Internet és értékrend. Internetezés és kultúra. Divatos tévképzetek 1.

Internet és értékrend

Húsvét van. Ülünk a fiammal a vonaton nagy kényelemben egy-egy laptoppal a kezünkben. Azon a vonaton utazunk, amely a szülővárosunkba visz, digitális kijelzőn nagy piros betűkkel mutatja, hogy éppen hol járunk. Ezen a szárnyvonalon két megálló között felszálló idős házaspár velünk párhuzamosan foglal helyet. Rövid szemlélődés után elcsodálkoznak azon, hogy mi így "múlatjuk az időt". Majd a férfi odaszól a feleségének: "Tudod fiam, szakmunkásokra van szükség!" - valószínűnek tartom, hogy útitársaimnak semmilyen végzettsége nincs, ezért számára ez az érték.

Végig futott a gondolat bennem, hogy az én nagyszüleim tanyán éltek, komfort és infrastruktúra nélküli házikóban egy nagydarab szántóföld végében. A teleházat és a funkciókat, a munkámat el sem tudták képzelni, nemhogy megérteni! Nem telefonáltak sem vezetékes hálózaton, sem mobilon; még televíziójuk sem volt.... sem igényük rá; szükségét sem éreztek. Mekkorát fordult a világ 20 év alatt! Nagyszüleim földművelésből éltek, amíg én emberfők műveléséből. Ők az agrikultúrát mondták magukénak én pedig már a digitálisat. Melyik az értékesebb? Úgy vélekedem, hogy nagyanyámék számára az volt a belsővé vált kultúra, magam számára pedig az információs társadalom kultúrája a mérvadó.

Nézzük csak,  hogyan is változott az érték az elmúlt húsz esztendőben, Magyarországon, illetve Európában!

Érték a mérték?

Az információs társadalom kérdéseit feszegetjük hetek óta, amely a webináriumos előadások utáni blogbejegyzések és kommentek által valósul meg. Eleinte a leghevesebb vitát nem a bejegyzések tartalma, hanem annak mennyiségi követelménye váltotta ki. Ez esetben csoporttáraim úgy is érvéltek, hogy egy-egy terjengős blogbejegyzés önmagában is megvalósítja a szemetelést. Vagyis, ha csak azért toldjuk meg gondolatilag eltérő és felelsleges mondatokkal a bejegyzést, hogy az előírt karakterszám meglegyen, az önmagában még nem jelenti a feladat értékteremtését és a 'tudás' megosztása átcsap szemetelésbe vagy csontrágásba. Azaz lerontja, leronthatja a bejegyzések értékét, minőségét azáltal, hogy szócsépléssé válnak a mondatok.

Majd a digitális esélyegyenlőtlenség, a digitális kultúra; illetve az etika és etikett kérdéseire irányult a figyelem és a vita. De, kinek és milyen értékdimenziók jelennek meg prioritásként az információs társadalomban? Azt egy 2008-ban végzett European Social Survey (ESS) kutatás jó szemlélteti, amely kiterjedt 20 európai ország internethasználatra is, amelynek eredményeit tartalmazó publikáció 2009 decemberében jelent meg. Így a kérdőív az internethasználat társadalmi-kulturális kontextusának európai összehasonlító vizsgálatát is lehetővé tette, valamint az értékekkel foglalkozott számos kérdésblokkban. Szűcs Jenő Bibó István nyomán fejtette ki elméletét Európa három fejlődési régiójáról, így értelmezésében a Nyugat-Európa és a Kelet-Európa közé szorult Közép-Európa - ahol én is élek - azt feltételezték, hogy az internet használata Európában tökéletesen független a múlttól; úgy vélekedtek, hogy az infokommunikációs technológiáknak terjedési sebessége nincs jelentős hatással a területi megosztásokra.

A tanulmány abból indult ki, hogy azok az információs társadalom polgárai (ún. „netizenek”), akik a magáncélú internethasználatot firtató kérdésre azt a választ adták, hogy „minden nap”. „Milyen gyakran használja az internetet, a világhálót vagy az e-mailt – otthon, a munkahelyén, vagy más helyen – magáncélra?” kérdésre egy hétfokú skála segítségével lehetett választ adni. A két véglet: a „soha” és a „minden nap” volt. 

A felmérés értékrendjük szerint három típust különböztetett meg:
1) cselekvők
2) lázadók
3) szenvedők

Érték-dimenziók alapján is meghatározható:

- etatizmus: ezt a szenvedők élik meg legrosszabbul

- munkahelyi autonómia: a cselekvők és a szenvedők majdnem egyformán teszik le a voksot, viszont a lázadók alig érzékelik a létét 

- bizalom: a megkérdezett cselekvők több mint fele gondolja úgy, hogy fontos

- tolerancia: a válaszadók cselekvők típusa vallja értékrendje között magasabb arányban 

- altruizmus-univerzalizmus: a cselekvők és a szenvedők esetében fele olyan mértékű, mint a lázadóknál

- individualizmus: a lázadók körében ez az értékrend nagyságrendileg hangsúlyosabb 

- konformizmus: erre vonatkozólag a lázadók és a szenvedők szinte egyforma választ adtak 

(forrás: Értékrendi típusok az európaiak körében)

Mindezek alapján is jól tükröződik, hogy nem csak az érték-dimenziók mutatkoznak meg, hanem a felhasználó típusok is lelepleződnek; most nézzük a Csepeli-Prazsák felosztást:

• rejtőzködők: alig élnek az internet lehetőségeivel
• informálódók: a webkettes eszközök elutasítása, mérsékelt online gyűjtés
• tanulók: széleskörben használnak szolgáltatásokat és a web2.0 alkalmazásokat is, megfigyelhető a folyamatos tanulás és aktív tartalommegosztás  
• befogadók: pragmatikus csoport, mivel a készen kínált tartalmakra fókuszálnak, offline élet támogatása, kapcsolatteremtő online szolgáltatások
• extenzív felhasználók: minden, ami online, egyedül az informálódásban gyengébbek, a szórakozás is ide kötődik, munka és magánélet nem válik külön, speciális közösségi formáció, az információgyűjtés terhelése online szórakozással viselhető el

Egyfajta összegzésként jelenik meg a kérdés, hogy voltaképpen az IKT elterjedése, az internet általánosan elérhetővé tétele és a digitális írástudás általánossá válása "vajon megoldja-e az európai társadalmak egységesülését, felszámolja-e a múltból örökölt különbségeket?" 

A tanulmány erre a kérdésre egyértelműen tagadó választ ad. Megállapítást nyer, hogy a szélessávú internet csak eszköz, melynek az elérhetővé tétele viszonylag egyszerűen, ha nem is olcsón megoldható feladat. Kiemeli még, hogy "az internet pozitív gazdasági, kulturális és politikai hatásai azonban a társadalomban óhatatlanul szigetszerűek és részlegesek lesznek, ha megmaradnak egy kiváltságos kisebbségen belül, ahelyett, hogy beágyazódnának az élet mindennapjaiba, biztosítva a fejlődés és az emberhez méltó lét lehetőségét mindenkinek. Az internetben benne rejlik a minőség forradalma, ami azonban csak akkor válik valósággá, ha magában a társadalomban is túlsúlyra jut a minőség a mennyiséggel szemben."

Internetezés és (viselkedés)kultúra

Internet és kultúra 

A Csepeli-Prazsák-féle 2008-as  kutatási eredmények szerint:

• békés egymás mellett élés: nincs ellentmondás a két világ között, az internet nem váltja ki és radikálisan nem is alakítja át a kultúrát, növekszik a kulturális szabadság, de a web 2-es eszközök alkalmazása nem jelentős.
• szkeptikusok: nem hisznek az internet kultúrára gyakorolt pozitív hatásában, szerintük az internet pusztító és feleslegessé teszi valamint tönkre teszi, közösségfejlesztés hatása az egyedüli pozitív.
• párhuzamosok sohasem találkoznak: az internet nincs hatással a kultúrára
• optimisták: szerintük az internet nem teszi feleslegessé a korábbi kultúrát, sőt, a jövőben jelentősen át is alakítja, növeli a kulturális szabadságot, a közösségfejlesztésben a web 2.0 fontos.

Az információs társadalom és a digitális kor viselkedési szabályairól

Az internet kezdetén netikett-nek 'becézték' az internetes viselkedési szabályokat, így erre a legalkalmasabb szemléltetés a Magyar Netikett a MEK adatbázisban olvasható a 'szabályzat', ami manapság megmosolyogtatólag hathat a netgeneráció számára, de akkoriban szükséges volt, hiszen az alapokról keztük. Érdemesnek tartom a KONNEKT-csoport számára kiemelni az útmutatót a Valósidejű Interaktív Szolgáltatásokhoz, 1998-ban még MUD-ok, MOO-k, IRC létezett.

Így példaként a MEK útmutatóból:

"bölcs dolog csak figyelni egy kicsit, hogy a csoport kultúrájához szokhassál"

"Egyáltalán nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni egy csatornán ill. szobában."

"Figyelmeztesd a résztvevőket ha nagyobb mennyiségű információt szeretnél velük megosztani. Ha mindenki egyetért vele, akkor mehet. E nélkül azonban súlyos udvariatlanság ilyesmit csinálni - akárcsak levélben."

"Ne tételezd fel, hogy ismeretlen emberek beszélni akarnak veled. Ha kényszerítve érzed magad arra, hogy személyes üzenetet küldjél egy ismeretlennek, akkor készülj fel arra, hogy éppen elfoglalt lehet vagy egészen egyszerűen nem akar veled beszélgetni."

"Tiszteld az adott csoport szokásait. Nézz körül bemutatkozó anyagokért."

"Ha valaki becenevet, alias-t, pszeudonevet vagy hasonlót használ, akkor tiszteld az anonimitáshoz való jogát. Még ha esetleg jóbarátok is vagytok, akkor is udvariasabb ezt a becenevet használni. Egyáltalán ne használd a valódi nevét on-line engedély nélkül."

Szvetelszky Zsuzsanna, ELTE társadalomkutató szerint: "A digitális korban azonban nincsenek már egyetemleges, minden körülményre és kommunikációs aktusra alkalmazható aranyszabályok, s a dolgok olyan gyorsan változnak, hogy akár néhány év elmúltával is radikális változásokhoz kell(ene) igazodni."

Miért is van szükség az e-etikett-re? 

Az információs társadalomban is szükséges lenne az etikus viselkedést megőrizni. Mondhatjuk úgy is, hogy a digitális korban olyan digitális morálra van szükség, amelyben nem csak önmagunkat védjük meg, hanem a hálózathoz csatlakozókra is figyelemmel vagyunk. Az IT biztonság és az e-etikett elválaszthatatlanok egymástól. Hiszen az előzőekben említettek szerint az internetet használók bizalmi elven működő kapcsolataira (hálózat) alapoznak a vírusok. Manapság már nem kérdés, "lesz-e támadásnak kitéve a gépem, hanem az, hogy mikor, és milyen sűrűn. Programok telepítésekor, weblapok böngészésével, azonnali üzenetküldő programunkat használva, szinte bármikor támadás érheti gépünket." 

Íme néhány Vírparancsolat

• Gépünk felhasználói jogosultságait megfelelő körültekintéssel alakítsuk ki.
• Lehetőleg korlátozott jogú felhasználót használjunk a napi munkához.
• Jelszavunkat (jelszavainkat) őrizzük megbízható, nehezen hozzáférhető helyen.
• Bizalmas adatokat tároló számítógép használatát ne engedjük meg bárkinek.
• Kizárólag jogtiszta programokat használjunk.
• Kizárólag megbízható forrásból fogadjunk el állományokat.
• Használjunk személyi tűzfalat és folyamatosan figyelő vírusellenőrző programot.
• A vírusellenőrző program tudásbázisát a lehető leggyakrabban - napi, esetleg heti - rendszerességgel frissítsük.
• Csak akkor csatlakozzunk bármilyen hálózathoz, ha használjuk azt és ne engedélyezzünk automatikus csatlakozást.
• Folyamatosan figyelt levelezőrendszert használjunk, amelyben csak ellenőrzött, megbízható forrásból érkező csatolt állományok lehetnek, és minden tartalom víruskeresővel ellenőrzött.

Divatos tévképzetek

Az internet fejlődésének korai szakaszában az a vélemény erősödött fel, hogy a számítógép használata elmagányosít, az internet tönkreteszi emberi kapcsolatainkat, mentális és biológiai egészségünket is. "Úgy tűnik, hogy a negatív jelenségek a technikai korlátok miatt alakultak ki, és a mostani gátlástalan szabadság mutatja meg az internet valódi erejét – nem összekapcsolt számítógépek és halott információk, hanem élő emberek és az őket érdeklõ tudáselemek hatalmas, innovatív, dinamikus hálózatáról van szó." (Rab, 2007)

Manapság sem ritka a személyes és személytelen kapcsolatokra történő utalás, amely leginkább a fiktív életérzést emeli ki. De, ebből indul ki a névtelenségben meghúzódó felelősségvállalás hiánya is. Itt említhetem meg a közösségi oldalak terjedésével kialakuló virtuális barátságok és kapcsolatok születését is. A felgyorsuló információáradat és mesterségesen gerjesztett fokozódó életritmusunk azt a délibábot tarja elénk, hogy "mindenütt jelen vagyok!" Ha a fizikailag korlátozott időnket nem menedzseljük, akkor a hatékonyságunk megkérdőjelezhető, majd az elveszettség érzése uralkodik el a felhasználón.

Ne felejtsük el, hogy az internet eszköz amely számos lehetőség és veszély forrása. Az internet által megoszthatunk bárkivel és bármit! Ezen a kurzuson az tanuljuk meg, hogy gazdálkodjuk okosan ezzel a vívmánnyal!

Források:

Digitális morálhoz e-etikett

A digitális együttélés szabályai

Csepeli György - Prazsák Gergő: Internetezés és az erkölcsi értékrend összefüggései Európában
Csepeli György - Prazsák Gergő: Örök visszatérés?
Rab Árpád: Digitális kultúra – A digitalizált és a digitális platformon létrejött kultúra
Az internetezés veszélyei
a kép forrása

További javasolt oldalak:

http://www.hirdet.net/netikett.htm

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun
http://eetiquette.com/