Generációváltás Y2012

A kép forrása

Blogbejegyzésemben válaszokat adok a CMI-2012 csoportban zajló diskurzusra, a Netgenerációs téma vitaindító kérdéseire: 

- Hogyan kezelhető a digitális nemzedék megváltozott attitűdje?

- Melyek azok a kompetenciák/tudáselemek/területek, amelyek elsajátítása eredményesebbé, hatékonyabbá teszi a felkészülésüket a későbbi munkájukra?

- A kutatási eredmények nem alapozzák meg a „másképp van huzalozva az agyuk” és a „kiválóan alkalmazzák multitaskos tevékenységeket” állításokat. Erről mi a tapasztalat?

1.      Bevezetés

Netgeneráció?! Tapscott nevéhez köthető, 2009-ből. Többféleképpen nevezik a tudományos és hétköznapi szóhasználatban is. Íme, további néhány kifejezés - a szinonimát nem használnám, mert nem is pontosan azt jelentik a szavak:

-          internetgeneráció

-          it-generáció

-          online generáció

-          Y generáció

-          digitális nemzedék

-          digitális generáció

-          digitális bennszülöttek (Prensky 2001)

-          milleniumiak (Howe' –' Strauss' 2000)

-          Generation C (Gen C, mint fogyasztók)

A generációs-modell elméletekhez kapcsolódó sommás elnevezések többféle varianciája kelt életre; mint abból is létezik többféle elmélet, milyen is a digitális nemzedék tulajdonképpen?! Ez az a nemzedék, akik gyermekkorukban találkoztak az internettel és a számítógépek fejlettsége, a hardver és szoftver tekintetében is olyan változások álltak be, hogy az IKT kompetencia kérdésköre előtérbe került. A generációs szegmentálás éles elhatárolása kissé zavaró, nem is tisztázott, miért éppen onnan vagy attól; tudományosan nem is nagyon magyarázható; demográfiai és/vagy technológiai robbanáshoz köthető.

Ezzel a generációs-modell skatulyázással önmagában nem tudok azonosulni. Miért is?! A technológiai fejlődés folyamatos és kisebb-nagyobb durranásokat is hozott a terminusokba. Az életkor „múlandó” és az internet használati, illetve digitális eszközhasználati szokások változ(hat)nak nem csak életkorral, hanem következetes tanulással, munkahelyváltozással, tanulás során; más-más motiváltsági tényező játszik közre az egyén életkörülményeinek változásával. Így tehát az internettel való találkozás és maga az eszközhasználat mértéke ellentmondást hozhat. A beleszületetség-elve a digitáliskorban nem kimutatható társadalmi státuszt jelent, semmilyen biológiai kutatás nem mutatta ki, hogy lenne egy e-génje vagy d-génje a netgenerációnak, sem egy másik korosztálynak.

Prensky-féle felosztás volt azaz elmélet, ami a digitális bennszülött illetve digitális bevándorló kérdéskörét mélyebben vizsgálta. Az volt a teóriája, hogy a digitális bennszülöttek azaz első korosztály, amelyik ebben az internetes környezetben nő fel. Ez olyan radikális változást okozott, hogy azaz oktatási környezet nem felelt meg a számukra. Prensky az ezredfordulón úgy látta, hogy született egy új tanulói csoport, akik anyanyelvi szinten beszélik az új technológiák (számítógép, internet, vidójátékok) nyelvét.

Tapscott azt írja az internetgenerációról, hogy „a digitális média használatával fogja kultúráját fejleszteni és kiterjeszteni a társadalom többi részére.”

Csepeli-Prazsák kutatásához köthető az interneten folytatott tevékenységek alapján meghatározott felhasználói típusok: informálódó, rejtőzködő, extenzív felhasználó, tanuló, befogadó. Ez nem korosztály szerinti kategorizálás, hanem a digitális világban való jártasságot fejezi ki.

Mára – 10-12 év elteltével – szakemberek hada bizonygatja, hogy ez a generáció, nem rendelkezik a Prensky-féle feltételezett ismeretekkel, egyszóval degenerált. De, tényleg ez a helyzet?!

Fehér Péter Milyen legyen az internet-pedagógus? című írásában rávilágít  az  Internet felhasználásának pedagógiai-nevelési aspektusaira: egy átlag tanár átlag diákot eredményez, az internet-pedagógusnak érdeklődő diákja lesz.

2.      Netgeneráció attitűdje

Prensky a digitális bennszülöttek kognitív különbségeit abban látja, hogy az újfajta oktatási megközelítések jobban illeszkednének hozzájuk, hiszen megváltozott a tanulási igényük és ez másfajta követelményeket is kíván. Úgy vélekedik, ha az általános iskoláskorúak jellemzően sok időt töltenek el játékkal és tévénézéssel, akkor a tanulási folyamatot is játékossá kellene tenni. A tanulást is vonzóvá tenni úgy lehetne, ha játékosan és kreatívan szerezné meg a tudást és az ismeretet (tartalmat) a diák. Állítása szerint több tudomány területin is egyetértenek abban, sőt kihasználják, hogy az agy képes a változások befogadására, s hogy a digitális bennszülöttek hatékony elérése egyedi tervezésű szoftverekkel, videó játékokkal lehetséges. Az internetgeneráció kultúrájának főbb mintázatát a következők adják: határozott függetlenségérzet, érzelmi és értelmi nyitottság, bevonás.

Tapscott (2001) felteszi a kérdést, hogy a digitális bennszülettek mit csinálnak a számítógéppel? Válaszként jelenik meg, hogy a digitális médiát szórakozásra, tanulásra, kommunikációra, vásárlásra használja (ezalatt a pénzügyek intézését is érti).

A Netgeneráció 2010 után 2012-ben is Fehét Péter és munkatársai újra vizsgálják a digitális bennszülöttek IKT-hoz való viszonyát, felhasználói szokásait. A 2012-es előzetes eredményeket 2012. szeptember 25-én hozták nyilvánosságra, továbbá a CMI-2012 szakértői csoportban is vitára bocsátották. Ebből az nézőpontból járom körbe a netgenerációs helyzetképet.

A Netgeneráció 2010 kutatás (Fehér-Hornyák, 2010) célja volt  a hazai helyzet felmérése, elemzése, a magyar netgeneráció jellemzése. A kutatók abból indultak ki, hogy tévképzetek övezik a digitális bennszülötteket, mintha Tapscott és Prensky víziói nem igazolódtak volna be. Fehér és Hornyák kutatásának eredménye pillanatfelvételként mutatja a magyar netgenereció attitűdjét.  A kutatás előzménye a TENEGEN képzésben résztvevő tanárok közösen dolgoztak ki egy online kérdőívet, amelyben arra keresnek választ, hogy valójában mit csinálnak a diákjaik a neten lógva. A 10-24 (25) évesek digitális jártasságát is rangsorolták, így a következők alapján állt fel:

-        msn

-        közösségi oldalak

-        film/zeneletöltés

-        skype-használata

-        számítógépes (online) játékok

-        blogolás/weblapszerkesztés

-        tájékozódás: tudomány/napi hírek

-        video-, kép- és hangszerkesztő programok használata

A kutatás megállapítása az volt, hogy az interneten, illetve a számítógéppel eltöltött idő hasznosulása megkérdőjelezhető (Fehér-Hornyák, 2010). Mivel a sorrend szerint számítógépet leggyakrabban MSN, Skype és chat használatban merül ki. A kutatás következtetései szerint az első helyen áll a szórakozás, háttérbe szorul a tanulás. Minthogy az IKT tudásszintet nem mérték, az értékelők a kérdőívek alapján saját véleményeket fogalmaztak meg a diákok tevékenységeivel és aktivitásával kapcsolatban.  Ezekből a következőket emelném ki:

-     „A mai gyerekek magukra hagyva, sokszor céltalanul bolyonganak egy olyan világban, amelynek a megismerésére, előnyeinek kihasználására „hozzáértő vezetők”, (akár idősebb/tapasztaltabb kortársak) szakképzett tanárok segítségével sokkal nagyobb esélyük lenne.

-      „Óriásira nőtt az információs óceán, és meg kell tanulni ezen navigálni. Ez a pedagógia feladata.” – ezek Vámos Tibor akadémikus szavai.

-      A netgeneráció az általa használt online kommunikációhoz saját nyelvet alkotott, időnként mellőzve mindenféle „hagyományos” helyesírási formát és szabályt, erre nézve beszélgetéseik nélkülözik a konvenciókat is.

-    Javasolják a kutatók továbbá az „online generáció” kifejezés használatát.

A multitask jelenséget az elemzők a diákoknál úgy látják, enyhén szólva is kétséges a cselekvésre való alkalmasságuk; és a párhuzamosan végzett tevékenységek hatékonysága kétes.

Magam úgy észlelem, hogy 2010-ben éppen a web2-es alkalmazások szorultak háttérbe, éppen azok, amelyek a tudásmegosztás és –építés eszközei. Az első helyekre került eszközöket tulajdonképpen elektronikus kommunikációra használják.

De, lássuk a 2012-es előzetes adatokat! A Netgeneráció 2012-ben is Fehét Péter és munkatársa a kutatás céljának ismét egy pillanatképnek szánta a számítógép és internet-használati szokásokat, a közösségi oldalak használatát, a tanulási és olvasási szokásokat, attól a generációtól, akik a felsőoktatás kapujában vannak. A jelen felmérésben kétszerannyi felsőoktatási intézmény vett részt. A válaszadók technikai felszereltsége jobbat mutat, megjelentek az okostelefonok, a tabletek és az ebook-olvasók; megnövekedett a mobil internet száma is. A számítógép használat tekintetében az ötödik helyre szorult vissza az MSN-chat-skype hármas, ami még két évvel ezelőtt az első helyen szerepelt. Most az élen a Facebook szerepel, szorosan követi a levelezés, a szövegszerkesztés és a prezentáció készítése. Az adat- és adatbázis-kezelés, elektronikus vásárlás, kép- és fotószerkesztés, valamint a számítógépes játékok közel azonos súllyal szerepelnek a szokások között. A videószerkesztés és a hálózatos játékok.

… úgy tűnik, már tanulásra (is) használják a technológiát.

3.      Netgeneráció és a munkaerőpiaci helyzetük

Megkerülhetetlen, hogy az Y- generáció kilépjen a munkaerőpiacra, sőt globális résztvevőjévé válik, maholnap döntéshozó lesz, vagy a kiválasztásban (is!) lesz szerepe. (Schawbel, 2010) Az elmúlt évtizedben, illetve két évtizedben az internet megjelenésével a munkahelyek jelentősen megváltoztak. Kár lenne tagadni, hogy ez a generáció az interneten szocializálódik. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy nekik is vannak karriervágyaik! Amíg más nemzedékekben több a lebecsülés irántuk, mint annak elismerése, esetleges elfogadása, hogy a másfajta gondolkodásuk nem kevésbe értékes, hogy a tudásukat nem csak önmaguk irányítják, de befolyásolja az őt kibocsátó intézmény (nem részletezem a szintjét). Nem felejtendő az sem, hogy egyszer mindenki volt pályakezdő! Tapscott (2001) ír azon ellentmondásokról, ahogyan az internetgenerációnak szembesülnie kell a boomerek féltékenységeivel; magam hozzáteszem, hogy másokéval is, egyszerűen munkaerőpiaci verseny van.

A cégek igénye tevékenység és munkakör függő; de, adódhatnak ellentmondásos helyzetek is és egyre nehezebben mérhetőek a képességek, ezért egyre gyakrabban „kíváncsiskodik” a munkaadó a látens (tacit) tudások iránt is. Azt, hogy hogyan méri és nála ki a kreatív vagy problémamegoldó?! Közel sem biztos, hogy az idősebb generációkat helyezi előtérbe, akikre a HR leginkább a beszűkült és rugalmatlan kifejezéseket használja.

Bauer Béla az „Arctalan (?) nemzedék” tanulmányában rámutat, hogy az elmúlt évtized talán legfontosabb változása a világháló virágkorában megjelenő „újkultúra” és ezek mentén létrejött az új műveltség. Ennek talán a legjellemzőbb felfogása, hogy olyan generációs szakadékot hoz létre, „amelynek eredményeként nem a korábbi ismeretek meglétére, hanem ezek megszerzésének es felhasználásának módjára helyeződik a hangsúly”. (Bauer-Szabó, 2011)

Az írásom címe arról árulkodik, hogyan közelítem meg az adott témát. Álláspontom az, hogy a képzések rejtett célja a munkaerőpiaci sikerek elérése, azaz először is a foglalkoztatásához, a munkába állásáshoz az iskola kapujából egyenes út vezessen. Másrészt a korosztály tudása piacképes legyen, amire építeni tud a munkájában és ezáltal eredményeket tud elérni. „Karrierük akkor lesz sikeres, ha meg tudjuk fogalmazni, mi az, ami megkülönböztet minket másoktól (mi az ami kiemel bennünket a tömegből), és tisztában vagyunk azzal, mennyire vagyunk eladhatóak (mely tulajdonságaink értékesek és vonzóak mások számára.) Vagyis pontosan tudjuk, miért is választanak éppen minket.” (Schawbel, 2010)

Tapscott (2001) az internetgeneráció munkájának világát a tudásmegosztással hozza kapcsolatba, és aszerint vélekedik erről, hogy a tudásgondozás jól példázza azt a folyamatot, amely alapján a munkához kapcsolódik, vagyis ahogyan egy új munkamódszer alakítható ki. Ez nem más, mint a tudáserőforrások létrehozása, fejlesztése és megosztása; ez a hálózatosodás alapfeltételeinek egyike, amikor nem csak az emberi intellektust hanem a tudást kapcsoljuk a hálózatba. Ezt a folyamatot a mai tudomány tudásmenedzsmentnek nevezi, amikor az emberi tőke is a többszörösét éri hálózatban. De, arra is kitér Tapscott, hogy az üzleti életben a tudást nem szívesen osztják meg cégen belül sem; magam úgy látom, hogy cégen kívül pedig sok esetben tiltott tevékenység, lásd. üzleti titkok köre. A digitális gyermekkor című felmérésben a bennszülöttek úgy vélekedtek a közelgő munkaerőpiaci helyzetükről, hogy egészen más gondolkodást igényel a kollaboratív tevékenység, amit megkövetelnek tőlük. Tapscott vizionál a jövő munkahelyeiről, de magam azt tapasztalom, hogy ez már a jelen.

A mai fiatalokat gyakran éri kritika, hogy hiányzik a munkaerőpiaci beágyazódáshoz szükséges munkaerkölcsük. (Sánta, 2012) Az Y-generáció jelmondata: „megérdemlem”. De, hiányzik belőlük a lojalitás, és személyiségjegyeiket is felhasználják a boldoguláshoz. (Rayen)

Kelly Global Workforce Index felmérése szerint a közösségi hálózatok új helyzetet teremtenek a magyar álláskeresők számára (is). A kutatás része a 7.500 magyar munkavállaló válaszait, azt, hogy az Y-generációhoz tartozók negyede véli úgy, a szakmai előmenetel szempontjából elengedhetetlen a közösségi hálózatok aktív használata.

4.      Netgeneráció többcsatornás mibenléte

A tudományos diskurzus a multitasking jelenségről nagy vihart váltott ki, az lenne a lényege, hogy a számítógéphez hasonlóan párhuzamosan többféle folyamatot tud az emberi gondolkodás is feldolgozni; az impulzusokra figyelni és reagálni.

Tanulmányok mutatták ki, hogy a digitális nemzedék törekszik a többfeladatú használatra, a technológia révén a kapcsolatban maradásra (Rawlins et al., 2008). A társadalmi viselkedés alapvetően átalakult, a passzív befogadókból, szemlélőkből aktívvá és interakciókat igénylő felhasználóvá váltak. (Hanna és mtsai. 2011, Schultz 2007, Li és Bernoff 2008) Természetesen ennek is vannak fokozatai: nézelődő, alkotó, csatlakozó, gyűjtögető, kritikus.

Fehér 2010 és 2012-es kutatásai  az adatok és válaszok által megkérdőjelezi a generációnak ezt a képességét.

Magam úgy tapasztalom, ha végiggondoljuk a mindennapjainkat, akkor tevékenységeink fedik egymást. Folyamatos impulzusok érnek bennünket; a többcsatornás mibenlét már nem is csak a Netgeneráció sajátossága, bár ők huzamosabban vannak jelen és a folyamatos elérhetőségre náluk nagyobb az „online” igénye. Ennek a technológia is kedvez, az okostelefonok megjelenésével.

Ebben az ellentmondásos 21. században, ahol a kognitív túlterhelés a leginkább jellemző, Prenskynek igazat adok abban, hogy az a feltételezés, hogy az emberi gondolkodás a tapasztalatok alapján változik; a logikus érvelés is ettől függ (ok-okozat); tévesnek látszik.

Korábbi blogbejegyzésemben már írtam arról, hogy az agyban, az idegsejtek között mi játszódik le, s hogy az időablaknak miféle szerepe van, a gondolkodási folyamatai sosem egyidejűleg, hanem egymás után mennek végbe, valójában azonban mindig csak egy dolgot észlelünk, s hogy azt milyen gyorsasággal abban áll az egyéni képességünk, kulturális teljesítményünk. Ez azonban fejleszthető, s a netgeneráció ebben előnyben van. Az, hogy a netgeneráció ki tudja-e fejleszteni digitális képességeit?! … csak rajtuk múlik vagy csak a technológián?! Prensky vízióiban nem egyedüli szereplőkként volt jelen a netgeneráció és az elmaradt eredményekért sem egyedül ők tehetők felelőssé.

„Yet these educators know something is wrong, because they are not reaching their Digital Native students as well as they reached students in the past.  So they face an important choice.”

5. Felhasznált szakirodalom

Fehér-Hornyák: Netgeneráció 2010 kutatási eredmények

Fehér-Hornyák: Netgeneráció 2010. Egy felmérés tanulságai. Cikk a kutatási beszámolóról.

Fehér-Hornyák: A netgeneráció Magyarországon - empirikus kutatások alapján

Fehér Péter: Netgeneráció 2012. Előzetes eredmények.

Prensky, Marc . Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók.2001. = 
http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/ digital_kids.pdf = Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9. (2001.october) =http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20 Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-20Part1.pdf

Prensky, Marc: Do They Really Think Differently?.2001.

David L. Williams-Victoria L. Crittenden-Teeda Keo-Paulette McCarty. Használata a szociális média: feltáró tanulmány használat közötti digitális bennszülöttek .Cikk első publikált online: 6 MAR 2012 DOI: 10.1002/pa.1414. Volume 12 , Issue 2 , 127-136 oldal , május 2012

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/pa.1414/full#pa1414-sec-0002

SÁNTHA Ágnes: Felcseperedett netgeneráció. Fiatalok a munkaerő-piacon

Bauer Béla-Szabó Andrea: Arctalan (?) nemzedék

Schawbel, D.: Én 2.0. Építsd online a személyes márkád! HVG Kiadó, 2012.