Internet és értékrend
... "bár most Húsvét van" kapom a facebook üzenetet, miközben fogalmazom a blogbejegyzése(i)met, hallgatom a webináriumi előadásokat és válaszolok az emailjeimre is, valamit a csoporttársak által küldött chatekre; ... és közben töltöm fel a XIX. Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő könyvünket. Tanulok és dolgozom, ... vagy szórakozom is? in 3:1, három az egyben? Tanulni érdemes, írja Irma csoporttársam, aki Örömpedagógiával foglalkozik. Ha a saját szakomról, ha az andragógiáról beszélünk, akkor élményandragógiának (edutainment) tituláljuk például a múzeumandragógiát. Amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. október 17-én megtartott II. Országos Múzeumandragógiai Konferencián részt vettem, s a plenáris és szekció ülések előadásait jegyzeteltem, majd végén színes kiemelőmmel sikerült megjelölnöm - kivétel nélkül minden előadásban - két szót: élmény és kaland. Konklúzióként hangzott el, hogy élmény-orientált világban élünk, s az intézményeknek ezt a tendenciát követniük kell; a kalandot és kalandozást nem csak a gyerekek, a fiatalok, hanem a felnőttkorúak is igénylik.
A konzultációkon is szinte kivétel nélkül szóbakerül, hogy a felnőttképzés tapasztalati úton lehet sikeres, és ha élmény párosul hozzá, akkor nem csak hatékony, de a belsőnkké is válik az elsajátított ismeret. Nekünk andragógusoknak erre figyelemmel kell lennünk. S, valóban! A tréningeket, a coachingokat, workshopokat, képzéseket úgy hirdetik, hogy:
- hangsúlyosan élmény- és gyakorlat orientált
- képzési élménykínálatok
- gyakorlatorientált élmény- és kalandterápiás képzés
- élményt nyújtó környezetben
- hasznos élmények.
Csak néhányat ragadtam ki az első két oldal találataiból és komoly gondolkodásra késztetett az, hogy tényleg ennyit számít ez, hogy valóban az élménykínálatok között válogatunk?! Így találtam rá az Élménybank.hu oldalra, amely a hasznos élmények és az információs kor összefüggéseit fejtegeti: "az emberek a puszta hedonista élményeken túl a hasznos élményeket is keresik, amelyek ugyanúgy örömet okoznak, de azon túl új ajtókat nyitnak ki, előbbre visznek, felismerésekhez, új utakhoz, új kapcsolatokhoz, új munkához, jobb életminőséghez, jobb önértékeléshez is vezethetnek."
Internetezés és kultúra
A hagyományos és a virtuális kultúra
Az előző gondolatomat és mondataimat szükségesnek érzem folytatni, hiszen az értékrend és a kultúra nem választható el egymástól. Az internetre eszközként tekintek és az internetezésre egy kulturális szokásként. Az életemben már elhalványulnak azok a népi-paraszti szokások, amelyek a hagyományos értelemben véve, maradjuk az aktualitásnál a húsvét üzenetét hordozza, a tavaszvárást, a megújulást jelképező tojásfára is már másként tekintek.
Magam vidékiként már a fővárosi és virtuális kalandokat keresem, addig a városiak visszavágynak az előző korok kulturális élvezeteihez, vagy a természet világába; s vannak intézmények, amelyek párhuzamosan is kínálják és elérhetővé teszik a közönség számára in 3:1, három az egyben módon a múlt-jelen-jövő-t. Ilyen például a Szentendrei Skanzen és a virtuális túrája vagy az ELTE Természettudományi Múzeumának virtuális kiállításai, és a Füvészkert.
Az agyunk időablaka
A technológiai fejlődés és nagy felbontású számítógépes tomográfok képesek láttatni az agyi folyamatokat akár a sejtek szintjéig is. A tudomány mai álláspontja szerint egy kifejlett agy akár százmillió idegsejtet tartalmazhat, s ezek egymáshoz kapcsolódva hozzák létre azokat a bonyolult funkciót, amiből az emberi magatartás (viselkedés) összeáll. "Minden idegsejt több ezer másik idegsejthez kapcsolódik, és így érintkezések trilliói keletkeznek. Az idegsejtek közötti hálózat hossza több, mint százezer kilométer. Az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok erősségét és bonyolultságát ezek a tapasztalatok határozzák meg. Azok a kapcsolatok, amelyeket nem aktivizálnak, nem használnak eleget vagy gyengék, egyszerűen elsorvadnak." Ha sokat vannak edzésben a neuronok, akkor az agyba való integráltságuk, illetve a saját áramköreik bonyolultsága fokozódik. Ez játszik szerepet a multitasking jelenségnél is, mivel a valóságban az emberi agy gondolkodási folyamatai sosem egyidejűleg, hanem egymás után mennek végbe. Három másodpercenként megvizsgálja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján miként változott a környezete, Valójában azonban mindig csak egy dolgot észlelünk. Hogy az integrálás milyen gyorsan a következik be? A mai kutatási eredmények szerint egy átlagos emberi agy minden három másodperces kiértékeléskor 'újrafuttatja az egész rendszert'. Az pedig egyéni, hogy milyen a kapcsolási sebességünk. Azaz ember, akinél a hihetetlenül gyorsan megy végbe a folyamat, a kapcsolási sebesség azt az illúziót kelti benne, hogy egyszerre több mindennel tud foglalkozni.
Az agykutatók másik nagy felfedezése a közelmúltból az úgynevezett időablakok megismerése. Kiderült, hogy csaknem minden fontos készségnek és képességnek van egy különösen alkalmas tanulási periódusa, ezt hívják az agyunk időablakának. Ha a gyereki agyban az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat nem fejlődik ki teljes terjedelmében, ez azt jelenti, hogy elmaradtak tanulási szakaszok, illetve nem kapta meg a szükséges külső ingereket, sőt az élmények minimumát sem. Ilyen tüneti jelenség például az olvasási zavar. Az időablak mechanizmusa az alapja az emlékezésnek és a tanulásnak; s ehhez kapcsolódnak a kulturális teljesítmények is.
Így az agyunk időablakának fejlettsége, integrációs képessége szerinti két véglet, hogy küzdhet az egyén zavarral, míg a másik alapján úgynevezett multitasking-ként éli meg az információk áramlását; nevezhetjuk úgy is, hogy az információáramlásban úszni tudók és az ezzel a készséggel nem rendelkezők közötti szakadék éppen olyan mély lesz, mint manapság a digitális írástudók és az analfabéták között. Ezek alapján el lehet gondolkodni, hogy a digitális esély és esélyegyenlőtlenség kérdése csak a hozzáférésen múlik? ... vagy a születésünk determinál az információ szegénységhez, illetve gazdagsághoz.
Itt említeném meg azt is, hogy 2011-ben a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter kapta az „agykutatók Nobel-díját” (Rutgers Egyetem, MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet, Oxfordi Egyetem), olyan agyterületen, ahol a tanulás és az emlékezés a kulcsfontosságú.
Élmény, kaland és adrenalin
Az előtérbe kerülő multitasking jelenség és az élményorientáltság között összefüggést vélek; és erre számos üzletág épül; például az élményipar és szegmensei kínálnak "hasznos és haszontalan" élményeket. Kiragadok néhány példát, olyan honlapokat, amelyek kínálják élményprogramjaikat az internet révén és által. Szakosodott élménynavigátorok és élmény webáruházak kínálják programjaikat és portékáikat:
- ÉLMÉNY WEBÁRUHÁZ oldalon az adott téma mestereit lehet pár órára kibérelni, akik csak veled foglalkoznak, minden kérdésedre válaszolnak és megtanítanak arra, amit ők már tudnak. Itt az oldalon a webáruházakban megszokott módon vásárolhat különleges, hasznos élményeket magának és szeretteinek, melyeket a legnagyobb gondossággal igyekeztek összeállítani.
- ÉLMÉNYNAVIGÁTOR, portál szabadidős és utazási ajánlatokkal, olyan látnivalók, fesztiválok, események, szálláshelyek programcsomag ajánlatai, garantált és fakultatív programokat ajánl, ami élményalapú. Ötletek, tippek, javaslatok, ajánlatok pihenéshez, kikapcsolódáshoz, üdüléshez, szabadsághoz. Keresési és választási lehetőség érdeklődés, témák és úti célok szerint, élménnyel teli kínálatok.
e-Etikett másként
Az élményvilág és élmény-orientáltság nem jelenti azt, hogy mindent szabad. Ezt a társadalom iránt felelősséget érzők is felmérték. Az e-Etikett mint honlap, olyan céllal jött létre, amely segít eligazodni az elektronikus világban. Ennek a digitális ajánlásgyűjteménynek a kezdeményezője a Magyar Telekom volt. Az eetikett.hu domain regisztrációja 2010. november 11.06-án történt meg, majd ugyanezen hónapban kerekasztal beszélgetést kezdeményezett és tartott oktatók, kutatók, művészek és újságírók, bloggerek, protokollszakértők részvételével, illetve bevonásával. (A képgaléria fotóin felismerni véltem Ollé tanár urat is, bár a gesztusai kicsit megzavartak. Érdemes azt is végig nézni, hogy kit tekint e kérdésben szakértőnek a cég! A szakértők listája megtalálható: http://www.eetikett.hu/szakertoink)
A 24 szakértőnek az volt a feladata, hogy segítsenek megalkotni azokat a főbb iránymutatásokat, elveket, amelyek a T-Home és T-Mobile, illetve a legújabb kor eszközeihez kapcsolódnak. Ilyen volt az a kérdés is, hogy mit tölthetünk fel egy közösségi oldalra? Kell-e SMS-ben megszólítást használni? Gond-e, ha egy e-mailben helyesírási hibát ejtünk? ... és lehetne még említeni párat. Tény, hogy az új elektronikus eszközök használata szabadsággal jár, de ehhez a a szabadsághoz kell, hogy felelősség is társuljon; illetve fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a szabályokkal, amelyekre érdemes odafigyelnünk, amikor e-mailezünk, mobilozunk vagy a közösségi oldalakon írjuk meg a velünk történteket. De, mára kibővült az oldal a szinte minden jelenleg használt kommunikációs eszközre és formára, így tartalmazza még a videokonferencia, a blogok és a chatek használatával kapcsolatos digitális etikettet is. A www.eetikett.hu címen elérhető online illemtár négy témakörbe csoportosítva több mint 90 ajánlást tartalmaz; de a kezdeményezők a digitális együttélésre vonatkozó ajánlásokat gondolatébresztőnek is szánták, és az oldalra látogatók véleményét, további javaslatait várják. Az Online illemtár megalkotása nem példa nélküli, hanem a szolgáltató anyavállalatától, a Deutsche Telekomtól ered, a nemzetközi tapasztalatokat összegző anyag a www.eetiquette.com címen tekinthető meg.
Divatos tévképzetek és az oktatás
Az oktatás és tanítás válsága mindennapi vitatéma és nem csak a KONNEKT csoportban. Hangot kaptak azok a gondolatok, miszerint "az üzletre zsugorodott oktatás is teret hódít a virtuális világban." Erősödő ellentétekben nyilvánul meg, hogy elegendő-e csak olvasmányokat, képanyagokat és véleményeket közreadni és teljesen mellőzni az élő ember közvetítését. Olyan tévképzetek kaptak szárnyra, hogy nem lehet virtuálisan formálni a jellemet vagy fejleszteni a jó ítélő- és megkülönböztető-képességet. Kritikák érik az oktatást és nevelést, hogy "elgépiesedett" és a webes oktatás nem helyettesítheti a közvetlen kapcsolatot a tanító és tanítvány között.
Nos, a két párhuzamosan futó kurzus, amely a KONNEKTivizmus web 2.0-es alkalmazásaival juttatja el a hallgatót a tanulás élményéhez, ez meglehetősen kemény követelményeket támaszt a tanulóval szemben; sőt sokan nem is képesek rá. A másik csoport aminek még "tagja" vagyok, az a Virtuális távoktatás, azt bizonyítja, hogy lehet a személyiséget formálni és fejleszteni távoktatással is; sőt mindez a tanulási folyamat egy virtuális környezetben történik. Szeretem a felfedező tanulást a virtuális térben is, így keresem a könyvtárakat, konferenciákat, amiket már másik blogbejegyzéseimben is kifejtettem; ismerkedem a vívással is .... mindez nekem élményszámba megy!
Olyannyira sikerült felkelteni az érdeklődésemet az élményalapú tanulás iránt, hogy csatlakoztam az ELTE PPK Virtuális Oktatási Környezet csoporthoz is.
Ne feledjük, hogy az élményvilág és élmény-orientáltság nem jelenti azt, hogy mindent szabad, az együttélést minden kor szabályozta! Ma már a digitális együttélésnek is vannak szabályai, amely éppen úgy hozzátartozik az értékrendünkhöz, mint a kultúránkhoz!
Források:
