Az oktatás környezete, az oktatási környezet színterei

1. javított bejegyzés

Napjainkban a technológia robbanásszerű fejlődésének lehetünk részesei, így oktatásban való elterjedése is egy szélesebb körű alkalmazásának lehetünk tanúi. Több évszázados felfogás kérdőjeleződik meg a 21. század első éveiben, írja Kovács Ilma Az elektronikus tanulásról. Az IKT eszközök alkalmazásával a tanítás és tanulás környezete megváltozik. Más lesz az oktatás színtere, ennélfogva az alábbiakat különböztetjük meg:

• kontakt oktatási tevékenységet,
• online eszközökkel támogatott kontakt tevékenységet,
• blended learning környezetet,
• távoktatást, mint távoktatási környezetet.

Ezek az újszerű környezetek egy újszerű, innovatív megoldásokon alapulnak. Így az oktatási környezet színtereinek jellemzői sajátos értelmezést nyernek.

A kontakt oktatási tevékenység egyrészt  térben és időben azonos tevékenységek, illetve a hálózati nélküli kapcsolat az oktatási folyamat és tartalom zárt környezethez köthető, valamint az információs és kommikációs folyamatok nem elektronikus környezetben valósulnak meg. Ilyen pl. a digitális tábla, a digitális taneszközök és tananyagok alkalmazása is jelen lehet ebben az oktatási környezetben

Az online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenységre jellemző, hogy térben és idő̋ben azonos tevékenységek, hálózati kapcsolaton alapuló információs és kommunikációs folyamatok interaktív kapcsolatot teremtenek a környezeten belül, valamint a számítógépterem helyett a számítógépek közötti környezet a külvilág felé nyit. Ez "olyan környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnológiai eszközöknek.” (Komenczi, 2009) Ilyen pl. a Moodle, amit az egyetemen használunk, bár nem minden kurzus esetében.

Blended learning oktatási környezete és az oktatási folyamat környezetének egy része térben és időben változó és az  információs és kommunikációs folyamatok nem csak szinkron idejűek hanem aszinkron is lehet,  illetve a kontakt és online tevékenységek aránya nem különbözik jelentősen. Ha a felhasználó nem a kontakt tevékenységből adódó minőségi megoldását nem kényszer szüli, akkor nincs szükség pótlásra és a folyamatba jól illeszthetők célok és az ahhoz illeszkedő megoldások.

A távoktatás, mint oktatási környezet olyan oktatási folyamat, amelyben csaknem az egész online, kooperatív térben zajlik. Az oktatási tevékenység és/vagy tartalom központú környezet maga a közvetett folyamatszabályozás eszköze. Tehát a kombinált tanulás „az elektronikus oktatástechnológia és a hagyományos jelenléti képzés elemeinek keverését, vegyes” alkalmazását jelenti. (Kovács, 2011.)

A távoktatás, mint oktatási környezet a nem zárja ki feltétlenül a személyes kapcsolatot, de többségében az online és/vagy virtuális környezetben folyatott tevékenységek a jellemzőek. De, térben és időben jól elkülönülnek egymástól a résztvevők, míg az egyes feladatok igénylik, illetve igényelhetik a közös megoldáskeresést és együtt tanulást. Ez a környezet egyrészt lehet tevékenység központú, másrészt tartalomközpontú. Míg az első esetben az oktató előre nem látja a kimenetet, viszont facilitálja a hallgatók munkáját. Ez igen nagyfokú módszertani alaposságot feltételez és igényel egyaránt, továbbá magas szintű felkészültség elvárt és szükséges az oktatótól. A tartalomközpontú környezet a könnyebben járható út, ebben a környezetben az egyénre hárul a tanulás felelőssége. A távoktatás hatékonysága nagyban függ tehát a módszertani kidolgozástól és kevésbé igényli a személyes jelenlétet. A megváltozott oktatási környezetben megváltoznak a szerepek, így komoly próbatétel elé állítja a résztvevőket, hogy hogyan lehetne az informális és non-formális tanulás során szerzett ismereteket összefűzni a formális tanulási ismeretekkel. Csapó Benő (2003.) tanulmánya foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, úgy hogy a tudás és tanulás fogalmának változásából indul ki végig vezeti a változásokat a hatékony tanulásig. A virtuális valóság oktatási környezetek technológiája nem keverendő össze a az online környezettel illetve a játék alapú környezettel. Egy grafikailag kialakított háromdimenziós környezetben zajlik a tanulási folyamat, amely a valós oktatási helyszín környezeti korlátaitól mentesít, de (részben) a valós oktatási folyamatot kívánja leképezni (Second Life).

Kovács Ilma (2011) az elektronikus tanulást úgy említi mint paradigmaváltást, és hangsúlyozza az új oktatás-képzés  néhány lényeges elemét :

• Hangsúlyos szerepet kap a tanulás a tanítással szemben.
• A tanítói funkció régi formája átalakul.
• A központi elem a tanuló.
• Új elektronikus taneszközök veszik át a tanítási funkciók egy részét
• Az új elektronikus taneszközök olyan tanulási módszereket is tartalmaznak, amelyek révén ezen eszközök minőségileg biztosítják a tanulást azáltal, hogy az egyes tanulók tanulási munkáját vezérlik és szabályozzák, ellenőrzést és önellenőrzést biztosítanak.
• A „tanítási” funkciók másik része a tanulást segítő, támogató funkcióvá alakul.
• A tanulást segítő, támogató funkció „tanítói” feladat. Kivitelezőit tutoroknak nevezzük. A többféle tutori feladatra szintén képezni kell az újfajta szakembereket.

"A hozzáadott érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra épülő kutatásfejlesztési és innovációs szolgáltatások erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább." (ÚMF)


források:
Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben
Komenczi Bertalan - Elektronikus tanulási környezetek

Csapó Benő: A tanulás dimenziói és a tudás szerveződése

Csapó Benő: A formális és nem-formális tanulás során szerzett tudás integrálása