2012. március 6., kedd

Digiszkóp



A horoszkóp szó pontos jelentésének „óra-kép” allegóriájára létre kívántam hozni a digiszkópot, mint  kifejezést azzal a céllal, hogy kicsit humoros megközelítésből mutassam be a generációk jellemzőit. Ám, a szó már létezik! S, mint kiderült "természetfotózásra" használják. Éppen jó! - gondoltam és nekiláttam a bejegyzésnek.



Veterán-generáció: 1925-1945 között születettél és idős korban találkoztál először az internettel, számodra az IKT már önmagában is kihívás. A digitális társadalomba nehezen tudsz beilleszkedni, minden eszköz kezelése nehézségeket okoz. Göröngyösnek érzed az utat az információs társadalom felé! Tegyél te is egy-egy lépést a digitális nemzedékhez, meglepetés ér: segítséget kapsz! Nyugodtam menj közelebb és fogd meg az egeret. Ne félj, nem harap! ... valóságos csoda fog történni veled!



Baby-boom generáció: 1946-1964-es időszakban születtél. Szerencsés vagy, mert az életed közepén találkoztál az internettel. A munkavégzésedbe és hétköznapjaidba egyre nagyobb intenzitással építed be az Internetet. Új utakra, tudásra, információra, cselekvésre vágysz. Igazi karriert építesz magadnak, nem várod a jövőt, mert az itt van! Bár elmondhatod magadról, hogy van már múltad is... de, a jelenre nincs időd! Gazdálkodj okosan!




X-generáció, tégedet 1965-1979-es években fogalmaztak meg. Te a „hírnöknemzedék”-hez tartozol. Őszintén szólva, egy átmeneti generáció vagy, s ez nem túl vigasztaló rádnézve. Kamasz- és ifjúkorodban találkoztál először az internettel. Hiába is titkolnád, ez életviteledet alapvetően meghatározta, s a hálózati lehetőségek sora tárult eléd. Képes vagy a megújulásra és a technológiák sodrásában élsz... Kénytelen vagy fejlődni. A digitális nyomaidra jól vigyázz és tarts lépést velük!




Y-generációsként 1980-1995 között születtél, irigyeid "Milleniumiak"-nak is neveznek. Te vagy az, aki már gyermekkorában találkozott az internettel! Mi tagadás, a digitális nemzedék első hullámosaként azt hiszed tiéd az e-világ. Életedben napi rendszerességgel lógsz az Interneten. Hamarosan megjelensz a munkaerőpiacon, amire az X generáció nem is számít ... De, előbb sajátítsd el az IKT-t! Legyél minőségileg magasabb szinten, mint az előző generációk! Kicsit szkeptikus vagy önmagaddal és a tudásoddal szemben, de ne mutasd ki! Mielőtt bárki észrevenné, sajátítsd el az IT ismereteket! Képes vagy rá! Képes vagy saját képességed és tudásod növelésével társadalmi helyzetedet megerősíteni. Te vagy az, aki értékeled a csoportos teljesítményt, a közös erőfeszítéssel elért eredményeikben hiszel. Mi több, élvezed is a tanulást és a munkát egyaránt! Törekedj hát a biztonságra is! Értékeld, hogy demokratikus, formalitásoktól mentes munkakörülményeket teremtettél magadnak (vagy az előző generációk, de erről nem vagy 100%-ban meggyőződve)! Nálad az információszabadság elsőbbséget élvez....


Z-generációsnak mondhatod magadat, ha 1996 után születtél. teljes egészében beleszülettél ebbe a világba! Őrült mázlista vagy! De, lehet, hogy csak a többi generáció gondolja így, Te magad gyökeresen másképpen látod! Mondd meg nekik bátran... Életedet egyre inkább meghatározzák a különböző digitális technológiák. Te vagy itt az IT-generáció. A világlátásod annyira eltérő, egy 'digitális kijelző'-vel bírsz, s ezt a helyzetet megfelelően uralod. A modern technikákat és az informatikai eszközöket természetességgel kezeled vagy csak szeretnéd?! Az online világ veled együtt vált nagykorúvá! Vigyázz a személyiségedre és társadalmi kapcsolataidra még ha egy időben éled meg a valós és a virtuális világot is. Kezdeményező vagy és talán túlon-túl bátor. Figyelj a korlátaidra és határaidra, bár ezeket nem mindig érzed!

α (alfa) generáció, te a csecsemőkhöz tartozol, még igencsak bukdácsolsz is a digitális nemzedék nyomában. Mindegy mit csinálsz, de utánozod a többieket veszélyérzet nélkül... Mindent vagy semmit elve: FQ = fejlődési kvóciens. Legjellemzőbb tevékenységed a próbálgatás- kísérletezés ... ne add fel, soha ne add fel a reményt!





A digiszkópod megmutathatod barátaidnak a Facebook üzenőfaladon, ha akarod!


Források:
Csepeli György - Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Jószöveg Műhely, Budapest, 2010.

2012. március 4., vasárnap

2. Az eLearning fogalmának értelmezési lehetőségei


1. Távoktatás

Kovács Ilma tanulmánya szerint a távoktatás fogalma „az oktatás egyik lehetséges formája, amely sajátos pedagógiai és szervezeti jellemvonásokkal rendelkezik, fedi mind a tanulási tevékenység, mind a tanítási (oktatási-nevelési) tevékenység összes elemét, amelyeket a távolság (-ok) legyőzésének igényével létrehozott igen dinamikus és komplex pedagógiai kapcsolat-együttes fűz össze egyetlen közös folyamattá.”

A távoktatás intézményrendszere

A távoktatási rendszer egyik oldalán a tanuló áll, mint igénybevevő-használó; a másik oldalán a (táv)oktatási központ, amely segíti a tanulást. A távoktatási központok profilját tekintve különbözőek lehetnek. A rendszer szolgáltatásait olyan emberek igénylik, akik valamilyen okból nem tudnak beilleszkedni a hagyományos oktatás keretei közé. A távoktatási rendszerben olyan kapcsolat alakul ki, ahol a központot a tutor a képviseli, aki segíti és ellenőrzi a tanuló munkáját.
  
A számítógéppel segített tanulás

-          adattárolás: a biológiai és a külső memórialehetőségei
-          információfeldolgozás: műveletvégzés
-          interaktivitás: bevitt válaszok befolyásolják a működést, a folyamatot, a visszacsatolás sajátossága
-          hipertext: nem lineáris, felhasználó vezérelt információs utak
-          multimédia: szemléltetés és információmennyiség
-          animáció: vázlatos képi megjelenítés értelmezéshez
-          szimuláció: valós folyamatok interaktív modellezése
-          virtuálisvalóság

Online, webalapú tanulás

-          hálózatba kötött számítógépek kapacitása és lehetőségei
-          hálózati kommunikáció: a számítógép, mint kommunikációs eszköz (írás,kép,hang,mozgókép,helyzet,stb.)
-          nyitott információforrások: online, web2 források és interaktív tartalomszolgáltatási lehetőségek

A távoktatás és technikai támogatottsága

-          jelentős mértékben megnőtt
-          távoktatással kapcsolatos hiedelmeket felerősítette és nem kioltotta
-          idő és térbeli függetlenség
-          nincs együtt az osztály a tanárral
-          tanulás-és tanulóközpontúság
-          tanári és tanulószerep változása az oktatási folyamattervezése és lefolytatása sorá
-          oktatási folyamat megváltozott környezettel
-          önállótanulás: tanulási stratégia, motiváció, attitűd

2. eLearning 

"Az oktatást/képzést szinte mindig azokon az eszközökön, stratégiákon, módszereken keresztül minősítették, amelyeket az információk kommunikálására éppen felhasznált." (Kovács, 2011)

Az e-learning három tényezős, ezek a modularitás, a rendszerszemlélet és a didaktikai tervezés.

Modularitás:

-          rendszerszemlélet
-          tananyag elemei tanulási egységekre bontása
-          a tartalom kezelése még nem biztosít eredményességet
-          tanulási utak és útmutatás kijelölése a modulokhoz
-          e-learning tartalom és tevékenység rendszer és alrendszeri


Rendszerintegráció és e-learning didaktikai tervezése

-          contentdesing: oktatási tartalom kiválasztása, formálása
-          textdesing: szöveg didaktikai szempontok szerinti kidolgozása
-          hypertext desing: lineáris tartalom hipertext formázása
-          multimédia desing: kép,hang, mozógép, animáció kiválasztása, integrálása
-          learningsupport desing: tanulási folyamatot koordináló, segítő 
-          programelemek tervezése a tananyagot közvetítő alkalmazásba
-          assessmentdesing: tanulási eredményességet értékelő eszközök

Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben:

- rendszerszervező funkció
- oktatásszervező feladatok
- információszolgáltató funkció
- forrás, interaktív forrás, személyre szabott interaktív forrás
- kommunikációs funkciók
- online tanulóközösségek, csoportok

A technológia gyorsabban változik, mint ahogy hozzákapcsolódó módszertan – absztrakt módon vizsgálható és egyszer használatos technológiák tárháza.

Fejlődés és attitűdök:

-          lineáris tanulás helyett hipermédia
-          instruktív pedagógia helyett konstruktív pedagógia
-          tanárközpontúság - tanulóközpontúság
-          befogadás helyett – a tanulástanulása
-          iskolai tanulás – élethosszig tartótanulás
-          tömeges oktatás – személyre szabott tanulás
-          a tanulás kínlódás – a tanulás öröm és szórakozás
-          közvetítő tanár – faciltáló tanár

Az eLearning reformpedagógiai dilemmái:

-          tartalom  vs. tevékenységközpontú környezet?
-          környezet vs. tevékenységalapú folyamat?
-         kommunikációs és információmegosztó felület?
-         kollaboráció? de hogyan?
-        digitális írástudás avagy a generációs modellek ismeretei?

Az elektronikus tanulás (Kovács, 2011)

1. Óriási mennyiségű információt tud biztosítani a tanuló számára

Az előre elkészített feladatokon és esettanulmányokon kívül az adatbázisok elemzésének és az információk közötti válogatni tudás tényének köszönhetően válik az internet olyan oktatási illetve képzési eszközzé, amely mentális képzetbeli változásokat tud előidézni az emberben.

2. „Hasznosítja” az egyedüllétet, a magányosságot

A szakemberek szerint egyedüllétben rejlik az erő, amikor egyedül ül az ember a számítógép előtt, nincs kényszer, nincs ellenőrzés, és nincs arra sem lehetőség, hogy megszökjünk a program által felvetett erőfeszítés elől.

3. Felszabadítja, egyéniesíti a tanulás ritmusát

A tanulási idő korlátozásának a feloldása nagy segítség abban, hogy a tanulás előbb, vagy utóbb megvalósulhasson.

4. Nem tekinthető teljesen elszigetelt és teljesen „távolsági” tanulásnak

Az elektronikus tanuláshoz tartozó jelenléti szakaszok lehetőséget adnak a tutor  számára ahhoz, hogy szembesítse a tanulókat az új cselekvési módokkal és módszerekkel. 


Az eLearning instruktív vagy tevékenységközpontú?

A választ az egész életre kiterjedő tanulás szemléletéből következtetve vezetném le, miszerint, két meghatározó vetülete van: a lifelong learning és a lifewide learning. Ezek azt jelentik, hogy az élet teljes szélességét átfogóan és az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhetjük.A lifelong learning az idődimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulás minden életterületre és élethelyzetre kiterjedő, horizontális jellegét helyezi előtérbe.

A fent leírtak alapján úgy vélekedem, hogy hosszú távon (élethosszig) a tevékenységközpontú modell lesz az életképes.

Források:
1) Kovács Ilma: Új út a távoktatásban? , Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest, 1996, 34p
2) Dr. Komenczi Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi
3) Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben. 2011.

2012. március 3., szombat

Itt az IT-generáció


Digitális nemzedék elmélet, felhasználói szokások és jellemzők
Az infokommunikációs technológiák fejlődése nagyfokú hatást gyakorol a különböző generációkra és mindennapi életünkre, a gazdaságunkra, és a társadalmunkra. A társadalmi változásokat közelítsük meg a generációs-elméletek felől, hogy, hogy érzékelhetővé váljanak azokat a kulturális, szocializációs különbségek, amelyek megfigyelhetőek a különböző korosztályok között.
A generációs-modell elméletekhez kapcsolódó csattanós, de sommás elnevezéseknek nézzünk kicsit a mélyére:
-          1925-1945-ös évtől született: veterán generáció
-          1946-1964-es években született: baby-boom generáció,
-          1965-1979-es években születetteket fogalmazza meg: X-generáció kifejezés
-          1980-1995 között született: Y-generáció (milleniumiaknak is nevezik)
-          illetve már nem a legfiatalabbak az 1996-tól született Z-generáció

Minthogy a társadalom fejlődik, a generációs modellekben is új elnevezés látott napvilágot az α (alfa) generáció, ők a csecsemők.

Veterán-generáció: idős korban találkoztak először az internettel, számukra az IKT már önmagában is kihívás. Számukra a digitális társadalom kezelése nehézségeket okoz.

Baby-boom generáció: életük közepén találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe és hétköznapjaikba egyre nagyobb intenzitással építik be az Internetet. Új utakra, tudásra, információra, cselekvésre vágynak, karriert építenek.

X-generáció: ők a „hírnöknemzedék”, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel. Életvitelüket alapvetően meghatározza a hálózati lehetőségek sora. Legtöbbjük képes a megújulásra a technológiák fejlődésével.

Y-generáció: ők azok, akik már gyermekkorukban találkoztak az internettel; ők az első hullámos digitális nemzedék. Életükben napi rendszerességgel jelen van az Internet. Ők azok akik hamarosan megjelennek a munkaerőpiacon, ezzel komoly kihívást jelentve az X generáció számára. Az IKT-t minőségileg magasabb szinten sajátították el, mint az előző generáció. A korábbi generációkhoz képest ők a szkeptikusok, akik a saját képességeik és tudásuk növelésével erősítik társadalmi helyzetüket, egyben biztonságra törekszenek.  Ők azok, akik értékelik a csoportos teljesítményt, a közös erőfeszítéssel elért eredményeikben hisznek. Mi több, élvezni is akarják a munkát! Nagyra értékelik demokratikus, formalitásoktól mentes munkakörülményeket; mondhatjuk úgy is, hogy náluk az információszabadság elsőbbséget élvez.

Z-generáció: teljes egészében beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák. Itt az IT-generáció.

Ők már elődeiktől egy teljesen eltérő világlátással bírnak, s ezt a helyzetüket megfeleően képviselik is. A modern technikákat és az informatika eszközöket természetességgel kezelik, az online világ velük együtt vált nagykorúvá és lett személyiségükkel eggyé. Társadalmi kapcsolataikat egy időben élik meg a valós és a virtuális világban. Kezdeményezőek és bátrak, kevésbé kételkednek saját képességeikben. Gyakran korlátaik határát sem érzik.

Teljesen más világot építenek, hiszen nem a hagyományos munkakultúrát képviselik, hanem az okostelefon és az internet segítségével a világ bármelyik pontján elvégzik feladataikat, létrehozzák virtuális közösségeiket. Számukra magától értetődő, hogy mindennapi kommunikációjukat, érzelmi, társas életüket, alkotókedvüket és játékosságukat az internet, a mobiltelefon és már digitális eszközök segítségével, egymással és a legszélesebb nyilvánossággal osztva élik meg, hiszen ők már a digitális korral együtt nőttek fel.
Kommunikációik egyre mobilabb közegben valósulnak meg és összemosódnak a munka és szórakozás határai, az eszközeik a legmodernebbek, mondhatjuk úgy is, hogy „trendi”.
A kutatások szerint sokan aggódnak az miatt, hogy ha az Y és a Z vagyis a digitális generáció tagjai a celebek uralta bulvárkultúrában nőnek fel, akkor milyen is az önképük.

A legtöbb kutatási eredmény azt mutatja - az általánosan elterjedt vélekedéssel ellentétben -, hogy mindez mégsem szigeteli el őket; bár egy sajátos virtuális világot konstruálnak maguknak. Az általuk használt technológiák akkor nyerik el valódi értelmüket, ha lehetővé teszik számukra, hogy bárhol és bármikor kommunikáljunk, mindenféle tartalmat használjanak és ezt meg is tudják osztani másokkal; s ennek akkor van igazán értelme, ha egyre inkább magunk válnak ezeknek is létrehozóivá.

Digitális nemzedék jellemzői:
-          gyors információszerzés
o   multimédiás alkalmazások használata: a képek reneszánszukat élik
o   célirányos infromáció és tartalomkeresés
o   hiperlinkek használata
o   általában türelmetlenek 
o   tudásmegosztás
o   felfokozott információszerzés ("lopom")
-          ingerfalás: Ez mennyire normális? Hiperaktív a gyerek?
o   többcsatornások
o   böngészés hívja elő bennük újra és újra 
-          sokcsatornás figyelem:
o   multitasking üzemmódra kapcsolva
o   frusztrációt is okozhat
o   monotónia elviselésének késleltetett képességének gyengülése
-          érzelemkezelés: ez egy   pszichológiai fogalom
o  érzelmi inkontinencia: szükségét érzik a megerősítésnek: "létezem"
o   mozaikszerű érettség: sokféle forrás, sokféle ismeret
-          időkezelésük
o   azonnali jutalmak
o   az időkezelés bizonytalanságai: ha nem elég érdekes a feladat, hárítással reagál
o   always online: pc és/vagy okostelefon
o   flow: tökéletes élményre vágyik
-          nyelvhasználat és kommunikáció
o   helyesírás hiányos
o   szlengeket használ
o   emotikonok-kal "ír"
o   új szavak a köznyelvben (is): beemelődnek új szavak pl. lájkolni
-          hálózatosodás
o   horizontális kapcsolatok: ismerős és ismeretlenekkel együtt; ofline kapcsolatok
o   webkettes eszközök
o   közösségi oldalak
o   szinkron kommunikáció
o   informális tanulás
-          önálló tanulás: felgyorsuló információk
o   érdeklődésalapú
o   szórakoztató játékok, filmek, zenék, klippek
o   véletlenszerű leágazások mentén jut el az információkhoz
-          a tudás új értelmezése:
o   ünnepnapi tudás/hétköznapi tudás
o   hasznosítható tudás
o   az információhoz való hozzáférés
o   miből lesz emléknyom (nem kell mindenre pontosan emlékezni
-          tekintélyhez való viszony: a tanári tekintély elvesztésével is járhat
o   interaktivitás: azonnal utánanéz az interneten 
o   tájékozódási pontok: „az interneten olvastam”
o   médiasztárok formálják énképüket
o   hiteles online személyiségekre van szükségük

Az infokommunikációs technológiák fejlődésével nem csak az IKT-t fejezhetjük ki - a fejlődés mentén - verzió számokban, mint ahogyan arról a korábbi bejegyzésemben írtam, hanem a társadalmi fejlődést is meg tudjuk különböztetni ezáltal.

De, a magam részéről a most megszületett alfa generációt már az avatár nemzedéknek vélem.


Tundy, a blogger

Források:
Csepeli György - Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs
korban. Jószöveg Műhely, Budapest, 2010.