéni különbségek az oktatásban tekintettel levő megszervezése. A differenciálás az oktatási folyamatban azt jelenti, hogy az együtt tanuló gyerekek eltérő tanulási utakat járnak be vagy a pedagógus elgondolása alapján, vagy a tanuló irányulása, késztetettsége eredményeképpen, vagy e két megoldás kombinációjának következtében.” (M. Nádasi Mária, 2008.)  

A differenciálásnak Knausz Imre szerint három típusa van: az egyik az érdeklődés szerinti vagy  tartalmi differenciálás, amelyben a tanulók a saját személyes érdeklődési körüknek megfelelő tartalmat sajátítják el, dolgozzák ki, mélyednek el benne. A második a különböző tanulási utak alapján történő differenciálás, minden egyén más módon, módszerrel sajátítja el a leghatékonyabban a tartalmat. A harmadik pedig a követelmények differenciálása, amely általában a tanulók között fennálló teljesítménybeli, tudásbeli különbségeket tovább növeli. (Knausz, 2001.) 

Az egyéni tanulói sajátosságok figyelembe vétele megjelenhet a tanítási-tanulási folyamat céljában, tartalmában, időtartamában és a konkrét feladatokban is. A differenciálás a pedagógus, andragógus feladata, de a taneszközök segítséget, további lehetőségeket adhatnak ebben a folyamatban. A taneszköz értékelésénél több szempontot is figyelembe lehet venni:

● az egyik, hogy a taneszköz, keretrendszer konkrét, alternatív tanulási útvonalakat tartalmaz-e (adaptivitás),

●     a másik, hogy a taneszköz tartalmaz-e módszertani segédletet a pedagógus, andragógus számára,

●     a harmadik, hogy a taneszköz alkalmas-e különböző munkaformák és módszerek alkalmazására.

A differenciálás alapfeltétele a az egyéni különbségek felismerése, a tanulók tanulási sajátosságainak, előismereteinek, motivációjának a diagnosztikai felismerése. A jól megtervezett taneszköz a diagnosztikus felmérésben is segítséget ad az andragógusnak, pedagógusnak, illetve a felmérés eredményeként ajánlhatja fel a tanuló számára legoptimálisabb tanulási útvonalat. A differenciálás lényeges eleme az értékelés azon módja, hogy a tanulók fejlő­dését mindig önmagukhoz viszonyítják, és az értékelésnél ez kerül figyelembe vételre.

  

A mai korban a digitális taneszközök, a diagnosztikai eszközök által a tanulók interakcióit és inputjait mérik és értékelik, így az egyéni különbségek is azonosíthatók, kategorizálhatók; vagyis az egyéni sajátosságok differenciálhatók. Ezek alapján kerül felajánljára a tanuló továbbhaladásához szükséges  információ, valamint a tanulási tartalmak és a további interakciós lehetőségek (hypertext design). Csakhogy, erre a taneszközök kis része alkalmas! Így a digitális taneszközök tekintetében sem nélkülözi a pedagógus, andragógus (tutor) differenciáló tevékenységét, azonban segítséget nyújthat a számukra a diagnosztikus értékelés eredményeinek a közlésével, előre meghatározott tanulási útvonalak beépítésével, illetve módszertani segédletekkel (learning support design).

A konstruktivizmusból következő pedagógiai alapelvek között is hangsúlyosan jelenik meg a differenciálás. Miszerint: “A tanulók megelőző tudása a legritkább esetben egyforma. Az iskolai tanulócsoportok különböző mértékben heterogének, de a leghomogénabb tanulócsoport is különböző egyénekből áll. Az mindenestre tény, hogy ha a tanítás hídépítés, akkor nem egy híd, hanem hídrendszerek kiépítéséről van szó, hiszen a különböző tanulók elméje felé különböző hidak vezetnek. A differenciálás azt jelenti, hogy a tanítás során nem ugyanazt az egyenkosztot osztjuk ki mindenkinek, hanem lehetőség szerint mindenkinek azt nyújtjuk, amire a fejődéshez szüksége van.”  (Knausz, 2001.) 

Az élethosszigtató tanulás általánossá válása természetszerűen átalakította az információs társadalmak tudásátadó mechanizmusait is. Az egyre inkább előtérbe kerülő digitális oktatás és oktatási-tanulási rendszereinek alapelvei: a képességfejlesztés, az alapvető kompetenciáknak, illetve az informálódni tudás képességének kialakítása. Egyre gyakoribb, hogy eltérő korosztály, több generáció tagja kerül egy-egy tanulócsoportba. Egyre jellemzőbb annak a kényszerű felismerése, hogy a későbbi generációk számára a tanulmányok során a felhalmozott ismereteknek csak töredékei alkalmazható, illetve hasznosul. Az élethosszig tartó tanulási folyamatban egyre nagyobb szerepet kap a differenciálás. Így, visszatérve arra, hogy miért is választottuk ilyen nagy számban ezt a témát; az lehet a magyarázata, hogy a kurzus feléhez érve felmértük ennek a jelentőségét! Tapasztaltuk azt is, hogy a kor és a digitális kompetenciák nem törvényszerűen jelenítik meg az ‘elvárt képességeket’, ezáltal a felnőttképzés az,  ahol a tanulás hatékonysága érdekében a differenciálás elengedhetetlenül fontos!


Jó tanácsok andragógusoknak

1. A differenciálás nem azonosítható a szelekcióval! 
2. A differenciálás alapfeltétele az egyéni tanulói sajátosságok megismerése! 
3. A digitális taneszközök diagnosztikus mérési eredményeit használjuk fel a tanulói sajátosságok, például előismeret megismeréséhez! 
4. Ugyanazt a taneszközt több munkaformában, módszerrel is lehet alkalmazni (akár egy tanulói csoporton belül), a módszer és munkaforma is igazodjon a tanulói sajátosságokhoz! 
5. Szélesítsük módszertani eszköztárunkat, akkor adunk mindenkinek egyenlő esélyt, ha többféle módszert, munkaformát is alkalmazunk, váltogatjuk ezeket! 
6. A taneszközök módszertani útmutatójában nézzünk utána a fejlesztők differenciálási javaslatainak (jó gyakorlatok)! 
7. A digitális taneszköz által javasolt tanulási útvonalakat ismerjük meg és irányítsuk a tanulókat ezek bejárására egyéni sajátosságaik alapján! Ha nincs kijelölt bejárási útvonal egy digitális tananyagban, akkor a tanulóink ismeretében jelöljünk ki saját magunk néhány jellemző alternatívát! 
8. Készítsünk differenciált tanulási útmutatót (amennyiben a taneszköz nem tartalmaz ilyet)! 
9. Minden egyén más módon, módszerrel sajátítja el a leghatékonyabban a tartalmat, vegyük figyelembe például az eltérő tanulási stílusokat is! 
10. Hagyjunk teret a tanulók egyéni érdeklődésén alapuló tartalom kiválasztásának! 
11. Alkalmazzunk csoportmunkát, ahol minden tanuló azt a részfeladatot választhatja, amelyik számára a legmegfelelőbb és leghatékonyabb! 
12. Hagyjunk időt az eltérő tanulási ütemű tanulóknak is a tartalom feldolgozására, a feladatok megoldására! 
13. Ne a megoldandó feladatok számával differenciáljunk, hanem az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó feladatokkal! 

13+1 A digitális taneszközök csak segítenek, eszközöket adnak a kezünkbe, de a differenciálás a pedagógus/andragógus feladata!

Orsi & Tünde

Felhasznált irodalom:

Hatékony tanulás

Knausz Imre: A tanítás mestersége

Általános bevezető - digitális pedagógia

Internet és értékrend. Internetezés és kultúra. Divatos tévképzetek 2.

Internet és értékrend

... "bár most Húsvét van" kapom a facebook üzenetet, miközben fogalmazom a blogbejegyzése(i)met, hallgatom a webináriumi előadásokat és válaszolok az emailjeimre is, valamit a csoporttársak által küldött chatekre; ... és közben töltöm fel a XIX. Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő könyvünket. Tanulok és dolgozom, ... vagy szórakozom is? in 3:1, három az egyben? Tanulni érdemes, írja Irma csoporttársam, aki Örömpedagógiával foglalkozik. Ha a saját szakomról, ha az andragógiáról beszélünk, akkor élményandragógiának (edutainment) tituláljuk például a múzeumandragógiát. Amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. október 17-én megtartott II. Országos Múzeumandragógiai Konferencián részt vettem, s a plenáris és szekció ülések előadásait jegyzeteltem, majd végén színes kiemelőmmel sikerült megjelölnöm - kivétel nélkül minden előadásban - két szót: élmény és kaland. Konklúzióként hangzott el, hogy élmény-orientált világban élünk, s az intézményeknek ezt a tendenciát követniük kell; a kalandot és kalandozást nem csak a gyerekek, a fiatalok, hanem a felnőttkorúak is igénylik.

A konzultációkon is szinte kivétel nélkül szóbakerül, hogy a felnőttképzés tapasztalati úton lehet sikeres, és ha élmény párosul hozzá, akkor nem csak hatékony, de a belsőnkké is válik az elsajátított ismeret. Nekünk andragógusoknak erre figyelemmel kell lennünk. S, valóban! A tréningeket, a coachingokat, workshopokat, képzéseket úgy hirdetik, hogy: 

- élménycsoportokban szervezett,
- hangsúlyosan élmény- és gyakorlat orientált
- képzési élménykínálatok
- gyakorlatorientált élmény- és kalandterápiás képzés
- élményt nyújtó környezetben

- hasznos élmények.

Csak néhányat ragadtam ki az első két oldal találataiból és komoly gondolkodásra késztetett az, hogy tényleg ennyit számít ez, hogy valóban az élménykínálatok között válogatunk?! Így találtam rá az Élménybank.hu oldalra, amely a hasznos élmények és az információs kor összefüggéseit fejtegeti: "az emberek a puszta hedonista élményeken túl a hasznos élményeket is keresik, amelyek ugyanúgy örömet okoznak, de azon túl új ajtókat nyitnak ki, előbbre visznek, felismerésekhez, új utakhoz, új kapcsolatokhoz, új munkához, jobb életminőséghez, jobb önértékeléshez is vezethetnek."

Internetezés és kultúra

A hagyományos és a virtuális kultúra 

Az előző gondolatomat és mondataimat szükségesnek érzem folytatni, hiszen az értékrend és a kultúra nem választható el egymástól. Az internetre eszközként tekintek és az internetezésre egy kulturális szokásként. Az életemben már elhalványulnak azok a népi-paraszti szokások, amelyek a hagyományos értelemben véve, maradjuk az aktualitásnál a húsvét üzenetét hordozza, a tavaszvárást, a megújulást jelképező tojásfára is már másként tekintek. 

Magam vidékiként már a fővárosi és virtuális kalandokat keresem, addig a városiak visszavágynak az előző korok kulturális élvezeteihez, vagy a természet világába; s vannak intézmények, amelyek párhuzamosan is kínálják és elérhetővé teszik a közönség számára in 3:1, három az egyben módon a múlt-jelen-jövő-t. Ilyen például a Szentendrei Skanzen és a virtuális túrája vagy az ELTE Természettudományi Múzeumának virtuális kiállításai, és a Füvészkert.

Az agyunk időablaka

A technológiai fejlődés és  nagy felbontású számítógépes tomográfok  képesek láttatni az agyi folyamatokat akár a sejtek szintjéig is. A tudomány mai álláspontja szerint egy kifejlett agy akár százmillió idegsejtet tartalmazhat, s ezek egymáshoz kapcsolódva hozzák létre azokat a bonyolult funkciót, amiből az emberi magatartás (viselkedés) összeáll. "Minden idegsejt több ezer másik idegsejthez kapcsolódik, és így érintkezések trilliói keletkeznek. Az idegsejtek közötti hálózat hossza több, mint százezer kilométer.  Az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok erősségét és bonyolultságát ezek a tapasztalatok határozzák meg. Azok a kapcsolatok, amelyeket nem aktivizálnak, nem használnak eleget vagy gyengék, egyszerűen elsorvadnak." Ha sokat vannak edzésben a neuronok, akkor az agyba való integráltságuk, illetve a saját áramköreik bonyolultsága fokozódik. Ez játszik szerepet a multitasking jelenségnél is, mivel a valóságban az emberi agy gondolkodási folyamatai sosem egyidejűleg, hanem egymás után mennek végbe. Három másodpercenként megvizsgálja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján miként változott a környezete, Valójában azonban mindig csak egy dolgot észlelünk. Hogy az integrálás milyen gyorsan a következik be? A mai kutatási eredmények szerint egy átlagos emberi agy minden három másodperces kiértékeléskor 'újrafuttatja az egész rendszert'. Az pedig egyéni, hogy milyen a kapcsolási sebességünk. Azaz ember, akinél a hihetetlenül gyorsan megy végbe a folyamat, a kapcsolási sebesség azt az illúziót kelti benne, hogy egyszerre több mindennel tud foglalkozni.

Az agykutatók másik nagy felfedezése a közelmúltból az úgynevezett időablakok megismerése. Kiderült, hogy csaknem minden fontos készségnek és képességnek van egy különösen alkalmas tanulási periódusa, ezt hívják az agyunk időablakának. Ha a gyereki agyban az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat nem fejlődik ki teljes terjedelmében, ez azt jelenti, hogy elmaradtak tanulási szakaszok, illetve nem kapta meg a szükséges külső ingereket, sőt az élmények minimumát sem. Ilyen tüneti jelenség például az olvasási zavar. Az időablak mechanizmusa az alapja az emlékezésnek és a tanulásnak; s ehhez kapcsolódnak a kulturális teljesítmények is.

Így az agyunk időablakának fejlettsége, integrációs képessége szerinti két véglet, hogy küzdhet az egyén zavarral, míg a másik alapján úgynevezett multitasking-ként éli meg az információk áramlását; nevezhetjuk úgy is, hogy az információáramlásban úszni tudók és az ezzel a készséggel nem rendelkezők közötti szakadék éppen olyan mély lesz, mint manapság a digitális írástudók és az analfabéták között. Ezek alapján el lehet gondolkodni, hogy a digitális esély és esélyegyenlőtlenség kérdése csak a hozzáférésen múlik? ... vagy a születésünk determinál az információ szegénységhez, illetve gazdagsághoz.

Itt említeném meg azt is, hogy 2011-ben a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter kapta az „agykutatók Nobel-díját” (Rutgers Egyetem, MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet, Oxfordi Egyetem), olyan agyterületen, ahol a tanulás és az emlékezés a kulcsfontosságú.

Élmény, kaland és adrenalin

Az előtérbe kerülő multitasking jelenség és az élményorientáltság között összefüggést vélek; és erre számos üzletág épül; például az élményipar és szegmensei kínálnak "hasznos és haszontalan" élményeket. Kiragadok néhány példát, olyan honlapokat, amelyek kínálják élményprogramjaikat az internet révén és által. Szakosodott élménynavigátorok és élmény webáruházak kínálják programjaikat és portékáikat:

• ÉLMÉNY WEBÁRUHÁZ oldalon az adott téma mestereit lehet pár órára kibérelni, akik csak veled foglalkoznak, minden kérdésedre válaszolnak és megtanítanak arra, amit ők már tudnak. Itt az oldalon a webáruházakban megszokott módon vásárolhat különleges, hasznos élményeket magának és szeretteinek, melyeket a legnagyobb gondossággal igyekeztek összeállítani.

• ÉLMÉNYNAVIGÁTOR, portál szabadidős és utazási ajánlatokkal, olyan látnivalók, fesztiválok, események, szálláshelyek programcsomag ajánlatai, garantált és fakultatív programokat ajánl, ami élményalapú. Ötletek, tippek, javaslatok, ajánlatok pihenéshez, kikapcsolódáshoz, üdüléshez, szabadsághoz. Keresési és választási lehetőség érdeklődés, témák és úti célok szerint, élménnyel teli kínálatok.

e-Etikett másként

Az élményvilág és élmény-orientáltság nem jelenti azt, hogy mindent szabad. Ezt a társadalom iránt felelősséget érzők is felmérték. Az e-Etikett mint honlap, olyan céllal jött létre, amely segít eligazodni az elektronikus világban. Ennek a digitális ajánlásgyűjteménynek a kezdeményezője a Magyar Telekom volt. Az eetikett.hu domain regisztrációja 2010. november 11.06-án történt meg, majd ugyanezen hónapban kerekasztal beszélgetést kezdeményezett és tartott oktatók, kutatók, művészek és újságírók, bloggerek, protokollszakértők részvételével, illetve bevonásával. (A képgaléria fotóin felismerni véltem Ollé tanár urat is, bár a gesztusai kicsit megzavartak. Érdemes azt is végig nézni, hogy kit tekint e kérdésben szakértőnek a cég! A szakértők listája megtalálható: http://www.eetikett.hu/szakertoink)

A 24 szakértőnek az volt a feladata, hogy segítsenek megalkotni azokat a főbb iránymutatásokat, elveket, amelyek a T-Home és T-Mobile, illetve a legújabb kor eszközeihez kapcsolódnak. Ilyen volt az a kérdés is, hogy mit tölthetünk fel egy közösségi oldalra? Kell-e SMS-ben megszólítást használni? Gond-e, ha egy e-mailben helyesírási hibát ejtünk? ... és lehetne még említeni párat. Tény, hogy az új elektronikus eszközök használata szabadsággal jár, de ehhez a a szabadsághoz kell, hogy felelősség is társuljon; illetve fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a szabályokkal, amelyekre érdemes odafigyelnünk, amikor e-mailezünk, mobilozunk vagy a közösségi oldalakon írjuk meg a velünk történteket. De, mára kibővült az oldal a szinte minden jelenleg használt kommunikációs eszközre és formára, így tartalmazza még a videokonferencia, a blogok és a chatek használatával kapcsolatos digitális etikettet is. A www.eetikett.hu címen elérhető online illemtár négy témakörbe csoportosítva több mint 90 ajánlást tartalmaz; de a kezdeményezők a digitális együttélésre vonatkozó ajánlásokat gondolatébresztőnek is szánták, és az oldalra látogatók véleményét, további javaslatait várják. Az Online illemtár megalkotása nem példa nélküli, hanem a szolgáltató anyavállalatától, a Deutsche Telekomtól ered, a nemzetközi tapasztalatokat összegző anyag a www.eetiquette.com címen tekinthető meg.

Divatos tévképzetek és az oktatás

Az oktatás és tanítás válsága mindennapi vitatéma és nem csak a KONNEKT csoportban. Hangot kaptak azok a gondolatok, miszerint "az üzletre zsugorodott oktatás is teret hódít a virtuális világban." Erősödő ellentétekben nyilvánul meg, hogy elegendő-e csak olvasmányokat, képanyagokat és véleményeket közreadni és teljesen mellőzni az élő ember közvetítését.  Olyan tévképzetek kaptak szárnyra, hogy nem lehet virtuálisan formálni a jellemet vagy fejleszteni a jó ítélő- és megkülönböztető-képességet. Kritikák érik az oktatást és nevelést, hogy "elgépiesedett" és a webes oktatás nem helyettesítheti a közvetlen kapcsolatot a tanító és tanítvány között.

Nos, a két párhuzamosan futó kurzus, amely a KONNEKTivizmus web 2.0-es alkalmazásaival juttatja el a hallgatót a tanulás élményéhez, ez meglehetősen kemény követelményeket támaszt a tanulóval szemben; sőt sokan nem is képesek rá. A másik csoport aminek még "tagja" vagyok, az a Virtuális távoktatás, azt bizonyítja, hogy lehet a személyiséget formálni és fejleszteni távoktatással is; sőt mindez a tanulási folyamat egy virtuális környezetben történik. Szeretem a felfedező tanulást a virtuális térben is, így keresem a könyvtárakat, konferenciákat, amiket már másik blogbejegyzéseimben is kifejtettem; ismerkedem a vívással is .... mindez nekem élményszámba megy!

Olyannyira sikerült felkelteni az érdeklődésemet az élményalapú tanulás iránt, hogy csatlakoztam az ELTE PPK Virtuális Oktatási Környezet csoporthoz is.

Ne feledjük, hogy az élményvilág és élmény-orientáltság nem jelenti azt, hogy mindent szabad, az együttélést minden kor szabályozta! Ma már a digitális együttélésnek is vannak szabályai, amely éppen úgy hozzátartozik az értékrendünkhöz,  mint a kultúránkhoz!

Források:

e-Etikett

e-Etiquette

Bukfenc és diszlexia - az időablakról

Magyarok nyerték el az első Agy Díjat

Az agy holtig tanul
Az internet veszélyei

a nyuszis kép

e-Etiquett book kép