2. Az eLearning fogalmának értelmezési lehetőségei

1. Távoktatás

Kovács Ilma tanulmánya szerint a távoktatás fogalma „az oktatás egyik lehetséges formája, amely sajátos pedagógiai és szervezeti jellemvonásokkal rendelkezik, fedi mind a tanulási tevékenység, mind a tanítási (oktatási-nevelési) tevékenység összes elemét, amelyeket a távolság (-ok) legyőzésének igényével létrehozott igen dinamikus és komplex pedagógiai kapcsolat-együttes fűz össze egyetlen közös folyamattá.”

A távoktatás intézményrendszere

A távoktatási rendszer egyik oldalán a tanuló áll, mint igénybevevő-használó; a másik oldalán a (táv)oktatási központ, amely segíti a tanulást. A távoktatási központok profilját tekintve különbözőek lehetnek. A rendszer szolgáltatásait olyan emberek igénylik, akik valamilyen okból nem tudnak beilleszkedni a hagyományos oktatás keretei közé. A távoktatási rendszerben olyan kapcsolat alakul ki, ahol a központot a tutor a képviseli, aki segíti és ellenőrzi a tanuló munkáját.

  

A számítógéppel segített tanulás

-          adattárolás: a biológiai és a külső memórialehetőségei

-          információfeldolgozás: műveletvégzés

-          interaktivitás: bevitt válaszok befolyásolják a működést, a folyamatot, a visszacsatolás sajátossága

-          hipertext: nem lineáris, felhasználó vezérelt információs utak

-          multimédia: szemléltetés és információmennyiség

-          animáció: vázlatos képi megjelenítés értelmezéshez

-          szimuláció: valós folyamatok interaktív modellezése

-          virtuálisvalóság

Online, webalapú tanulás

-          hálózatba kötött számítógépek kapacitása és lehetőségei

-          hálózati kommunikáció: a számítógép, mint kommunikációs eszköz (írás,kép,hang,mozgókép,helyzet,stb.)

-          nyitott információforrások: online, web2 források és interaktív tartalomszolgáltatási lehetőségek

A távoktatás és technikai támogatottsága

-          jelentős mértékben megnőtt

-          távoktatással kapcsolatos hiedelmeket felerősítette és nem kioltotta

-          idő és térbeli függetlenség

-          nincs együtt az osztály a tanárral

-          tanulás-és tanulóközpontúság

-          tanári és tanulószerep változása az oktatási folyamattervezése és lefolytatása sorá

-          oktatási folyamat megváltozott környezettel

-          önállótanulás: tanulási stratégia, motiváció, attitűd

2. eLearning 

"Az oktatást/képzést szinte mindig azokon az eszközökön, stratégiákon, módszereken keresztül minősítették, amelyeket az információk kommunikálására éppen felhasznált." (Kovács, 2011)

Az e-learning három tényezős, ezek a modularitás, a rendszerszemlélet és a didaktikai tervezés.

Modularitás:

-          rendszerszemlélet

-          tananyag elemei tanulási egységekre bontása

-          a tartalom kezelése még nem biztosít eredményességet

-          tanulási utak és útmutatás kijelölése a modulokhoz

-          e-learning tartalom és tevékenység rendszer és alrendszeri

Rendszerintegráció és e-learning didaktikai tervezése

-          contentdesing: oktatási tartalom kiválasztása, formálása

-          textdesing: szöveg didaktikai szempontok szerinti kidolgozása

-          hypertext desing: lineáris tartalom hipertext formázása

-          multimédia desing: kép,hang, mozógép, animáció kiválasztása, integrálása

-          learningsupport desing: tanulási folyamatot koordináló, segítő 
-          programelemek tervezése a tananyagot közvetítő alkalmazásba

-          assessmentdesing: tanulási eredményességet értékelő eszközök

Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben:

- rendszerszervező funkció
- oktatásszervező feladatok
- információszolgáltató funkció
- forrás, interaktív forrás, személyre szabott interaktív forrás
- kommunikációs funkciók
- online tanulóközösségek, csoportok

A technológia gyorsabban változik, mint ahogy hozzákapcsolódó módszertan – absztrakt módon vizsgálható és egyszer használatos technológiák tárháza.

Fejlődés és attitűdök:

-          lineáris tanulás helyett hipermédia

-          instruktív pedagógia helyett konstruktív pedagógia

-          tanárközpontúság - tanulóközpontúság

-          befogadás helyett – a tanulástanulása

-          iskolai tanulás – élethosszig tartótanulás

-          tömeges oktatás – személyre szabott tanulás

-          a tanulás kínlódás – a tanulás öröm és szórakozás

-          közvetítő tanár – faciltáló tanár

Az eLearning reformpedagógiai dilemmái:

-          tartalom  vs. tevékenységközpontú környezet?

-          környezet vs. tevékenységalapú folyamat?

-         kommunikációs és információmegosztó felület?

-         kollaboráció? de hogyan?

-        digitális írástudás avagy a generációs modellek ismeretei?

Az elektronikus tanulás (Kovács, 2011)

1. Óriási mennyiségű információt tud biztosítani a tanuló számára

Az előre elkészített feladatokon és esettanulmányokon kívül az adatbázisok elemzésének és az információk közötti válogatni tudás tényének köszönhetően válik az internet olyan oktatási illetve képzési eszközzé, amely mentális képzetbeli változásokat tud előidézni az emberben.

2. „Hasznosítja” az egyedüllétet, a magányosságot

A szakemberek szerint egyedüllétben rejlik az erő, amikor egyedül ül az ember a számítógép előtt, nincs kényszer, nincs ellenőrzés, és nincs arra sem lehetőség, hogy megszökjünk a program által felvetett erőfeszítés elől.

3. Felszabadítja, egyéniesíti a tanulás ritmusát

A tanulási idő korlátozásának a feloldása nagy segítség abban, hogy a tanulás előbb, vagy utóbb megvalósulhasson.

4. Nem tekinthető teljesen elszigetelt és teljesen „távolsági” tanulásnak

Az elektronikus tanuláshoz tartozó jelenléti szakaszok lehetőséget adnak a tutor  számára ahhoz, hogy szembesítse a tanulókat az új cselekvési módokkal és módszerekkel. 

Az eLearning instruktív vagy tevékenységközpontú?

A választ az egész életre kiterjedő tanulás szemléletéből következtetve vezetném le, miszerint, két meghatározó vetülete van: a lifelong learning és a lifewide learning. Ezek azt jelentik, hogy az élet teljes szélességét átfogóan és az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhetjük.A lifelong learning az idődimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulás minden életterületre és élethelyzetre kiterjedő, horizontális jellegét helyezi előtérbe.

A fent leírtak alapján úgy vélekedem, hogy hosszú távon (élethosszig) a tevékenységközpontú modell lesz az életképes.

Források:

1) Kovács Ilma: Új út a távoktatásban? , Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest, 1996, 34p

2) Dr. Komenczi Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi

felnőttképzésben http://mek.oszk.hu/06700/06773/06773.pdf

3) Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben. 2011.

http://mek.oszk.hu/09100/09190/09190.pdf
4) http://www.elearning-companion.com/image-files/elearning1-300w.jpg