Internet History, Technology, and Security avagy egy Coursera kurzus tanulásélmény beszámolója

A Coursera-ról és az ingyenes képzéseiről először az Eduline oldalán olvastam, azt is hogy az ingyenes online kurzusokat indított a Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania és a University of Michigan. Átnézve a Coursera képzési kínálatait szembetűnt, hogy a Michigani Egyetem 2012. július 23-án indítja a 10 hetes képzését „Internet History, Technology, and Security” címmel (ami először 7 hetesre került meghirdetésre, majd időközben változott meg). Némi tájékozódás után kiderült, hogy a szolgáltatás ingyenes, az általam kiválasztott kurzusokhoz regisztrálnom kell és mindössze „rendszeresen teljesítenem”. Nem kell webkamera, csak egy alkalmas számítógép és némi angoltudás. Bemutatkozó videó itt látható.

Coursera

A Coursera-t egy olyan projektnek nevezném, ami Amerika neves egyetemeit vonja be - ingyenes online kurzusokat biztosítva – kísérletezik azzal, hogyan lehet megszólítani egy globális közösséget és létrehozni egy tanuló közösséget. A Coursera -t Daphne Koller és Andrew Ng a Stanford Egyetem tanárai alapították, mindketten a számítástudományi tanszéken dolgoznak; a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia a kutatási területük.

Milyen is egy „globális oktatás”?

Bevallom nagyon csábított az, hogyan szerezhetek egy ilyen ’bizonyítványt’ otthonról?! Ráadásul teljesen ingyen?! Az internet története is érdekes témának bizonyult, hiszen magam ilyet nem tanultam. Teleházasként azon dolgoztam, hogy az internet technológiája terjedjen, és azon hogy ehhez a lehető legtöbben hozzáférjenek a környezetemben, egyfajta esélyegyenlőség lehetőségét biztosítsunk.  Az internethasználat kezdetén nekem a globalizáció nem terjedt ki az oktatásra, elsősorban „csak” a kultúra egységesítésére (benne a média), a hétköznapi tevékenységekre és fogyasztási szokásokra, termékmárkákra vonatkozott.

A „globális oktatás” ötlete az említett két stanfordi professzortól származik, akiknek az volt a szándékuk, hogy azok is bekapcsolódhatnának az egyetemi képzésekbe, akik pénzhiány vagy a munka miatt félbeszakították tanulmányaikat, vagy komolyan érdeklődnek valamilyen téma iránt. – Nos, úgy vélem mindhárom ok miatt csatlakoztam a képzéshez!

Internet History, Technology, and Security kurzus heti ütemben dolgozta fel a témákat video előadással, amelynek nem minden esetben volt PDF és/vagy PPT változata. Bizony többször is meghallgattam ahhoz, hogy az 5-10 perces előadások utáni kérdéseket meg tudjam válaszolni. A heti részvizsga a témához tartozó kvíz kérdések határidős válaszaiból állt. A záróvizsga jelentős részben ezeket a kérdéseket tartalmazta, illetve némileg másként fogalmazva kérdezett rá a témára. Akadt közte pár nem releváns kérdés, aminek a válaszát csak tippeltem (leginkább rosszul). A részvizsgákban voltak több helyes választ jelölendő lehetőségek, amely nem volt világos, hogy tulajdonképpen majd miként is kerül értékelésre, így érdekes törtpontokat kaptam. Időnként úgy érzékeltem, hogy az előadások közötti kérdések megelőzték a témát, és nem volt egyértelmű, hogy az előadó (Charles Severance, más néven Dr. Chuck) ezzel kívánja felkelteni az érdeklődésemet a megfelelő válaszra, vagy pedig az előzetes tudásomat/jártasságomat méri a témában, illetve önmagam számára nyújt tájékoztatást.

Három esszé feladat volt, amiből kettő az nem volt kötelező, csak lehetőség a pontszerzésre; ezek a kurzus folyamán lettek meghirdetve, ezért is bővült a kurzus ideje. A hallgatókat érintő változásokról egyszer a hirdetményfelületen tájékoztatták, illetve a kapcsolattartás a megadott email címen is működött, így aki nem mindennap lépett be az „osztályba”, az is értesült ezekről. Volt fórum lehetőség is. A tanulói kérdések pedig egy külön felületen keresztül jutnak el az egyetemi tanárhoz, aki a legrelevánsabb, leggyakrabban előkerülőkre adott választ. A zárás előtt volt két felmérés, az egyik a hallgató demográfiai adataira kérdezett rá, a másik pedig javaslatot kért a záróvizsga kérdéseire.

A tanulásélményemről

Mint már említettem, én ilyet magyarul sem tanultam, angolul pedig igazi kihívás volt. Már kiskoromtól kezdve folyton tanulok/tanultam mindenfélét és sokféle módon, formában. A szabadidős tevékenységeimben is nagyon igénylem az ismeretszerzést, de most olyan lehetőség tárult elém, amire nem gondoltam eddig.

A kurzus előadások forrásaihoz is hozzáférhettünk, csokorba szedve témánkét lehetőségünk volt a hivatkozásokon keresztül az eredeti teljes anyagot meghallgatni és elolvasni. Terjedelmes tananyag! Érdekes és értékes összeállítás! Olyan jelentős személyeket és munkásságukat ismertem meg, mint például Alan Turing, akinek a kódfejtő gépet (Colossus) és a mesterséges intelligencia alapjait köszönhetjük és jelentős szerepe volt a számítógép alkalmazásának kezdeteiben. Larry Smarr, aki a technológiai innováció, illetve a tudományos kutatásban vívta ki az elismerést és igazgatója lett az NCSA-nak.

Olyan cégek és szervezetek kerültek a látómezőmbe, mint például a CERN, a Netflix, a NSFNET, a ARPANET, az Amazon, a IETF. Az alapfogalmakat is áttanulmányoztam, megismertem a webes böngészők születéstörténetét. Amíg régebben csak telepítettem és használtam nagy természetességgel az újabbnál újabbakat, nem gondoltam abba, kik és miért alkották meg, addig most más szemüvegen át látom ezek.

Peer értékelések és feladatok

Az esszék szakértők általi értékelésekkel az volt a tanári szándék, hogy gyakoroljuk a kritikus gondolkodást és az értelmező készségeinket, azzal hogy a diákok értékelik egymás munkáját és visszajelzést adnak róla. Kiemelt szempont volt a plágium vizsgálata.

A kötelező esszémet a Premodern Internet korszakáról (1980-1990) írtam, arról, amiről eddig nem volt ismertem. A hivatkozott időszak jelentős részében tanultam és egy 25 fős szakkörben egyetlen Commodore-n gyakoroltuk a Basic nyelvet.

Bill Gates és Steve Jobs munkáját is másként mérlegelem azután, hogy az általuk vezetett vállalat óriásaik a Microsoft és az Apple, valamint Amerika vs Európa innovációs környezetét és financiális helyzetét taglalva írtam az egyik szabadon választott esszémet; illetve összefüggésbe hoztam a budapesti kibertér konferenciával.

A másik szabadon választott esszém témáját úgy határoltam be, hogy az internettörténetének 2003-as vízválasztó időpontja a web 1.0 végével és a web új korszakának kezdetével esik egybe, így írtam és utaltam azokra a fejlesztésekre, amelyek elhozták a web 2.0-es eszközöket.

Örök nyomot hagyott bennem ez a kurzus; amikor megnyitom valamelyik böngészőt gondolatok kavarognak bennem, s az hogy az internet és a webes közeg nem is olyan egyszerű, mint az egy felhasználónak látszik! Olyan tanulási tapasztalattal gazdagodtam ebben az online környezetben, amelyben még nem volt részem …. ezekből az elmélkedésekből írtam meg ezt a bejegyzést. 

e-Befogadás – Légy a részese!

A blogbejegyzésem apropóját az adja, hogy részt vettem 2012. június 14-15-én az Információs Társadalom Parlamentjén, s annak második napán az e-befogadás szekció munkájában. Az Informatika a Társadalomért Egyesület "Magyarország megújulása" című konferenciájával egy átfogó, magas szintű egyeztető fórumot hívott össze - szándéka szerint - a kormányzat, a piac, a civil- és az oktatási intézmények részvételével; az információs társadalom és a közigazgatás-szervezés legfontosabb kérdéseiről. A másik érvem a téma mellett, hogy az EU idén is két kategóriában hirdetett pályázatot és a nyertes projekteket az Európai Digitális Menetrend megvalósulását értékelő éves gyűlésen mutatják be 2012. június 21-22-én.

Az Információs Társadalom Parlamentjén civilszervezeti vezetőként vettem részt, így ebből a szempontból közelítem meg a témát. Az e-Befogadás Díjak 2012 (e-Inclusion Awards 2012) pályázati lehetőségével nem éltem; bár elkötelezett vagyok abban magánszemélyként is és teleházas civilként is, hogy információs társadalomban élek és az elmúlt húsz év gyökeres változást hozott az életemben és hoztam mások életében is a tevékenységemmel a Teleház mozgalom keretében. Így fokozott kíváncsisággal várom, hogy milyen projektek kerülnek bemutatásra a meghirdetett kategóriákban:

• Részese vagyok-díj: Olyan magánszemélyek tapasztalatait díjazzák, akiknek az EU digitális felzárkóztatást erősítő kezdeményezései révén változott meg az életük – így munkaképességük vagy életminőségük –, és így az e-társadalom részesei lettek.

• Légy a részese-díj, az e-Befogadás bajnokainak: Olyan személyeknek ítélik oda, akik saját vállalataiknál, illetve a szervezetüknél a digitális szolidaritás megvalósulásán dolgoznak vagy dolgoztak. A Légy a részese – az e-Befogadás bajnoka-díj pályázható mind a magán-, mind a köz- és a civil szféra szervezetei számára.

Lássuk csak, kinek és mit jelent az  e-befogadás?! 

 

Az Információs Társadalom Parlament  Szekciója

 

Az Információs Társadalom Parlament szekció ülésén elhangzott Dr. Huszty Gábortól a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnökétől, hogy ha szó esik az e-befogadásról, akkor szólnunk kell az e-kirekesztésről is, hiszen ők vannak a "szakadék túlsó partján". 

Szuhai Mihály, a vakok és gyengén látók számára is elérhető, akadálymentes on-line ügyintézés lehetőségét kérte, hiszen megvan a speciális szükségletükre az igény és kellően motiváltak is arra, hogy az IKT eszközökkel intézzenek mindent az életminőségük javítása érdekében. Megemlítésre került, hogy a jogi környezet kialakítása időszerű lenne; s hogy a közbeszerzési eljárások keretében csak olyan honlapok és elektronikus adatbázisok készülhessenek, amelyek az állampolgároknak egyenlő esélyeket biztosítanak. Ehhez negatív példaként említették az e-népszámlálás, amit nem lehetett akadálymentesen használni.

A szekció körében nagy vitát váltott ki az internet technológiai hozzáférése, azaz a technológia eljuttatása a lefedetlen területekre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az e-befogadás kérdésében jelentős súllyal bír ez a feltétel. De egyben félreértéseket és a megosztottságot is hozott a felvetés, mivel ez azt is jelentette, hogy vannak fehér és szürke területek (nincs definiálva, ezek mit jelentenek). Továbbá az is, hogy a hozzáférés az nem minden esetben jelenti a szélessávú hozzáférést, hiszen a sávszélesség behatárolja az igénybevételt is.

Dr. Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alelnöke ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a hitvitát az okozza, hogy mi a szélessáv vagy milyen tartalmakat lehet elérni a különböző sávszélességek definiálása esetén, tekintettel arra, hogy a tendencia a "hang"-tól az adatcentrikusság felé mozdul, amely szélesebb sávigényű. Mivel a kínálati oldal rendben lévőnek mondható, amelyhez azért az állami felelősségvállalás is hozzájárult; a keresleti oldal élénkítése szükséges.

Az "élénkítés" varázsszóként hangzott el a hatóság alelnökének kijelentése, amihez a résztvevők azonnal "jó megoldásokkal" szolgáltak. Így állt első példaként a Digitális Híd Kistelepüléseken rendezvények, amelynek célja az elmaradott, alacsony lélekszámú települések lakóinak tanítása, hogy mire használható az internet, és az hogyan tudja az ő életüket könnyebbé tenni. Így a program iránt érdeklődőket Magyar Telekomos önkéntesek segítették, mégpedig személyre szabott tanácsadással. A program fő fókuszpontjai a kistelepülések, ahol az információs és kommunikáció felzárkózás segítheti elő a helyi és regionális fejlődést.

A másik említésre méltó példa a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár "Olvasásfejlesztési – médiaismereti foglalkozássorozat könyvtári környezetben" című projektje során három korosztály (alsós és felsős gyerekek, illetve szüleik) kerül megszólításra. Gyenes Éva, a könyvtár képviseletében elmondta, hogy a foglalkozás-sorozatnak kettős eredménye ért el, egyrészt sikerült számos gyerekkel és szülővel közvetlen kapcsolatot kiépíteni, és jelentősen fejleszteni tudásukat ezen a fontos, de számos hiányossággal bíró területen. Másrészről az elméleti anyagot gyakorlatban és élesben tesztelhették, rengeteg tapasztalatot szerezve.

Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete a gyakorló általános iskolájában egy új szemléletű módszertani kísérlet keretében táblagépeket adott eszközként az egyik 8. osztály minden diákjának, illetve az őket tanító pedagógusoknak; biztosítva ezáltal az elektronikus tanulási környezetet is, a nehéz iskolatáskát felváltva ezzel a megoldással. Erről a programról az Intézet munkatársa, Lengyelné Molnár Tünde főiskolai docens számolt be.

A Miskolci Egyetem ellenpéldával szolgált a résztvevőknek, miszerint a hallgatók egyáltalán nem boldogulnak az IKT eszközökkel a digitális világban; ezzel nyíltan felvetve a problémát, hogy tulajdonképpen a "beleszületettség" nem jár "előjogokkal" és nem képes az egyetemi hallgató a tudatos IKT használatra a digitális környezetben. Súlyos szavak! De, ez a 2012-es jelenség még mindig megerősíti Fehér Péter és Hornyák Judit  2010-es Netgenerációs kutatását, miszerint az új nemzedék nincs felvértezve a digitális világ kompetenciáival. Továbbra is kérdés marad, hogy a "lehet-e, tudja-e vagy akarja-e az oktatáspolitika befolyásolni az említett folyamatokat? Milyen következményekkel jár ezen fiatalok megjelenése a felsőoktatásban, illetve a munkaerőpiacon? Épülhet-e a sokat emlegetett „tudásalapú társadalom” ezekre az ingatagnak látszó alapokra, vagy ennél komolyabb alapozásra lenne szüksége?" (Fehér-Hornyák, 2010)

Oroján Sándor, FIDESZ, Infokommunikációs Munkacsoport ügyvivője vetette fel a kérdést, hogy "Van-e realitása a távmunkának?" - Erre elsőként Forgács Judit, HR igazgató, IT Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója fejtette ki válaszát, hogy nem minden munkakör alkalmas távmunkavégzésre és elsősorban a jogszabályi környezet és a munkáltatót terhelő felelősséget említette hátrányként, hiszen pl. mi a helyzet a munkahelyi baleset kártérítési kötelezettségével.

Majd Jakab Áron, a BellResearch munkatársa a 2010. június 8-i "Távmunka: igen, bevált" heti elemzésre hívta fel a résztvevők figyelmét, amely arra a kérdésre adott választ, hogyan vált be a távmunka bevezetése. Kutatási eredményeik szerint "Jól teljesít a távmunka a hazai cégeknél - ahol bevezetésre került, általában beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A vezetők legfőbb elvárása a munkavégzés hatékonyságának és minőségének növelése, a költségek csökkentése és az ingázás megszüntetése." A megkérdezett cégek 87%-a mondott "igen"-t arra, hogy ez a munkavégzési forma náluk bevált.

Az Európai Bizottság

 

Az e-befogadás az Európai Bizottság felzárkóztatási akciója, amit azért indított, hogy a leszakadók, a hátrányos helyzetű csoportok digitális írástudása növekedjen, vagyis Légy a részese!   („e-Inclusion, be part of it!”).

Tekintsünk vissza néhány évet! Mikor is került először hangsúly erre problémára, hogy az digitális írástudatlanság számának csökkentése komoly intézkedéseket igényel?! Az Országgyűlés a 2008-as évet  Magyarországon az e-befogadás évévé nyilvánította. Ugyanezzel a 110/2008. számú OGY határozattal a Kormány előírta, hogy az Uniós átlagot meghaladó mértékű digitális szakadék orvoslása közérdek, közfeladat, közcél. Ezen célok megvalósítására forrásokat kell biztosítani, továbbá a kormányzat széles körben vizsgálja meg, hol van szükség a fejlesztésekre. A vizsgálatnak arra is ki kellett terjednie, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a közigazgatás eszközrendszerével oldhatóak meg, s melyek azok, amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági vállalkozások hatékonyabban végezhetnek el.

Az eEurope program tanácsadó testülete (eEurope Advisory Group) az e-befogadás fogalmát a következőképpen határozta meg (Kaplan, 2005):

„Az e-befogadás (e-Inclusion) az egyének és csoportok hatékony részvételét jelenti a tudásalapú társadalom és gazdaság valamennyi dimenziójában, az IKT-hoz való hozzáférés révén. (...) Továbbá az e-befogadás annak a mértékére utal, amennyire az IKT hozzájárul az egyenlőség megteremtéséhez és a részvétel elősegítéséhez a társadalom valamennyi szintjén. (…) A digitális megosztottság mértéke jellemzi azt a szakadékot, ami fennáll azok között, akik az információs és tudásalapú társadalom életében való teljes értékű részvételre képesek, illetve nem képesek.”

Ezek a szavak összecsengnek azzal a cselekvési tervvel, amelyet a magyarországi digitális megújulási programként tartanak számon a 2010-2014-es időszakra.

Digitális Megújulás Cselekvési Terv, 2010.

 

„Aki a közeljövőben nem kezdi el megtanulni, elsajátítani az IKT eszközök és szolgáltatások használatát és nem fejleszti a segítségükkel megszerezhető információk feldolgozásának képességét, vagy nincs lehetősége erre, az digitálisan írástudatlan marad. Ennek a digitális írástudatlanságnak a felszámolása a következő néhány év egyik legfontosabb célkitűzése. (…)”

Más megközelítésből már ez év folyamán készítettem egy webinár előadást a Digitális esélyegyenlőség címmel az Információtudomány és média 21.században című kurzushoz, amelyben Magyarország digitális írástudásának helyét kerestem az EU-s ranglistán.

Az Információs Társadalom Parlamentjének felvetett témái és problémafeltárása teljes mértékben összhangban voltak az eEurope program megközelítéseivel, csakhogy azóta eltelt már 7 év, s akárhogy számolom a magyarországi az e-befogadás éve óta is 5 esztendő telt el és a kitűzött célok, a digitális szakadék csökkentésére tett törekvések és programok még mindig nem értek el a kívánt eredményt, azaz elmaradnak az Európai Uniós átlagtól.

Az NRC kutatása Internetpenetráció riport 2011/Q3 szerint 2011-ben a magyar 15-69 éves lakosságon belül az internet-penetráció elérte a 60 százalékot, ez összefüggésben van azzal, hogy ma már 93 százalék az otthoni internetezők aránya.

A Netkutatások.hu 2012. áprilisban kiadott felmérési eredményei alapján az EU-ban az internet-penetráció 72 %-ot átlagot mutat, ebben Magyarország 65%-os mutatót ért el. Az EU TOP10 ország az internet-penetráció szerint: Svédország 93 %, Luxemburg 91 %, Hollandia 90 %, Finnország 89 %, Dánia 89 %, Nagy-Britannia 84 %, Németország 83 %, Belgium 81 %, Szlovákia 79 %, Észtország 78 %.

A fenti eredmények alapján Magyarország még nem érte el az e-Befogadás-ban az EU átlagát, volt tehát létjogosultsága az Információs Társadalom Parlamentjének. A szekció ülésen azonban hiányoltam a sokat emlegetett végpontok (e-Pontok, teleházak, közművelődési intézmények) képviselőit, hogy reprezentatív módon tudtak volna bemutatkozni azok a civilek (szervezetek, könyvtárosok, IT-mentorok, e-asszisztensek), akik nélkül a keresleti oldal nem tud megerősödni. Így a társadalmi egyeztetés ezen civilek nélkül, a forprofit és a kormányzati szférák között zajlott.

Források:

e-Inclusion Awards 2012

Nevezési felhívás a 2012-es e-Befogadás Díjakra

e-Befogadás az információs társadalomban (2007)
Fehér Péter-Hornyák Judit: Netgeneráció 2010.
Digitális Megújulás Cselekvési Terv, 2010.

E-learning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája

forrás

Jókai Erika "eLearning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája" című előadásához kapcsolódó feladatot igyekszem teljesíteni ebben a blogbejegyzésben, ez ad majd választ a következő kérdésekre: Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok? Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? ... a kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás környezetében. 


Az egyéni feladat, illetve az elkészített blogbejegyzés megbeszélés virtuális környezetben adott konzultációs időpontban kerül bemutatásra. Meghallgatva az előadást végig gondoltam, hogy a kurzus során, illetve másik tantárgyak kapcsán mi-mindent tanultam már az ergonómiáról és a különböző oktatási környezetekben milyen tapasztalatom van. Nincsen könnyű dolgom, hogy ne ismételjem magamat a korábbi blogbejegyzéseim által, de nem tehetem meg, hogy ne hivatkozzam rájuk.

Nézzük csak, mi is az ergonómia?!

„Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.” (Murrell, 1965) Az ergonómia fő célja, hogy az emberi igények kielégítése mellett növelje a hatékonyságot, a megbízhatóságot és komfort érzetet.

Ergonómia három kategóriája:
- szoftver ergonómia, webergonómia
- tanulási tartalmak ergonómiája
- tanulási környezet ergonómiája

Az ergonómiai kóroki tényező hatása a fáradási jelenségekben nyilvánul meg, elsősorban a izomfáradás és a központi idegrendszert (pszichés fáradás) érinti. A központi idegrendszerre gyakorolt hatás és annak következményei A jelentős pszichés terheléssel járó munkavégzésből származó fokozott igénybevétel következményeként túlfáradás, kimerülés léphet fel, monotónia, vagy a telítődés állapota alakul ki, neurotikus panaszok jelennek meg. Tartósan fokozott igénybevétel neurosis kialakulásához vezethet, közöttük szorongásos, enyhe affektív és szomatoform megjelenési formák (pszichoszomatikus megbetegedések is) egyaránt előfordulhatnak.

A munkakörnyezet kialakítása:
- az emberi tényező vizsgálata
- a munkaszervezés

Az ergonómia fogalma:

A ”Human Factors” (ergonómia) feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről,képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör és a környezet tervezése során, mint a hatékony muködés, valamint a biztonságos és kényelmes emberi használat (alkalmazás) feltételeit. (Mark S. Sanders és Ernest J. McCormick)

Az ergonómia 3 alapelve:

• a feladat és a munkahely illeszkedik a felhasználóhoz
• a felhasználói adottságok meghatározott tartományának figyelembe vételével tervezzünk
• az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket figyelembe vétele

A legáltalánosabbak elvek:

- tervezéskor mindig tartsuk szem előtt a felhasználók tevékenységét,
- ismerjük a felhasználókat, és
- a lehetőség szerint vonjuk be a felhasználókat (vagy azok képviselőit) a fejlesztési folyamatba.

 Az ergonómiai minőség biztosításához nélkülözhetetlen szempont az emberi tényező; ezt is figyelembe véve hatékony, biztonságos és kényelmes eszköz alkotásához számtalan irányelvet érdemes követni. A 3M, mint a tanulási tevékenység minőségi tényezői: meaningful, memorable, motivational; azaz, érthető-e a tartalom és emlékezetes-e a tartalom illetve motiváló-e.

Az ergonómia fejlődési útja:

- „fogantyúk ergonómiája”
- Rendszerergonómia, környezetergonómia
- Termékergonómia
- Szoftverergonómia

Szofteverergonómia: a 90-es évektől kezdtek ezzel az új területtel foglalkozni, amikor is a számítógép robbanásszerűen kezdett terjedni. E témakörben két témaként lehet kezelni a szoftver- és hardverergonómiát.

A hardverergonómia fő elemei:

- monitor: a monitor elhelyezése, a minősége és a fejtől való távolság meghatározó

- billentyűzet: a csukló kényelmét kell szolgálnia, amely könnyen betegségekhez is vezethet a nem megfelelően elhelyezett billentyűzet

- egér: könnyen „kattinthatónak”, kézformájúnak és megfelelő nagyságúnak kell lennie

... de, akkor mi is az a webergonómia?

Website ergonómia vagy web használhatóságról akkor beszélhetünk, ha a felhasználó azt érzi, hogy a weboldal gyors, kényelmes, egyszerű, használható, akkor ez egyben a hatékonyságát is eredményezi.

... de, mitől lesz egy weboldal felhasználóbarát?

Jakob Nielsen a Web-design című könyvében úgy fogalmazta meg, hogy a web-ergonómia az a gyakorlati használhatóság.  

A használhatóságot befolyásoló tényezők:
- a tevékenység gyorsasága (de letöltés is!),
- a webes navigáció használhatósága

- a honlap átláthatósága
- a tevékenység közben elkövetett hibák száma,
- a felhasználó azon lehetősége, hogy az elkövetett hibákat a rendszer segítségével kijavítsa,
- a felhasználó ráfordításai a rendszer tanulása során (tanulhatóság),
- a felhasználó által elsajátított készségek tartóssága (megjegyezhetőség),
- a látogatói tájékoztatás, illetve a weboldal szövegezése
- a helyes tördelés, kiemelések és a lényegre törő információk tudtják az olvasót irányítani, így egyszerűbben és gyorsabban jut el a fontos aloldalig: tematika, a tananyag, vagy egyéb segédlet és kummunikációs csatornákhoz
- hasznosság (tartalom, azt kapta, amit várt),
- az akadálymentesítés.
- a felhasználó általános megelégedettsége a rendszerrel.

A webergonómia az a szakterület, amely segítségünkre lehet a hatékony honlaptervezésben, és megmutatja, hogyan készítsünk felhasználó- és egyúttal keresőbarát weboldalt.


Az e-learning ergonómiai környezete avagy törődni kell a felhasználóval!

"Az IKT alkalmazása önmagában nem elég ahhoz, hogy az oktatási teljesítmények javuljanak. Sokkal nagyobb szerepe és jelentősége van azoknak a kérdéseknek, hogy "hogyan" és "miért" használunk e-learninget a felsőoktatásban." Mivel a hallgatók e-learning iránti elkötelezettsége saját elvárásaikra, tanulási koncepcióikra és értékelési igényeikre vezethető vissza, ezért az oktatóknak és hallgatóknak meg kell érteniük, hogy "miért" alkalmazzák az e-learninget és milyen előnyeik  származnak ebből. (Kirkwood, 2010)

Az elektronikus tanulási környezet  és az ergonómia tulajdonságai

1. kontakt oktatás: A kontakt oktatási tevékenység egyrészt térben és időben azonos tevékenységek, illetve a hálózati nélküli kapcsolat az oktatási folyamat és tartalom zárt környezethez köthető, valamint az információs és kommikációs folyamatok nem elektronikus környezetben valósulnak meg. Ilyen pl. a digitális tábla, a digitális taneszközök és tananyagok alkalmazása is jelen lehet ebben az oktatási környezetben ahol az ergonómia fontos, de mellőzött a webergonómia.

2.Az online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenységre jellemző, hogy térben és idő̋ben azonos tevékenységek, hálózati kapcsolaton alapuló információs és kommunikációs folyamatok interaktív kapcsolatot teremtenek a környezeten belül, valamint a számítógépterem helyett a számítógépek közötti környezet a külvilág felé nyit. Egy interaktv környezetben jelenik meg a webergonómia, itt a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnológiai eszközöknek, illetve a szoftver-hardver ergonómiának is.

3. A blended learning oktatási környezete és az oktatási folyamatok egy része térben és időben változó. Az információs és kommunikációs folyamatok nem csak szinkron idejűek hanem aszinkron is lehet,  illetve a kontakt és online tevékenységek aránya nem különbözik jelentősen. A tartalmi elemek sokféleségnek és személyreszabhatóságnak van kiemelt szerepe az ergonómia szempontok sokrétűségében.

4. A távoktatás, mint oktatási környezet a nem zárja ki feltétlenül a személyes kapcsolatot, de többségében az online és/vagy virtuális környezetben folyatott tevékenységek a jellemzőek, így térben és időben jól elkülönülnek egymástól a résztvevők. Az egyes feladatok igénylik, illetve igényelhetik a közös megoldáskeresést és együtt tanulást, s ez webergonómiai szempontból kihívást jelent a fejlesztőknek. Ez a környezet egyrészt lehet tevékenység központú, másrészt tartalomközpontú; ebből adódóan ismét ez ismét többszempontú ergonómiai megoldásokat igényel.

5. A virtuális oktatási környezetek technológiája nem keverendő össze az online környezettel illetve a játék alapú környezettel. Egy grafikailag kialakított háromdimenziós környezetben zajlik a tanulási folyamat, amely a valós oktatási helyszínt környezeti korlátaitól mentesíti és átláthatóvá teszi, egyben a kontakt oktatási folyamatot kívánja leképezni (Second Life). Az együttműködésen alapuló aktiv tanulóközösség, úgy tevékenykedik, hogy a hatékony munkaszervezés elengedhetetelen (pl. ütköző időpontok hátrányai, műszaki hiba a hangfelvételben komoly gondot okoz a hallgatóknak).

Mit jelent a virtuális osztályteremben a Second Life eszközrendszere?
- A Second Life használata legyen szerves része a tevékenységeknek és ez legyen összhangban a kurzus céljaival.
- A Second Life-n belül végzett tevékenységek legyenek figyelemmel az egyes tanulók képességeire.
- A tevékenységek elsődlegesen az együttműködésen és kevésbé versengésen alapuljanak.

Az "e-kor" kezdetén, amikor az információs és kommunikációs technológiák egybeolvadtak, és megjelent az internettel a nagy információ-robbanás, akkoriban jelentek meg az IKT eszközök az oktatásban is. Az egyre növekvő új eszközhasználat új kompetenciákat is igényeltek, amelyekkel igénybe tudják venni a tanulmányaik támogatásához az IKT-t; s ebben az időszakban nagyon sok kifejezést használtak erre a tanulási módra. Lássunk csak néhányat, pl.: számítógéppel segített oktatás (computer-assisted learning), elektronikus tanulás (e-learning),  hálózati tanulás (networked learning), online tanulás (online learning), távtanulás, telelearning, technológianövelt tanulás (technology-enhanced learning). "Mindegyik kifejezés pontatlanul írta le az oktatási tevékenységek egyes területeit, annak ellenére, hogy a kifejezésben alkalmazott szó a "tanulás", a gyakorlatban leginkább technológiával támogatott "tanítás" révén valósult meg." (Kirkwood, 2010)

Források:
Kirkwood, A.: E-learning: nem mindig azt kapod, amit szeretnél (ford. Béres Ilona). Oktatás-Informatika II.évfolyam /2010.1-2.szám
Hogyan növelje weboldala bevételeit a webergonómia segítségével?
Jakob Nielsen: Web-design

Ajánlott oldal:

http://ergomania.eu/