Oktatásinformatikai rendszerek (ANDM-128)

Az Oktatásinformatikai rendszerek vizsgafeladataiként két projektet készítettem el. Az egyik egy blog a másik egy elektronikus kurzus elkészítése.

1. WordPress projektmunka

Az ötletet az adta, hogy a Kékvirágparkot nemrégiben felújították, amelynek közelében lakom. A park minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt. Kezdetben a szomszédos Kékvirág Óvoda csoportjai jártak oda, ma már pedig több közeli kerültből hozzák ide a gyerekeket. Az a célom a bloggal, hogy megismertessem ezt a jól működő Parkot és egyben köszönetet mondjak a felújításért!

Kékvirág Park Wordpress projektmunka

WordPress Projektmunka from Tünde Zakupszki

... és íme a KékvirágPark blogja:

Kékvirág játszó- és pihenőpark

2. Moodle e-learning tananyagfejlesztés

Szakmai tapasztalataim szerint a Twittert nem igazán kedvelik, pedig az oktatásban történő használata új lehetőségeket rejt. A mintakurzusom elérhetőségére keresem a megoldást, hogy ezekkel megismerkedhessenek a kurzus leendő és érdeklődő résztvevői. Itt a készítés folyamata látható:

Moodle tananyag bemutató from Tünde Zakupszki

Hálózati tanulási modellek a gyakorlatban

A hálózati tanulás egyre népszerűbbé válik a 21. század elején. A hálózati tanulás fogalma több különböző értelmezés is fellelhető a szakirodalomban. A tanulmány áttekinti az elméleti modelleket és több gyakorlati tapasztalatot bemutat.

Elméleti értelmezések alapján: “Hálózatban tanulni”jelenti azt is, hogy a tanulók szakmai közösséget alkotnak és a szervezet egy tagjának a tudása a “szervezeti tagok többségének közösen értelmezett tudásává válik”. Bessenyei definiálása alapjána “hálózatról szóló és a hálózatok által létrehozott tudás, sőt, a konnektivista tudás lényegében az interakcióról való tudás”. Siemens és Downes szerint a konnektivizmus ismeretelméletete: a hétköznapi és rendszerszintű tudás “tapasztalati” és “racionális”;ezen tudásfajták mellé önállóként a hálózati tudást is hozzárendelik; ezt Kulcsár a hálózati tanulás alapelvei közé sorolja.

Az egyes gyakorlati képzések módszertani megoldásai lényegesen különböznek:

1. A NETIS projektben kidolgozásra került egy tananyag, amely az információs társadalom témaköréből készült.

2. A TENEGEN olyan képzési modell, amely e-learning alapú tanár-továbbképzés; együttműködésen alapuló hálózati környezetben zajló tanítás-tanulás.

3. Közoktatás - “Tudod-e,hogy? wiki!” egy online, kollaboratív és kreatív környezet, ahol a tanulás, a tudásalkotás a tanulók közötti interakciók segítségével jön létre.

4. KONNEKT-2012. (avagy a "soha nem alvó csoport") Az ELTE PPK által konnektivista csoportként szerveződött a facebook felületen és nyílt oktatási környezetet biztosított.

5. Coursera a „globális oktatás”, bárki bekapcsolódhat az egyetemi képzésekbe.

 A kutatás azt vizsgálja, hogy kiknek előnyös a hálózati tanulás és milyen eszközök, módszerek alkalmazásával lehet a leghatékonyabban megvalósítani. 

A szakdolgozat feltárja a KONNEKT csoport tanulási folyamatát is. Az eredmények azt igazolják, hogy a hálózati tanulás számos szituációban eredményesen alkalmazható.

Az előadás itt tekinthető meg; megosztva a SlideShare -n is.

„Kedv s öröm röpkedne... "

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete tudományos konferenciát szervezett 2013. február 1-jén „Kedv s öröm röpkedne... (De)motiváció az iskolában” címmel. A konferencia alapgondolata az, hogy a tanárok legfontosabb személyes problémájaként szerepel az, hogy tanítványait nem érdekli a tananyag, nem fontos nekik az iskolai előrehaladás, nem lehet őket motiválni. Az ifjúságot kevésbé érdeklik a redoxireakciók, a francia forradalom alkotmányai vagy Bánk bán haragja, azaz éppen az, amiről az iskolában tanulnak. Az iskolai tananyag és a fiatalok világa közötti szakadék napról napra szélesedik és mélyül. Ritka, hogy az iskolában kedv s öröm röpkedne...

A konferencia szervezői úgy vélekednek, ez a motivációs deficit különösen tragikus hatással van a szegény és alul képzett szülők gyermekek iskolai esélyeire. Továbbá, azok a modellértékű iskolai innovációk, amelyek sikereket tudnak felmutatni. Nem kevésbé fontos kérdés az, hogy mennyire motiváltak a pedagógusok. Hogyan is állunk a hivatás melletti elkötelezettséggel napjainkban? És mi mindentől függ a hivatástudat? A motiváció ily módon nem pusztán pedagógiai és pszichológiai, hanem politikai, társadalmi, gazdasági jellegű probléma is. A legszélesebb értelemben vett kulturális közügy. A hatodszor megrendezendő Miskolci Taní-tani Konferencián ennek az ügynek a minél alaposabb körüljárásában segítettek az előadók; pedagógiai, pszichológiai, andragógiai, oktatáspolitikai adalékok volt minden előadás. 

A plenáris előadásokat Szivák Judit és Knausz Imre (házigazda) tartották meg. Szivák több saját szülői élményből merítve olyan történeteken keresztül szemléltette a demotivációs pedagógiai „módszereket” a Hitek és tévhitek a motivációról című előadásában, mint: 

- „a tanulás nem játék” 

- „csak tanulni kell” 

- „gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni”

Míg Knausz az Iskolai demotiváció – amnéziás demokrácia –ról beszélt a témára való ráhangolódásként.

Délután az alábbi három szekció előadásain vettem részt, s ezekről számolok be:

JÓKEDVŰ TANULÁS (I/3.szekció)

Gaul Emil - Jakab Feri útja Nyírmeggyesről Frankfurtba, arról szólt, hogy az ország leghátrányosabb településéről egy-egy lámpa újrahasznosított anyagokból hogyan kerül ki a Frankfurti Vásárba. A hallgatók a kiállított tárgyak mellett idegen nyelven érveltek, ennél nagyobb ösztönzést nem lehet elérni  egy diáknál, mint a sikerélmény.

Fabulya Zoltánné - A „Mocmó”. Nem mumus a módszertan – egy csoportprojekt bemutatása címmel a Szegedi Tudományegyetem előadója azt érzékeltette, hogyan válnak motiválttá a rajz oktatását tanuló hallgatók egy módszertan kidolgozásakor, ha saját maguk által kitalált figura lesz a középpont.

Orosz Csaba (VINYL) Vizuális Nevelés Labor Nyíregyháza, pecha kucha előadást tervezett, de hagyományos bemutató lett belőle, részletes ismertetéssel hogyan motiválhatók a diákok egy művészeti csoportban. További információk: http://vinylprojekt.blogspot.hu/ .

Béres Mária, a Debreceni Tudományegyetem  képviseletében, a Hagyományos tartalmak nem hagyományos keretek között előadásában arról beszélt, hogy a speciális igényű gyerekek mitől teljesítenek jobban egy hagyományostól eltérő tanulási környezetben, amelyet az előadó maga tervezett és készített el, a berendezéstől a tanulási segédeszközökig.

Czike Bernadett (Pannon Tudományegyetem) a tanítási-tanulási módszerről, mint motivációról tartott előadást.

A szekció előadásai a motiváción túlmutatóan arra tértek ki, hogy a tanulás lehet örömteli, sőt! Élményekben gazdag is, itt elsősorban a művészeti tanítás-tanulás és a speciális igényű tanulók tanítása adta a jó gyakorlatok bemutatást.

A TECHNOLÓGIA ÚTVESZTŐIBEN (II/3.szekció)

Ez a szekció olyan példákat mutat be, amelyben a technológiai fejlődés új utakat nyit meg a motiválásban.

Lehmann Miklós, az ELTE TÓK tanáraként a Facebook kutatását mutatta be a Motiváció és interakció aspektusából. Arról beszélt, hogyan lehet motiválni a tanító és óvónő hallgatókat a modern technológia által.

Buda András (Debreceni Tudományegyetem) a Digitális társadalmi csoportokról tartott előadást; amely tulajdonképpen inkább emlékeztetőként hatott, mint újszerűen, mivel a szekcióban ülők többnyire ezt a területet jól ismerő, témájukba vágó ismertekkel már rendelkező szakemberek.

Barnucz Nóra,  a nyíregyházi  tanítónő jórészt idősebb kollégáinak tapasztalataira támaszkodva sorolta fel  „Az oktatástechnika elmúlt 50 évének kudarca”-it. Bár elsősorban a hátrányokra és a hiányosságokra került a hangsúly, mégis számos jó tulajdonságok is akarva-akaratlanul felbukkantak. Valóban teljeskörű képet kaptunk az oktatást segítő eszközökből.

Csorba Fanni a Miskolci Tudományegyetem hallgatójaként  „Az online generáció – Egy megfigyelés első tapasztalatai” előadásában egy osztályközösség Facebook oldalát figyelte huzamosabb ideig az OTDK dolgozatához.

Benedekné Fekete Hajnalka a turai Hevesy György Általános Iskola „Hálószövés”-éről tartott előadást egy roppant nehéz műfajban (pecha kucha), amely az iskola tanórák elektronikus és online kiterjesztését jelenti, a szülök megelégedésére.

Zakupszki Tünde, az ELTE PPK Andragógia MA hallgatójának előadása A Kíváncsi Elmék, avagy a neveléstudományi szakértők a gondolatok hálójában előadása 20x20 másodpercben (pecha kucha) szólt egy szakértői csoport mintaprojektjéről, a CMI-2012-ről.

KÖZÖSSÉGEK ÉS KULTÚRÁK (III/4. szekció)

Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány  munkatársa „Lehet-e motiváló, ami kötelező, avagy szeressük-e a kötelező közösségi szolgálatot?” címmel tartott előadást és megpróbálta ráhangolni a hallgatóságot a következő előadásra. A szervezet a közösségi szolgálat körüli bizonytalanságokat kívánja eloszlatni és segítőkezet nyújtani az iskoláknak.

Matolcsi Zsuzsa,  Iskolai közösségi szolgálat – lehetőségek és korlátok. „Az iskolai közösségi szolgálat tehát mindenekelőtt pedagógiai eszköz. Minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplőnek tisztában kell lennie a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) fejlődjenek. Fejlődjenek személyes és szociális kompetenciáik, szert tegyenek az iskolapadban nem elsajátítható tudásra és készségekre. Így a közösségi szolgálati tevékenységek a tantárgyak nélkülözhetetlen kiegészítőivé válnak.”

Karlowits-Juhász Orchidea, azt járta körbe, hogy „Kinek szárny, kinek púp.” Miskolci körkép a kötelező közösségi szolgálat bevezetésekor. 28 helyi iskolát érint a problémakör és igencsak eltérő elképzelések vannak a szolgálat bevezetésével kapcsolatban. Vannak egyházi iskolák, amelyekben eddig is voltak ilyen foglalkozások, mindenféle törvényi kényszer nélkül. Vannak iskolák, amelyek pánikba estek a megfelelés miatt és vannak akik lelkesek és olyanok is, akik még nem foglalkoztak azzal, hogyan is kellene ezt megvalósítani.

Varga Eszter, a Debreceni Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, a Kulturális különbségek és tanulási motiváció kapcsán a kelet-ázsiai mintázatokról szólt egy számomra igen érdekes megközelítésből. A konfuciánus erkölcsi tanítások „motiválják” a tanulókat; amely során olyan erős a külső megfelelési vágy, hogy már belsővé válik. Az előadó nagyon alaposan járta körbe hogyan válik a tanulási motiváció komoly tanulási eredményekké, nézzük csak meg a rangsorban dobogós helyeken szerepelnek, amik gazdasági növekedéssé válnak.

Tomory Ibolya, a Debreceni Tudományegyetem oktatója a Hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek tanulási motivációiról beszélt a Kelet-Afrikában. A felelevenített életképek alapján rajzolódott fel, hogy olyan alfabetizációs programok zajlanak, amelyek elvégzését követően az egyének, bankszámlát nyithatnak, kölcsönt vehetnek fel, el tudják készíteni napi bevétel-költség elszámolásaikat, jogosítványt szerezhetnek, folyóiratok vagy biblia (szentírások) olvasását már kevesebben jelölik meg célként.

Teresa Amabile a Harvard Egyetem tanárának megfogalmazásában a motiváció így hangzik: "A művészetekben, a tudományokban vagy az üzleti világban a valódi kreativitás forrása mindig az a vágy, hogy azért csináljunk valamit, mert az mélységesen kielégítő és személyes kihívást jelent."

Ajánlott szakirodalom

Buda András (2011): A vándorút vége, VII. Kiss Árpád Emlékkonferencia, Debrecen

Vizuális Nevelés Labor Nyíregyháza

Iskolai Közösségi Szolgálat

A VI. Miskolci Taní-tani Konferencia részletes programja