Az oktatás környezete, az oktatási környezet színterei

1. javított bejegyzés

Napjainkban a technológia robbanásszerű fejlődésének lehetünk részesei, így oktatásban való elterjedése is egy szélesebb körű alkalmazásának lehetünk tanúi. Több évszázados felfogás kérdőjeleződik meg a 21. század első éveiben, írja Kovács Ilma Az elektronikus tanulásról. Az IKT eszközök alkalmazásával a tanítás és tanulás környezete megváltozik. Más lesz az oktatás színtere, ennélfogva az alábbiakat különböztetjük meg:

• kontakt oktatási tevékenységet,
• online eszközökkel támogatott kontakt tevékenységet,
• blended learning környezetet,
• távoktatást, mint távoktatási környezetet.

Ezek az újszerű környezetek egy újszerű, innovatív megoldásokon alapulnak. Így az oktatási környezet színtereinek jellemzői sajátos értelmezést nyernek.

A kontakt oktatási tevékenység egyrészt  térben és időben azonos tevékenységek, illetve a hálózati nélküli kapcsolat az oktatási folyamat és tartalom zárt környezethez köthető, valamint az információs és kommikációs folyamatok nem elektronikus környezetben valósulnak meg. Ilyen pl. a digitális tábla, a digitális taneszközök és tananyagok alkalmazása is jelen lehet ebben az oktatási környezetben

Az online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenységre jellemző, hogy térben és idő̋ben azonos tevékenységek, hálózati kapcsolaton alapuló információs és kommunikációs folyamatok interaktív kapcsolatot teremtenek a környezeten belül, valamint a számítógépterem helyett a számítógépek közötti környezet a külvilág felé nyit. Ez "olyan környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnológiai eszközöknek.” (Komenczi, 2009) Ilyen pl. a Moodle, amit az egyetemen használunk, bár nem minden kurzus esetében.

Blended learning oktatási környezete és az oktatási folyamat környezetének egy része térben és időben változó és az  információs és kommunikációs folyamatok nem csak szinkron idejűek hanem aszinkron is lehet,  illetve a kontakt és online tevékenységek aránya nem különbözik jelentősen. Ha a felhasználó nem a kontakt tevékenységből adódó minőségi megoldását nem kényszer szüli, akkor nincs szükség pótlásra és a folyamatba jól illeszthetők célok és az ahhoz illeszkedő megoldások.

A távoktatás, mint oktatási környezet olyan oktatási folyamat, amelyben csaknem az egész online, kooperatív térben zajlik. Az oktatási tevékenység és/vagy tartalom központú környezet maga a közvetett folyamatszabályozás eszköze. Tehát a kombinált tanulás „az elektronikus oktatástechnológia és a hagyományos jelenléti képzés elemeinek keverését, vegyes” alkalmazását jelenti. (Kovács, 2011.)

A távoktatás, mint oktatási környezet a nem zárja ki feltétlenül a személyes kapcsolatot, de többségében az online és/vagy virtuális környezetben folyatott tevékenységek a jellemzőek. De, térben és időben jól elkülönülnek egymástól a résztvevők, míg az egyes feladatok igénylik, illetve igényelhetik a közös megoldáskeresést és együtt tanulást. Ez a környezet egyrészt lehet tevékenység központú, másrészt tartalomközpontú. Míg az első esetben az oktató előre nem látja a kimenetet, viszont facilitálja a hallgatók munkáját. Ez igen nagyfokú módszertani alaposságot feltételez és igényel egyaránt, továbbá magas szintű felkészültség elvárt és szükséges az oktatótól. A tartalomközpontú környezet a könnyebben járható út, ebben a környezetben az egyénre hárul a tanulás felelőssége. A távoktatás hatékonysága nagyban függ tehát a módszertani kidolgozástól és kevésbé igényli a személyes jelenlétet. A megváltozott oktatási környezetben megváltoznak a szerepek, így komoly próbatétel elé állítja a résztvevőket, hogy hogyan lehetne az informális és non-formális tanulás során szerzett ismereteket összefűzni a formális tanulási ismeretekkel. Csapó Benő (2003.) tanulmánya foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, úgy hogy a tudás és tanulás fogalmának változásából indul ki végig vezeti a változásokat a hatékony tanulásig. A virtuális valóság oktatási környezetek technológiája nem keverendő össze a az online környezettel illetve a játék alapú környezettel. Egy grafikailag kialakított háromdimenziós környezetben zajlik a tanulási folyamat, amely a valós oktatási helyszín környezeti korlátaitól mentesít, de (részben) a valós oktatási folyamatot kívánja leképezni (Second Life).

Kovács Ilma (2011) az elektronikus tanulást úgy említi mint paradigmaváltást, és hangsúlyozza az új oktatás-képzés  néhány lényeges elemét :

• Hangsúlyos szerepet kap a tanulás a tanítással szemben.
• A tanítói funkció régi formája átalakul.
• A központi elem a tanuló.
• Új elektronikus taneszközök veszik át a tanítási funkciók egy részét
• Az új elektronikus taneszközök olyan tanulási módszereket is tartalmaznak, amelyek révén ezen eszközök minőségileg biztosítják a tanulást azáltal, hogy az egyes tanulók tanulási munkáját vezérlik és szabályozzák, ellenőrzést és önellenőrzést biztosítanak.
• A „tanítási” funkciók másik része a tanulást segítő, támogató funkcióvá alakul.
• A tanulást segítő, támogató funkció „tanítói” feladat. Kivitelezőit tutoroknak nevezzük. A többféle tutori feladatra szintén képezni kell az újfajta szakembereket.

"A hozzáadott érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra épülő kutatásfejlesztési és innovációs szolgáltatások erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább." (ÚMF)


források:
Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben
Komenczi Bertalan - Elektronikus tanulási környezetek

Csapó Benő: A tanulás dimenziói és a tudás szerveződése

Csapó Benő: A formális és nem-formális tanulás során szerzett tudás integrálása

Médialabor

Készült az ELTE PPK Andragógia MA Médialabor kurzusához:

Digitális eszközök a speciális szükségletű (fogyatékos) személyek oktatásában 2.

A kurzus elején nagy várakozással voltam, hogy mi újat tudnak még nekem mondani a 21. századi információs társadalom fejlődéséről és eredményeiről? Milyen új magyarázatokat hallok majd arról, hogy mi is a helyzet a lemaradókkal. Vajon hányféle dimenzióban kerül megvilágításra a digitális szakadék? Van-e híd amelyik a kettészakadt társadalmat összeköti és kié a főszerep, hogy tudja-e befolyásolni vagy kezelni a helyzetet. Egyáltalán kapok-e választ a bennem felmerülő kérdésekre és  a megfogalmazott hipotéziseimre. Van-e olyan terület, amire még nem láttam rá? - a válaszom: Igen!

forrás

 

Esélyegyenlőség vagy esélyegyenlőtlenség

Továbbra is kitartok az mellett, hogy információs társadalomban élek, sőt 3 hónapja, amióta a kurzus tart még sokkal intenzívebben és tudatosabban vált a mindennapjaim részévé az IKT használat. A témahétből kifolyólag a társadalom és egyes társadalmi csoportok helyzetét vizsgáljuk meg, abból a szempontból, hogy nekik mit jelent az információs társadalomban, illetve a digitális világban élni.

Amíg az esélyegyenlőség egy általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjait az Európai Közösség alapító egyezményei deklarálnak, addig az esélyegyenlőtlenségről, mint diszkriminációról vagyis hátrányos megkülönböztetésről van szó. Értelmezésemben az esélyegyenlőségről elviekben beszélünk, egy jogszabályi és emberijogi keret, addig az esélyegyenlőtlenség egy tapasztalás, azok részéről értelmezhető húsbavágóan, akik mindennapjaikban részesei a társadalmi megkülönböztetésnek. A gyakorlatban ez a megkülönböztetés fakadhat a szándékoltságból és módszerekből. Mit is értek ezalatt? A társadalomtudomány úgy fogalmaz, hogy a megkülönböztetés lehet pozitív diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció; ebben rejlik a szándék, s ez megvalósulhat közvetve vagy közvetlenül, ekkor a módszer kerül előtérbe; nyilván egyik sem létezik a másik nélkül.

A társadalmi megkülönböztetések ösztönös vagy tudatos csökkentése az egészséges ember felelősségvállalása, amit a társadalomtudomány szolidaritásnak nevez. Miért van szükség arra, hogy fókuszáljunk erre a problémára? Úgy gondolom, hogy közérdekről van szó, hiszen egyfajta egymásrautaltságról beszélünk a társadalomban, ha az egészségeseknek és/vagy egzisztenciális biztonságban élőknek kell gondoskodnia -  csoporton belül vagy a csoportok között - a hátrányban élőkről. Az Európai Uniós irányelvek és a hazai szabályozások az egyenlőség előmozdításáról jogszabályi szinten is rendelkeznek, addig a társadalom többsége "megbénultan" várja, hogy ez a probléma magától oldódjon meg vagy ügyt sem vet rá.

A jogszabály így fogalmaz: "hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről", - és a magam részéről még idesorolnám az oktatást (tanulást-tanítást), annak a részvétele nélkül az egyén helyzetének változása nehézkesebb. Gondoljunk csak bele, hogy az egészségváltozás hátrányai milyen új és speciális élethelyzeteket és szükségleteket teremt az életvitelben és így az eszközhasználatban is!

Mivel az egyénnek nem egy társadalmi helyzete van, ezért itt érdemesnek tartott megemlíteni, hogy ha egyszerre több olyan csoportba is kategorizálható, amely érintett a diszkriminációval, akkor halmozottan hátrányos helyzetről beszélhetünk.

Digitális akadályok és akadálymentesítés

Ma már a digitális eszközök széleskörben terjedtek el a hétköznapi ember életében is mindennaposakká váltak; és minden ágazati szektorban jelen vannak. Ha, körbenézünk a háztartásunkban minimum találunk egyet, hiszen a konygamérlegen át a vérnyomásmérőig és a karóránkon vagy az ébresztőórán át egy átlagos háztartás tucatnyival rendelkezik, ha az infokommunikációs eszközöket is idesorolja.

Hogy hogyan válnak ezek az eszközök használhatóvá a speciális szükségletű emberek számára is elérhetővé (anyagilag megfizethetővé és alkalmazhatóvá)? Hogyan lesznek akadálymentesek? Ez egyrészt technológiai kérdés, másrészt gazdasági kérdés és nem utolsó sorban szemléletváltozásnak kell(ene) bekövetkeznie.

Korábbi témahetekben már szó esett a digitális szakadékról, a digitális késésről és a generációk közötti különbségekről. Ez a témahét rávilágított a fogyatékkal élő személyek speciális helyzetére és szükségleteire, amelyet az előző bejegyzésemben kifejtettem.

A fentiekben felsorolt hátrányos helyzetű társadalmi csoportok teljeskörűsége és az egyenlő bánásmód  érdekében szükségesnek tartom megemlíteni, hogy Európai Parlament Tanácsa és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsága új európai gyermekbarát internet stratégiát készített. (PDF file letöltése)

A gyerekek egyre több digitális eszköz segítségével, egyre fiatalabban, így egyre gyakrabban kerülnek kapcsolatba az internettel. Így szükségesség válik, hogy az igényeiket megfelelően figyelembe vevő és kifejezetten a gyermekeknek szánt stratégia kerüljön létrehozzásra abból a célból, hogy új és jobb minőségű tartalmak és szolgáltatások fejlesztése valósuljon meg olyan környezetben, ahol a gyermekek online biztonsága garantált. A netgenerációs elemzések rámutattak arra, hogy a gyermek-felhasználók egyre népesebb táborának igényeihez jobban illeszkedő internet új üzleti lehetőségeket teremt az innovatív tartalmakat és szolgáltatásokat a fejlesztők számára, amely egyaránt jelenti a lehetőséget és a veszélyt is. Amint azt az EU gyermekjogi ütemterve is kihangsúlyozta, a gyermekeket érintő szakpolitikák nem kellő mértékű fejlesztése hosszú távon komoly hatást gyakorolhat társadalmunkra; így az európai digitális menetrend célkitűzéseiben szereplő digitális szolgáltatásoknak minden európai polgárhoz el kell jutniuk, alapvetés viszont több szempontból is kiszolgáltatottá teszi az internethasználó gyermekeket. Ennélfogva speciális igényeik vannak; amelyekkel külön kell foglalkozni annak érdekében, hogy a gyermekek kihasználhassák az interneten a tudáshoz való hozzáférés, a kommunikáció, a készségfejlesztés, valamint a karrierkilátásaik és foglalkoztathatóságuk javítása terén kínálkozó lehetőségeket.

Úgy vélekedem, hogy amíg az emberek (nevezzük egyéneknek) nem jutnak el a kulcskompetenciáik minimális szintjére, addig nem várható el a felelős gondolkodás és tettrekészség a hátrányos helyzetű csoportok iránt, - legyen az akár társadalmilag vagy egészségében hátrányban a normához képest, - addig a speciális szükségletű emberek lemaradásban lesznek és ez az időintervallum kiszélesedésével szakadékot teremt a társadalomban.

Források:

Wikipédia, több szócikkhez

Educatio 1997/1.száma: Hátrányos helyzet fogalma