Az információs társadalomra adott válaszaim - a la carte

Információ társadalom. Modellek, gazdasági és társadalmi következmények - Csak ínyenceknek!


„Valószínűleg nem fogunk egyetérteni abban, hogy mikor kezdődött/kezdődik az információs társadalom. A tantárgy viszont a XXI. századit hivatott taglalni. Most mégis kezdjek el kételkedni, hogy az információs társadalomban élek? Ha nem lenne így, akkor nem az ELTE kurzuson beszélnénk erről...”

„Én a kezdő vonalat 1992-nél húznám meg, és nem annál, hogy egyének hol tartanak.” 

„Szerintem, attól még, hogy Magyarországon nem állunk a helyzet magaslatán, de nem is vagyunk olyan rossz mezőnyben, mint ahogyan azt többen érzékelitek. Én vélem, hogy információs társadalomban élek. Ahol én dolgozom, csak elektronikus iratokat fogadunk be, magam az elektronikus ügyintézés híve vagyok, elektronikusan kezelem a pénzemet, és csak oda térek be vásárolni, ahol bankkártyával fizethetek, az adóbevallásomat kezdettől fogva az ügyfélkapun küldöm be, de még a felvételi jelentkezésem is e-módban történt. Egy tudományos intézet, mint az ELTE, jogosan foglalkozik az információtudománnyal. De, akkor mi ez a kor amiben élünk, ha nem az információs társadalom. Az információ áramlás (korábbi bejegyzésemben) nem csak interneten zajlik, és amikor nem volt még web, akkor is volt információ”

„'Globális világ' hiányoltam ezt a kifejezést. Úgy rémlik, innen számítjuk az információs társadalmat is. Míg Vidó Judit azt írja robog felénk, bennem az merül fel, hogy nyakig benne vagyunk; s hogy ez még mindig jó meghatározás, vagy ideje lenne másként nevezni? Teszem fel ... hálózati társadalomnak?!”

„Ha abból indulok ki, hogy az ipari társadalom is elhaladt mellettünk, vagy mi hagytuk a hátunk mögött és az emlegetett Afrika egyes részein most sincs, akkor fent álltak a feltételei a váltásnak?”

„Éppen ez az, mióta mérnek a leszakadottakhoz, az elmaradottakhoz? Globalizált világban élünk.”

„Az információs társadalom alapjait most raknánk le? Akkor ez az elmúlt pár évtizedet, és a technológiai robbanás nem tartozott ide... Egy társadalmi korszak honnan kezdődik?” 

„Ha kettőszáz évet adok ennek a kategóriának ... alapoknál tartanánk; akkor eddig mit csináltunk?”

„Most a versenyképesség nevű bőröndbe bepakolunk mindenféle fogalmat, ami most fontos és szükséges. De, talán egyetlen esztendőnek sem kell eltelnie és át kell pakolgatni dolgokat. Az IT kompetencia pedig egyre nagyobb helyet foglal el ebben a bőröndben; s ez nem sokban függ a most használt eszközöktől. kulcsszó: KOMPETENCIA.”

„Kicsit ellentmondásosnak érzem az eltérések feszegetését. Az egyik oldalról a versenyképesség folytonos fenntartását és a másik oldalon a hátrányok leküzdése dilemmát.”

„Ez az írás azt juttatta eszembe, hogy én még a XX. század iskolájában tanultam, s a számítástechnika szakkörön 25 diáknak (ennyi érdeklődött a 400-ból) volt egy, egyetlenegy C64-ese. Heti 2 percet érinthettem meg a 'csodát' és tolongva egymáson néztük azt a szerencséset, aki leüthetett cca. 2-3 parancssort.”

„Ma már a XXI. század iskoláját jól meghatározzák mindenféle dokumentumok, pedagógiai tantervek, munkaanyagok, amelyek részét képezik egy-egy szinttel 'feljebb' meghatározott terveknek. Sőt, rendeletben szabályozzák, mit-hogyan-miért és kiért.”

„Az európai bizottság napvilágot látott munkaanyagában: "MILYEN LEGYEN A XXI. SZÁZAD ISKOLÁJA? erre részletesen kitér.  "Hogyan lehetne az iskolákat úgy szervezni, hogy minden diák a hasznosítható  ismeretek teljes skáláját elsajátítsa?" kérdésre is választ  ad. Vagy mégsem? Itt olvashatok róla: ec.europa.eu/education/school21/consultdoc_hu.pdf”

„ …ezt az érzést, - amit a bejegyzés alapján nálad is vélelmezek - , korábban ezzel az egy szóval fogalmaztam meg: KALAND. Hankiss Elemér könyvét már többször is elolvastam, legutóbb két hónapja az egyik kurzusfeladathoz. A könyv címe: Az emberi kaland. Már a cím is izgalmat kelt, ám a könyv érdekes gondolatot köré csoportosul, arról van szó ugyan is, hogy az emberiség idegen a saját világában. Ennek magyarázatául Hankiss újraértelmezi nooszféra (értelem, szellemi szféra)  fogalmát, majd levonja a következtetést: "A kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése."

„Igazat adok neked abban, hogy a kurzusfeladat teljesítése kapcsán is, és a témákhoz is mindenkinek más-más gondolat jut  az eszébe; egészen másra asszociál, de egyszerűbben szólva más "ugrik be." De, azt már megtanultam, hogy az általad említett konnektivizmus meglehetősen vitatott abban a kérdésben, hogy nevezhetjük-e módszernek.”

„A felhő szolgáltatáshoz szólnék hozzá néhány gondolatban. Engemet teljesen meggyőzött; az életvitelemhez a legalkalmasabb lenne! --- Az egyetlen papíralapú folyóirat amit olvasok, az éppen a Számítástechnika; de ennek nincs más oka, minthogy ingyen kapom, érdekes és könnyű. Tartalék a sok elektronikus eszköz mellé, amit az utazáshoz magammal viszek hetente. A címlap mindig egy nagyon megkomponált kép, igazi üzenet a téma iránt érdeklődőknek. Ott szembesültem először ezzel a lehetőséggel, és a többórás vonatozás közben, s úgy véltem feldolgoztam a magamban ezt a remek lehetőséget. Hazaérve a fiamnak mondtam el, ő úgy regált, hogy anya már két hónapja mondom, hogy azaz a felhőszolgáltatás, amit szeretnénk. Munkatársaimnak is előadtam a felfedezésemet, hogy ne keljen a levelező szerverünket terhelni, meg hogy a számlázást és a webáruházat tudjuk együtt kezelni, hogy a külföldi alapító is naprakész legyen cégügyben ... „

 „… nem ennyire éles a különbség a generációk közötti IKT jártasságban és járatlanságban; ettől sokkal  árnyaltabb. Ha a korcsoportok szerint vizsgálom, akkor itt vagytok ti nappalisok és itt vagyunk mi levelezősök (szüleid

korúak); oktatóink között akadnak szüleim korúak. Azt kellett tapasztalnom, hogy az oktatók és diákok is egyaránt eltérő IT kompetenciákkal rendelkeznek. De, erre felcsattanhatnak a komment olvasók, hogy ebben az esetben magasan képzett

emberekről van szó. Mi van az alacsonyabb végzettségűekkel. A blogolvasások éjjelein váratlanul üzenetet kaptam a facebook-on. Ismerősnek jelölt egy 80-as éveiben járó földim :) akinek megszaporodtak az ismerősei, mire elolvastam csoporttársam  elmélkedéseit első bejegyzésében. A másik példa, közeli családtagom ma 90. éves és interneten hallgat rádiót, mert másként nem jön be az őt érdeklő csatorna. Most érhet az a vád, hogy kiragadtam két ellenpéldát a sokaságból. De, ezzel vitatkoznék. Már csak azért is, mert a blogbejegyzés is

példákon alapul. Mégis hol húzódik az igazság? Valahol a kettő között. Az információs társadalomban a digitális analfabétizmus nem korfüggő.” 

„Az előttem hozzászólókkal egyetértek abban, hogy a sztereotípiákban való gondolkodás nem szerencsés; legyen az férfi-nő, fiatal-idős, egyszerűen zavar, hogy megbélyegezzenek bárkit azért, mert nő, mert öreg vagy még fiatal; szegény vagy mert gazdag. Nyilván vannak közöttünk különbségek, s nem csak biológiai.

A blogbejegyzésed pedig a te kulturális preferenciáidat tükrözik. Becsülöm benned azt, hogy törekszel a hagyományosan vett harmóniára az életedben, s hogy ezt feszélyezettség nélkül vállalod. Örülök, hogy önmagadat adtad hozzá az információs társadalomhoz, és nem fordítva; már minthogy, ez a társadalom beszippantott. „

„… Többé-kevésbé megértelek, nekem is vannak olyan érzéseim a kurzus kapcsán, mintha valami abba a helyzetbe hozna, hogy innentől csak a másik kezemet használhatom, ha tennivalóm lenne. De, ez párnap után elmúlt. Most arra kérlek, nehogy azon igyekezz, hogy elfelejtsd a kezdetek előtti aggodalmaidat; mert akkor nem lesz igazán értékes a saját eredményed. Az elvárás az igencsak magas, ha meggondolod nem csak az elsajátítás alapja a gyakorlás, hanem ezalatt megérlelődik benned az információs társadalomra adott válaszod.”

„…egyszerűen gyűjtöm az információs társadalom melletti érveket, az elektronikus pályázás is egy formája. Így nem a teljes bejegyzésedre reagáltam, hanem a pályázat szóból asszociáltam.”

„…. amivel nem feltétlenül tudok azonosulni. Ez a kulturális késés. Bár tudományos magyarázatként elfogadom ... „

„ Kicsit másként néztem a FSZEK-ben, az önkiszolgáló kölcsönző pultokra, hogy a folyamat mennyire automatizált és digitalizált. Kíváncsi lennék, hogyan kölcsönözhetnék ki egy e-book-ot. Nagyon tudnám díjazni, ha az SL-ben az a könyvtár használható lenne...”

„Az információs társadalom vonatkozásában van szó a cégekről, hogy milyen közzétételi kötelezettségük van. Bizony jó néhány adatuk nyilvános, van-e adótartozásuk, mi az adószámuk, tulajdonosi háttér, sőt ...a cégvezető anyja neve., stb elég sok linket idetudnék tenni, de nem bitos, hogy ez itt olyan releváns, mint az, hogy egy cégnek mennyi adatot kell nyilvánosságra hozni, törvényi kötelezettségből. Mindketten más szempontból közelítettünk. Ön az adatbiztonság felől én a kötelezően megosztott információkról.”

„…nem is gondoltam volna, hogy a könyvtáros végzettségem során megtanultakat mennyire jól tudom hasznosítani saját boldogulásomhoz. Azon a képzésen nagyok sok hasznos és értékes megoldásokat ismertem meg az információforrások, valamint az információkereső nyelvek működéséről is. Természetesen eléggé tudományos megközelítésből tanultunk róla, a hétköznapi használatban kevesebb is elég.”

„Bennem az fogalmazódott meg, hogy egy információs társadalomban fogunk-e használni ceruzát és hegyezőt? Nem olyan utópisztikus, ha nem lesznek meg a feltételei a hagyományos értelemben vett írásnak.”

„A digitális táblán is máshogyan fog a ceruza, mint a papíron. Sajnos elfogjuk hagyni a grafitot ...”

„Ma az órán én vettem elő papírt és ceruzát, összesen nem írtam többet 30 szónál; írtam e-papírra is, de volt aki csak arra. Egyre gyakrabban viszem az órákra a laptopot, mert az nem jön össze, hogy máskor-máshol begépeljem a kézi irományt. A munkahelyen is még előfordul, hogy kézzel írok alá. Egyre kevésbé használom a kézzel írást. Leggyakrabban elektronikusan történik az írás és aláírás, illetve hitelesítés.Mint korábban már elhangzott a grafikusok sem grafitot használnak. Kedves Peter Bodo, már van e-grafológus! Pl. a Google ezért tudja, hogy a gmailedben milyen reklámot tegyen eléd.”

„Itt csak az a felvetésem, hogy mennyi idő az, amire kiderül, hogy késésben vagyok? Vagy rossz lóra tettem? Persze gondolom, nehéz meghatározni. Akkor a késést mi bizonyítja?”

„Azért van egy momentum, hogy a kultúrális késés összefügg a technológiával. A jól átgondoltságom, meddig gondolkodás és mikortól késés? Nem tudok zöldágra vergődni ezzel a témával.”

„…ez a helyzet nem is olyan váratlan, ha megnézed a blogokhoz kapcsolódó bejegyzéseinket, mindenkinek más jut az eszébe és mást észrevételez, olyan mint a blogodban említett játék; a felénk küldött üzeneted átalakult, átformálódott „

"Könyvtáros tanulmányaim során, az információnak 20-30 tudományos megfogalmazását tanultam meg; de nekem ez tetszik, az információ leírható egyesekből és nullákból" 

„az a helyzet, hogy most már egyre nehezebb kommentelni, hiszen az okfejtegetésedre már valahol, valakinek megírtam az órai vázlat alapján készült bejegyzést. A Tér és Idő kérdése a humán tudományokban is egyre inkább 'tért nyert', de most, akkor nem is tudom, hová is soroljam az informatikát a maga információs társadalom dilemmájával? Végig fut a gondolatom a tudományterületeken ... de, kimarad/hat-e valamelyik? Nem! Ugye,hogy nem?”

„…foglalkoztat a kérdés. Olvastam arról is hogy van aki három és van aki négy információs társadalmi modellt különböztet meg. Természetesen olvastam/olvasom a kisebb és nagyobb info-terveket; nyilván ezek mindegyike egy-egy célkitűzés. A társadalmi típusokat, pedig eléggé jól elkülöníthetően határozza meg a tudomány. De, most újra végigolvastam az óra tematikáját. Logikusan igyekszem végig gondolni, hogy az ELTE tudományegyetemén, információtudomány című tárgyat vettem fel, amely témája szerint foglalkozik az információs társadalommal. Az első félévben is jól belém rögzült, szigorúan tudományosan alátámasztott dolgokat jelenthetünk ki, és a feltevéseinket igazoljuk vagy elvetjük. Az elképzelések és fantáziálgatások arról, hogy milyennek kellene lennie az "igazi információs társadalomnak" az a tervezgetések feladata, szerintem. Nyilván a technikai-technológiai kutatási eredmények és azok fogyasztható termékké alakítása sok idő és pénz; és persze mi tudatos felhasználók is kellünk hozzá. Csúsznak a megvalósítások, vagy esetenként más irányt vesznek, igen ilyenek előfordulhatnak. Az első óránk is csúszott, a hangfelvétellel is voltak némi problémák, mégsem maradtunk le semmiről, sőt nekem kifejezetten élmény volt "részt venni rajta". Magam részéről ezt a webináriumot is az információs társadalomnak köszönhetően könyvelem el.”

„ A versenyképesség ebben az országban nem azt jelenti, hogy mennyire vagyok jártas a legújabb technológiákban és ismeretekben. Az számít mekkora a terhelhetőségem és a teljesítményem. Perpillanat nem igényli senki a Web2-es ismereteimet; de tallonban fogom tartani, hátha mégis szükség lesz rá. Ha az ismeret nem hasznosítható, iiletve nem térül meg pl. a fizetésben, akkor az tudás?” 

„Mert amikre ma rácsodálkozunk, talán nem is annyira könnyíti meg a mindennapjainkat; sőt meglehet egyik kommunikációs csatornát sem adaptáljuk sem az okostelefonunkra sem az életünkbe. De, nem mehetünk el mellette, hogy ne próbáljuk ki. Kipróbálni, elsajátítani, alaposan megismerni ezt a kultúrát, még nem jelenti azt, hogy mostantól így fogok élni. Lehet, hogy csak kirándultam, térben és időben. Ma már arra is vannak kisérletek, hogyan éljünk hálózaton kívül.”


„... az idő nem csak az információs társadalomban volt elsődleges. Az idő pénz, régesréges régóta.”

Saját magamtól idéztem, a KONNEKT csoport bejegyzéseimből.