1. Digitális kompetencia
A 'digitális' kifejezés, már-már fogalommá vált. Az internet megjelenésével információs írástudásról beszéltünk, és az "e-" kötőszót használtuk; mint az elektronikus rövidítéseként.
Digitális vagy elektronikus? Mára ez is egy technológiai fejlődés formája, alapvetően az információ előállítás módját határozza meg.
Digitális kompetenciát tulajdonképpen nevezhetnénk digitális írástudásnak is:
- digitális identitás felépítése-személyes online jelenlét (facebook,linkedin,web)
- médiaműveltség és digitális írástudás (médiafüggetlen tartalomközlés)
- egyéni és közösségi információmenedzsment (forráskezelésésszelekció)
- online és web2.0 eszközök produktív,interaktív használata (túlaforráson)
- etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét (eetikett.hu,önszavazás,plágium)
A digitális kompetencia a nyolcas felosztású kulcskompetenciák egyike, de lássuk kifejtve a fogalmat:
"A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban."
2. Digitális műveltség
Amikor én kezdtem ismerkedni az információs társadalom technológiájával, akkor még információs műveltségről és írástudásról beszéltünk; leginkább ezt a felosztást alkalmaztuk:
- általános készségek: problémamegoldás, együttműködés, csapatmunka, kommunikáció és kritikus gondolkodás,
- információs készségek: információkeresés, az információ felhasználása, az információs technológia gördülékeny használata,
- értékek és meggyőződések: az információ bölcs és etikus felhasználása, szociális felelősségérzet, közösségi részvétel
Az információs műveltség mércéjét kétféle módon határoztuk meg:
- "információban gazdagok"
- "információban szegények" (Karvalics 2003)
A műveltség szó használata Karvalics (1997) megfogalmazásában: az oktatáselmélet a ‘80-as évekre már képviselte azt a műveltségeszményt, amelynek lényege, hogy a művelt ember „képes megérteni, értelmezni és felhasználni a környezetében jelenlévő hatások óriási tömegét”. Tette mindezt anélkül, hogy ezt „információs műveltségnek” nevezte volna.
Az információs műveltség fejlődése, a digitális technológiák és a digitalizációs folyamatok újabb típusú műveltséget igényelnek. Ez a műveltség a leginkább kihívást jelentő területe a mindenki számára elérhető információs társadalomban való részvételnek.
A tudástársadalom mindennapi életünk részévé akkor válik, ha a digitális műveltség alapvető létszükségletté, kompetenciává lesz, amelynek hiánya akadályozza, vagy megnehezíti a társadalmi integrációt és a személyes fejlődést. A nem megfelelő információkommunikációs technológiai (ICT) felkészültséggel, hozzáféréssel vagy használattal rendelkezők hátrányos helyzetbe kerül(het)nek a munkaerőpiacon, fogyasztóként vagy akár állampolgárként.
Erre az EB jelentésének definícióját választottam, így a digitális műveltség mindazoknak a jártasságoknak az összessége, amelyek a digitális kompetencia megszerzéséhez szükségesek az alapvető ICT-jártasság, illetve a számítógép-használat jelenti:
- visszakeresés
- hozzáférés
- megőrzés
- létrehozás
- bemutatás
- információcsere
- kommunikáció
- közösségi hálózatokban való részvétel képessége az interneten keresztül.
A digitális műveltség mérése a számítógép és az internet alapszintű használatának vizsgálatával történik, vagyis hogy el tud-e végezni az adott személy 6-6 alapvető ilyen irányú tevékenységet. (5-6: magas digitális műveltség, 3-4: közepes szint, 1-2: alacsony szint, 0: mérhetetlen, nincs digitális jártasság.)
3. Digitális állampolgárság
Az állampolgárság minden társadalomban másként jelentkezett. Amíg a középkor rendi korszakában a honfiúság (indigenatus) fejezte ki, később a polgári társadalomban állampolgárokká lettek; immár 2004-től uniós polgárnak nevezem magamat; és íme itt a digitális állampolgárok kora.
De ki is a digitális állampolgár? Az én okfejtésem szerint, az a digitális állampolgár, aki az információs társadalom legfejlettebb technológiai alkalmazásait ismeri és használja az oktatásban, a munka világában és az állampolgári ügyek intézése során legalább közepes szinten. Annyi példát lehetne itt felsorolni, hogy már az önmagában egy önálló bejegyzés lehetne.
Most inkább arra térnék ki, amikor először vetődött fel ez egyén életében ez a tudatos és felelősségteljes szerepvállalás. Akkor még úgy vetődött fel, hogy az állampolgároknak szüksége van és lesz segítségre az információs társadalomban való eligazodáshoz.
2005-ben még az IHM támogatásával modellértékű projektként került kidolgozásra az IT-mentor rendszer, amelynek egyes szakaszaiban magam is részt vállaltam. 2004. május 9-vel kezdődött meg béta verzió tesztelése és egyidejűleg került kibővítésre a kollektív tudástár: "Mire jó az Internet?"
Az IT-mentorokat - akik a közösségi hozzáférési helyeken, a hálózaton személyesen segítenek tanítványaiknak az Internet és a hálózati szolgáltatások megismerésében, elsajátításában.
Az IT-mentor gyakornokokat - akik az IT-mentor szakmát kívánták tanulni, vagy már folytattak tanulmányaikat, s a rendszert a munkához szükséges ismeretek elsajátításához, a gyakorlat megszerzéséhez használták.
Az IT-szakmentorokokat - egy-egy szakterületen - pl. ügyintézés, foglalkoztatás, távmunka, felnőttképzés és távoktatás, segítséggel élők, projekt és pályázat menedzsment, hálózaton segítették a mentorokat és tanítványokat speciális problémáik megoldásában.
IT oktatókat - akik tanulóiknak az Internet azonnali felhasználásának sikerélményét adták, amint leültek a számítógépek elé és beléptek a hálózatba.
Tanítványokat - az Intenet tanulóit, akik gyorsan és egyszerűen, oktatójuk, mentoruk folyamatosan elérhető segítségével meg akarták ismerni és érteni, s mielőbb birtokba venni az új lehetőségeket.
Távmunkásokat - akik tartalomfejlesztőként, -értékelőként, adatbányászként, -karbantartóként - akár betanítás után - jövedelemhez akartak jutni, vagy önkéntesként kívántak dolgozni.
Kutatókat - akiket a legkülönbözőbb élethelyzetű embereknek az Internettel való első találkozásai, élményei és a felhasználás lehetőségei, személyes példái érdekeltek.
Szolgáltatókat - akik kínálatukkal segítették az IT-mentorokat, hasznos és eredeti szolgáltatásaikra fel akarták hívni a figyelmet, anyagi és egyéb segítséggel kívánták támogatni az IT-mentor hálózat működését.
- további információk megtalálhatók: IT-mentorok szakmai közösség honlapján
Az IT-mentor rendszer egy alkalmazáscsalád-ként működött, adatbázisokat építettünk fel és arra adtunk válaszokat, hogy mire jó az internet. Ma ez kicsit furcsán hangozhat, de ha szélesen értelmezem, most az órákon is hasonló információkat és magyarázatokat kapunk, egyfajta sajátos 'adatbázist' építünk fel.
Abban az időben még tesztként működött a kormányzati ügyfélkapu, az elektronikus bevallás, és a helyi FIT-pontok is, ahol interneten kerestek állást a mentor segítségével; ezek csak kiragadott példák, ettől sokkal szélesebb volt ez a paletta.
Sokat változott azóta az állampolgársági részvétel, a felelősség csöppet sem lett kisebb, s már ezeket a tevékenységeket is a társadalom széles rétege önállóan alkalmazza.
Javaslom kedves Csoporttársaim elgondolkodni azon, hogy ki(k) voltak azok a szakma(csoportok), akik először találkoztak ezekkel a kihívásokkal.... nem a pedagógusok; nem is a diákok. De, annyit súgok, hogy a munkanélküliek élen jártak! Alapvető érdekük fűződött ahhoz, hogy megtanulják.... a kör bővül, egyre bővül.
Források:
Ollé János előadása
Koltay Tibor: Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához
Koltay Tibor: Új generációk, új média, új írástudások
