3. Az oktatás környezete,az oktatási környezet színterei

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésében jelentős szerepet vállalt az MTA és a K+F+I területein szerepet vállaló gazdasági szereplők is. Bár a felsőoktatási intézmények, mint regionális tudásközpontok elsődleges szerepet kapnak a kutatás és a tudásfejlesztés valamint az innovációs és helyi emberierőforrás-bázisának megteremtésében, a tudásalapú társadalom megerősítésében, a technológia- és tudástranszfer támogatásában. A nemzeti innovációs rendszer fejlesztését közvetlenül érintő meghatározó fontosságú dokumentum a kormány középtávú tudomány-, technológia-, és innovációpolitikai stratégiája. A stratégia általános célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon, versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg. A cél öt prioritási területet határoz meg; amelynek kijelölésével lehetséges azok elérése:

1. A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája.
2. Minőség, teljesítmény, hasznosításvezérelt és hatékony nemzeti innovációs rendszer.
3. Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő.
4. A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet.
5. A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások.

Az említett prioritások megfogalmazásakor még nem kaptak elég hangsúlyt az új tudás előállításának és megosztásának dilemmái, és ezzel részben összefüggő módon a tudásközvetítés olyan területei, mint az oktatás. A tudományos kutatási eredmények befogadásának és hasznosításának kultúrája nem annyira a kutatások irányultságával és eredményességével kapcsolatos problémákat vet fel, mint inkább a tudástranszfer szereplői számára fogalmaz meg feladatokat és a fogadó oldal felősségét hangsúlyozza. A szereplők ellentmondásosan tekintenek a tudásháromszögre (triple helix, azaz üzleti szereplők, közigazgatás és hivatásos tudástermelők), minthogy a szinergikus potenciált csak töredékesen aknázzák ki. 

A tudásintézményeinek a feltételrendszere a legérdekesebb, hiszen ennek a következményei fontosak az oktatási-és tanulási környeztet számára. A kormány Tudomány-, Technológia és Innovációpolitikai (TTI) Stratégiája és akciótervének prioritásainak megfelelően a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelően kreatív, innovatív és nem utolsósorban megbecsült munkaerő. Az erre épülő feladatok egyaránt érintik az oktatási rendszer által kibocsátott munkaerő kreativitását és innovativitását és a rendszer innovációhoz való viszonyát is. Aligha lehet olyan rendszerben innovatív szemléletre nevelni, amely maga is ellenáll a változásoknak. Így az európai országok oktatáspolitikusainak proaktivitása e-területen nagy eltéréseket mutat; élvonalbeli országok pl. Hollandia, Írország, skandináv országok és az új tagállamok többsége; azok amelyek felismerték a gazdaság és a társadalom tudásigényét. Ott, ahol az oktatáspolitikusai tudják és elfogadják, hogy az oktatás össztársadalmi üggyé váljon. Fontos feladat az érintettek, illetve hogy a felhasználók körének bekapcsolása a rendszer alakításába - nem csak teher- hanem segítség is; felismerve, hogy a szereplők motiváltsága releváns szempont.

Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája 2005-ben került elfogadásra, a következő célok megfogalmazásában:

- a versenyképesség,
- a foglalkoztathatóság,
- a társadalmi befogadás,
- az aktív állampolgárság és
- a személyes fejlődés fejlesztés.

Ezek az újszerű környezetek egy újszerű, innovatív megoldásokon alapulnak, de tulajdonképpen egy gazdaságfejlesztési célként jöttek létre. "A hozzáadott érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra épülő kutatásfejlesztési és innovációs szolgáltatások erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább." (ÚMFT 2007.)

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere:

- Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája
- Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban
- mLearning, mobil tanulási környezet
- Online eszközrendszerek a tanulástámogatásában
- Online közösségek
- Online tanulási környezetek
- Virtuális oktatási környezetek technológiája

Színterek, technológia és eszközrendszer

Az oktatási környezet színterei:
- Kontakt oktatási tevékenység
- Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység
- Blended learning környezet
- A távoktatás, mint oktatási környezet

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere:
- Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája
- Szimuláció é sszámítógépes játékok az oktatásban
- mLearning, mobil tanulási környezet
- Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában
- Online közösségek
- Online tanulási környezetek
•Virtuális oktatási környezetek technológiája

Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája
-  interaktív tábla
-  digitális taneszköz és tananyag
-  saját eszközök: számítógép, tablet, stb.
-  könyvtár, számítógépterem

Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban
-  fejlesztő(komoly)játékok,fejlesztőkörnyezetek
-  képességfejlesztés
-  komplex tartalom előre meghatározott nevelési-oktatási célhoz

mLearning, mobiltanulási környezet:
-  helytől független, platformtól és eszköztől független tanulási környezet
-  alapvetően tartalomközpontú és egyéni tanulást erősítő szemléletmód
-  mobil=kapcsolódás az LCMS rendszerhez vagy tevékenység?

Online eszközrendszerek a tanulástámogatásában
-  információ-és tartalommegosztás (kép,hang,szöveg,mozgókép,hely)
-  interaktív kommunikáció támogatása
-  közösségi és tartalomszolgáltatásba beépülő, integrálódóeszközök

Az oktatási környezet színterei:
-  Kontakt oktatási tevékenység
-  Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység
-  Blended learning környezet
-  távoktatás, mint oktatási környezet

Az oktatási környezet színterei:

Kontakt oktatási tevékenység:
-  térben és időbenazonos tevékenységek,hálózati kapcsolat nélkül
-  az oktatási folyamat és tartalom zárt környezethez köthető
-  az inf és komm folyamat nem elektronikus

Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység:

- térben és idő̋ben azonos tevékenységek, hálózati kapcsolat
-  információs és kommunikációs folyamatok interaktív kapcsolatot teremtenek környezeten belül, környezetek között,külvilág felé
-  számítógépterem helyett számítógépek

Blended learning környezet:
-  az oktatási folyamat környezeténekegy része térben és időben változó
-  az inf és komm folyamatok nem csak szinkron idejűek, kontakt és online tevékenységek aránya nem különbözik jelentősen
-  nem kontakt tevékenység minőségi megoldás: nem kényszer, nem pótlás, folyamatba és célokhoz illeszkedő
-   távoktatás, mint oktatási környezet:
-  az oktfolyamat (csaknem) egésze online, kooperatív térben zajlik
-  tevékenység- (és?) vagy tartalom központú környezet
-  közvetett folyamatszabályozási eszközök

Online közösségek:

-  eredeti céljuk szerint nem tanulási környezetek-tanulás értelmezés
-  időfelhasználásban jelentős mértékben megjelentek-nevelési-oktatási környezet definiálása
-  sokoldalú, praktikus, életvezetésbe beépült IKT környezet
-  tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben kockázatokkal használható

Online tanulási környezetek:
-  LMS-tanulást menedzselő rendszerek
-  LCMS-tanulást és tartalma tmenedzselő rendszerek

XXI. századi tanulásról

A 2011-es OFI tanulmány szerint a megbecsült és megfelelően kreatív, innovatív munkaerőre van szükség a tudásgazdaságban. Az innovatív szemléletre nevelés nem megy úgy, hogy valaki ellenáll a változásnak. Viszont az oktatási rendszer által kibocsátott munkaerővel szemben támasztott egyik nagyon fontos elvárás, az hogy legyen INNOVATÍV. 

Források:

Tények és érvek. Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra. OFI 2011.
Ollé János előadása