A Tempus Közalapítvány 2012. május 10-én rendezte meg az "Új utakon a netgeneráció oktatásában" című konferenciát, azzal a céllal, hogy Comenius, Leonardo és Grundtvig projekteken, konkrét példák bemutatásán keresztül segítsék a digitális világ elterjedésével, valamint a netgeneráció megjelenésével keletkezett szemléletbeli változás felismerését; az okok feltárását; valamint az új kihívások elé állított pedagógusok változó szerepének megértését és az ezzel együtt felmerülő kérdések és problémák helyes kezelését, megválaszolását.
A programon először átadásra kerültek a Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjak, amellyel a legkiválóbb, legszínvonalasabb projektek munkáját ismerték el a közoktatás, a szakképzés, illetve a felnőttoktatás területén (Comenius, Grundtvig és Leonardo projektek).
A rendezvény vitaindító előadását Tari Annamária tartotta, a "Hogyan tanul a netgeneráció?" címmel. Tari Annamária gyakorló pszichológusként az okokat és a magyarázatokat úgy fűzte össze, hogy feltáruljon, milyen érzelmek mozgatják a mai világot, és benne a kamaszokat. Értelmezésében a társadalomlélektani és klinikai tapasztalatok segítenek abban, hogy megértsük az online személyiség szerepét, a társas agresszió mértékét, a kognitív folyamatok változásait, valamint a családi-iskolai érzelmi folyamatokat. Kitért arra is, hogy milyen szerepet tölt be a facebook a tanár-diák viszonyban, s hogy ez milyen visszaélésekre adhat lehetőséget a kapcsolatban, illetve mire is használják a pedagógusok.
Ezt követően az "Új utakon a netgeneráció oktatásában" kerekasztal-beszélgetésre került sor Dr. Főző Attila László (Irodavezető, EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Digitális Pedagógiai Osztály, IKT Módszertani Iroda) moderálásával. Jó megoldásokat mutattak be a kerekasztal résztvevői:
- Tóth-Mózer Szilvia - egyetemi tanársegéd, PhD hallgató, ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
- Farkas Róbert – e-learning fejlesztő, Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont,
- Pintér Róbert - főszerkesztő, egyszervolt.hu / 4Kids Kft.,
- Gergelyi Katalin – középiskolai tanár, Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium, Kollégium,
- Réti Mónika – kutató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A műhelyek keretében változatos témájú Comenius, Leonardo és Grundtvig projektek mutatkoztak be, gyakorlati válaszokkal szolgáltak a közoktatás 21. századi kihívásainak kérdéseire:
- Veszélyforrás vagy aranybánya? Milyen hatással van az internet és a közösségi média gyors elterjedése a diákokra?
- Hogyan építhetünk be a Z generáció, más néven a digitális nemzedék változó szokásaihoz illeszkedő, új módszereket a tanításba?
- Hogyan segítheti a pedagógusok szakmai fejlődését egy nemzetközi együttműködésben való részvétel?
A műhelybeszélgetések főszereplői olyan tanárok voltak, akik az LLP támogatásával részt vettek már szakmai tanulmányutakon, mobilitási programban vagy intézmények közötti együttműködésben, és szívesen osztták meg a tapasztalataikat, élményeiket. A rendezvény teret adott olyan jó megoldások bemutatására, megbeszélésére ahol tapasztalatot cserélhettek a pedagógusok.
Személyesen a 2. műhely munkájában vettem részt, amely a Z generáció oktatásának hatékony formáit és a pedagógusok szerepét taglalta, illetve a kommunikációs szakadék áthidalásához mutatott néhány megvalósult programot:
1. Az internet készségfejlesztő lehetőségei az órán - Illés Gabriella, Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola, Nyíracsád. Az előadó által bemutatott program olyan fejlesztendő területre fókuszált, mint auditív differenciálás a nyelvoktatásban.
2. Hol van jobb helyen a tudás: a fejünkben vagy a világhálón? - Bácsi János/Belájszki Nevenka, SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola, Szeged. Az előadó olyan tudástá programot mutatott be, amelyben a csoportok amolyan "forgószínpad" szerűen dolgoznak; olyan csoportfeladatban minden információszerzési formái: számítógép, internet, könyv, közös feladat, fejükben lévő tudás, tanári közös munka által. Minden csoport csak az adott eszközzel dolgozhat egyszerre.
3. Virtuális Éden: természetközeli élmények és tapasztalatok megosztása blogon és Wikipédián - Kárász Péterné, Szent József Katolikus Általános Iskola, Kiskunhalas. Ez egy tantárgyközi projekt, mely a tudomány és a mindennapi élet területeivel foglalkozik, ugyanakkor illeszkedik a Nemzeti Alaptantervhez. A diákok a programban megvizsgálják saját természeti környezetüket, ennek során bővül tudományos érdeklődésük, ismeretük, mely kiváló ösztönzést nyújt számukra a biológia, kémia és matematika órákon végzett tevékenységekhez. A gyerekek a rajzolás, a fényképezés és a számítástechnika adta lehetőségek révén mutatják be a világról tanultakat. A program céljai között szerepel a természeti környezet tiszteletének kialakítása, ennek érdekében a gyermekek tanulmányoznak közelükben lévő élőhelyeket, kertet, parkot. Megvizsgálják a vizet, a levegőt, az állat- és növényvilágot, s megfigyelik az időjárást. Elemzik és összehasonlítják eredményeiket, megállapításaikat közzéteszik a Photostory és a Wiki programokat használva internetes blogon. A projekt célkitűzéseit így foglalhatjuk össze: Fejlessze a tanulók tudományos kompetenciáját, tudatosítsa a kultúrák közti különbségeket és segítse a diákok felkészítését arra, hogy felnőttként az Európai Közösség tudatos tagjai legyenek. A nyelvi és számítástechnikai kompetenciák fejlesztése mellett az európai szinten történő együttműködés során a résztvevők között a tervezés, a felelősségvállalás és a csapatmunka váljon napi gyakorlattá. A projekt célcsoportja: 7-14 éves, különböző háttérrel rendelkező diákok. A tanulók munkáját versenyek és vetélkedők segítségével fogjuk értékelni s az összes résztvevő közös produktumaként pedig megszületik egy virtuális kert és egy tudományos összefoglaló, melyek az interneten keresztül bárki számára hozzáférhetőek lesznek.
4. Hogyan tudjuk kihasználni a Facebook vonzerejét a tanításban? - Dr. Batár Levente, Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód. Az előadó kifejezetten a tanár-diák kapcsolatról beszélt, hogyan tudnak felkészülni egy osztálykirándulásra, annak kapcsán az élménymegosztás és az információ csere kapja a főszerepet; valamint a hozzászóló pedagógusok saját gyakorlataikkal egészítették ki; virtuális osztályterem általában zárt csoportként működik, ahol az osztályfőnök az 'admin'.
5. Szót érteni a netgenerációval – a tanári készségek fejlesztése - Farkas Róbert, Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont, Gödöllő. A Tenegen projekt eredményeinek felhasználása az SME 2.0, részletesen a preziben.
Újra és újra előjön, és neves szakemberek vitáznak azon, hogy lehet-e hálózati tanulási módszereket alkalmazni a közoktatásban?! Ez a konferencia azt mutatta meg, hogy a középiskolások körében is vannak olyan projektek, amelyekben több ország részvételével, csak is úgy valósítható meg a program, ha hálózatba kapcsolódnak a résztvevők, továbbá a web 2.0-es alkalmazásokat segítségül hívják. Ezek alapján úgy vélekedem, hogy a közoktatásban is szerepet kaphat a 21. századi új tanulás formája, a hálózati tanulás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése