2012. március 27., kedd

Digitális esélyegyenlőtlenség, kockázatok 2.


A digitális szakadék áthidalása egyre nehezebb feladat, ráadásul a nemek közötti szakadék is egyre nő. Az Európai Unió szerint a teleházak kiemelt szerepet játszanak a nők és a munkanélküli fiatalok társadalmi felzárkóztatásában. A teleházak munkájára hívja fel a figyelmet a Get Online Week 2012 kampány.

A teleházak európai szövetsége, a Telecentre-Europe, amelynek a Magyar Teleház Szövetség, a DemNet Alapítvány és az NT Nonprofit Közhasznú Kft. is tagja, 2012-ben is meghirdette a Get Online Week (szabad fordításban: Netezzünk a héten!) kampányt. Célja, hogy európai szinten ráirányítsa a figyelmet a teleházak és más közösségi hozzáférési helyek munkájára. A kampány idén március 26-30-ra esik, egyidejűleg az Európai Unió eSkills Week kampányával.


Az Európai Bizottság támogatásával 2012. március 26-30 között megvalósuló „e-Készségek hete” egy tematikus kampány, melynek keretében a digitális készségek fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az e-Készség program üzenete, a digitális készségek szerepének hangsúlya a mindennapokban. A program fő célja, bemutatni, hogy milyen lehetőségekeket nyitnak meg az e- készségek számunkra, akár a munkában, akár az oktatásban.


Get Online Week 2012 kampány

A kampányindító rendezvényre 2012. március 8-án, a nemzetközi nőnapon került sor Brüsszelben, egy nők által nők számára működtetett helyi teleházban. A nyitóbeszédet Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és informatikai biztosa tartotta. Beszédében hangsúlyozta a nők nagy szerepét abban, hogy az informatika a társadalmi befogadás, a bővülő foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés eszközévé váljon. A biztos meghirdette a „digitális nők” mozgalmát és kijelentette, hogy „az informatika nem kizárólag a férfiak privilégiuma többé. Az informatikai forradalom és a nemek közötti esélyegyenlőség forradalma szorosan össze kell kapcsolódjanak.” A rendezvény díszvendége volt többek között Herczog Edit magyar európai parlamenti képviselő is, aki a kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta a digitális esélyegyenlőség fontosságát.

Tanulmányok mutatnak rá arra, hogy a fiatalok infokommunikációs készsége nem éri el azt szintet, amelyet a munkahelyek egyre inkább megkövetelnek, az iskolai számítástechnikai oktatás pedig nem készíti fel kellően őket a munkaerőpiacra. A Telecentre-Europe azért, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára, egy online mérőeszközt fejlesztett ki (neve: Skillage), amely segíti a fiatalokat abban, hogy visszajelzést kapjanak készségeik szintjéről és megtapasztalják, hogy a modern munkahelyek milyen infokommunikációs követelményeket támasztanak velük szemben. A Skillage magyar nyelven is elérhető a www.skillage.eu honlapon.

Az információs társadalom kezdetén, de nevezzük inkább digitális állampolgárság hajnalának is, amikor a férjemmel megnyitottuk az Információs Pontunkat, még nem tudtuk, hogy tulajdonképpen ezzel egy teleházat hoztunk létre. Hallottunk róla, hogy Finnországban működnek olyan házak (telekottage), ahol az emberek "számítógépeznek; s hogy a globalizációval "együtt járnak" olyan technológiák, hogy vezetéken vagy anélkül hálózatba kapcsolódhatunk elvileg a világ bármely pontjával...  Persze, informatikai hálózatok léteztek előtte is csak ahhoz magánemberek nem csatlakozhattak; azokat csak a kormányzat, a hadiipar, a távközlés használhatta. Újdonságként hatott ránk és igencsak misztikus világképét vetítette elénk... például elgondoltam, hogy kapcsolatba léphetek végre a régóta nem látott unokatestvéreimmel és elkezdtem tudakozódni afelől, van-e emailcímük. Nos, hetekbe és hónapok teltek el mire megtudtam, hogy van bizony! Ahogyan kinyílt előttünk a világ, rájöttünk, hogy mások is csinálnak ilyen információtechnológián alapuló közösségi helyeket; és teleházakba tömörülnek... csatlakoztunk! Majd a világ minden pontjáról érkeztek hozzánk, hogy 'eltanulják' tőlünk azt, mi hogyan csináljuk; mivel nincs két egyforma teleház.



Mi a teleház? 

Wikipédia alapján: "A teleház egy olyan központ, amely modern multimédia-eszközökkel van felszerelve (pl.: számítógép, fénymásoló, fax, szkenner, telefon, internet). Ilyen központokat azokon a hátrányos helyzetű településeken hoznak létre, ahol nehezen hozzáférhetőek ezek az eszközök. Ennek köszönhetően a helybeliek is kivehetik részüket a világ információs hálózatából."

Hohl Ferenc megfogalmazása hasonlít a legjobban ahhoz, amit a teleházak küldetésként fogalmaztak meg amelyet a tagságunkkal vállaltunk:
"A teleházak legfőképp abban segítenek, hogy csökkenjen az ún. digitális szakadék, amely azt jelenti, hogy egyazon társadalomban élő emberek közül, az ún. (tudás)elit és a digitális közjavakból leszakadtak között valamilyen mértékű különbség van. Az eszközök elérhetősége pedig generációknak ad lehetőséget arra, hogy tájékozott legyen a digitális élet területén."
Teleházak szerepe
A teleházak és a teleházmozgalom megértéséhez és értékeléséhez szükséges a teleháznak mint fogalomnak a tisztázása és pontos meghatározása. A legtöbb teleház más-más értelmezést ad magáról; sőt a teleházas-szakírók is saját szavaikkal határozzák meg a teleház fogalmát. Ezt tovább nehezíti, hogy a teleházfogalom értelmezése nemcsak szerzőnként, hanem a gazdasági fejlettségtől és a földrajzi elhelyezkedéstől függően is változik. Tehát a magyar értelmezések és a külföldi meghatározások között jelentős különbségek vannak. Mivel a teleház mindenhol mást jelent, nincs egységes teleház definíció. A minta azonos, de a megvalósítás különbözik országonként, földrészenként. 

Napjainkra az alábbi típusok forrtak ki:
  • Virtuális teleházak (Amerika)
  • Technológiai szolgáltató központok (Anglia)
  • Közösségi szolgáltató kommunikációs központok (Kanada)
  • Közösségi távközlési szolgálatok (Afrika)
  • Többfunkciós teleszolgálati intézmények (Ausztrália)
  • Közösségi távmunka irodák (Spanyolország)
  • Informatikai vállalkozó központok (India)
  • Multifunkcionális civil hálózat (Magyarország).
Ezeket Gáspár Mátyás, az MTSZ volt elnöke határozta meg.

Így a magyar teleházak is alkalmazkodtak a magyar körülményekhez, létrehozva egy sajátos, magyar teleházhálózatot. Adaptálódás nélkül nem is lehettek volna életképesek ennyi időn keresztül. A teleházak eredeti, skandináv országokból származó modelljének átalakítás nélküli alkalmazása a biztos bukást jelentette volna. 

"A teleházakról általánosságban elmondható, hogy mindegy, hogyan hívják a teleházat, a lényeg: segíteni a közösséget az információs társadalomba való belépéshez. A teleházak közösségi helyként működnek, ahol az emberek megosztják egymással a tudásukat. A teleház a tudásmegosztás színhelye." (Holh, 2010)

Úgy 1999. körül fogalmazódott meg hangsúlyosan, hogy bizony az információs társadalomba való belépésnek feltételei vannak, s hogy ezt nagyon sokan nem képesek teljesíteni. A digitális szakadékot általában az információs társadalomhoz kötik, s az internethasználat alapján szokták mérni, de ma már használható az ehhez szükséges számítógépes ismeretek (digitális írástudás) mérésére és a hozzáférési mutatók vizsgálatára is. A digitális szakadék, mint kifejezés, amelyet a jelenség leírásárára használnak, ma már nem teljesen pontos, helyette a digitális egyenlőtlenség használata javasolt (Hargittai, 1999); de erről a korábbi bejegyzésemben szóltam; Holh Ferenc szavaival egészíteném ki, miszerint a digitális szakadék fogalma bináris jellegű, azaz azt jelenti, hogy ki vagy mi fér hozzá az infokommunikációs eszközökhöz, és ki nem; vagyis a hozzáférés lehetősége adott. Viszont digitális egyenlőtlenségről akkor beszélhetünk, ha bizonyos jellemzőkkel rendelkező csoportok, mint például: a lakóhelyi, az iskolai, az életkori, vagy etnikai  hovatartozásból adódóan kirekesztődnek az információs társadalomból. 2004-es év, az uniós csatlakozás éve volt; amely újabb kihívás elé állította nem csak a teleházakat, de az egész magyar társadalmat.... sajnos, úgy vélem, hogy a mai napig nem sikerült digitálisan (sem) felzárkóznunk az európai tagállamokhoz, sőt a későbben csatlakozók el is száguldanak mellettünk azon az elhíresült info-sztrádán.

A mai napig olyan mélyen kötődöm ehhez a mozgalomhoz és olyan sokat jelent, jelentett az életemben ez a szakmai közösség, hogy ezt a blogbejegyzésemet nekik szentelem, a munkájuk elismeréseként és barátságom jeléül.

A Get Online Week 2012 kampány népszerűsítésében a Telecentre-Europe magyarországi partnere a DemNet Alapítvány. A kampányról bővebben a www.demnet.hu és a www.getonlineweek.eu weboldalakon olvashattok. A Telecentre-Europe célja idén az, hogy Európa-szerte legalább 25 ezer teleház munkatárs és 200 ezer teleház használó adjon jelt magáról egy egyszerű űrlap kitöltésével. Ehhez Magyarországról a kampány egy hete alatt 5000 visszajelzés szükséges! Meg tudjuk mutatni, teleházasok, hogy vagyunk ennyien? --- IGEN! ... én csatlakozom ismét... teleház, teleház jelentkezz! 

Tünde vagyok, most a KONNEKT csoportból


Ez a kisfilm Magyar Teleház Szövetség 2010 Május 28-29-i konferencia összeállítása, amelyen a szövetség működésének 15 éves évfordulóját ünnepelte.


Felhasznált források:
Teleházak a figyelem középpontjában
Bátfai Mária Erika:Tudással tele ház – tudástár?
Hohl Ferenc Teleházak szerepe a vidékfejlesztésben

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése