Tanulószerep, avagy az önszabályozó tanulás kompetencia alapokon
A május 2-án elhangzott előadáshoz tartozó feladat a következő: képzeljék el, hogy egy cég vezetősége lehetőséget ad arra, hogy oktatási menedzserként bemutassák egy távoktatási kurzus és egy konnektivista kurzus közötti különbséget, mert a cég döntéshelyzetben van, hogy a belső képzésében melyiket válassza. (Valamelyiket biztosan fogja) A két képzési formában az összehasonlítást az oktatási folyamatban jellemző motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egysége, illetve a folyamatra jellemző tevékenységelemek, feladatrendszerek alapján, ezek bemutatásával kell elvégezni. Ne feledjék, hogy a közösen szerkesztett prezentációval legfeljebb 15-20 percük lesz a bemutatóra és a megbeszélésre, vagyis rövid, de érdemi összehasonlítást bemutató prezentációt érdemes szerkeszteni. A két témával kapcsolatos blogbejegyzés praktikusan a két közös prezentáció beágyazásából áll, ezt kiegészítve néhány mondatos személyes megjegyzéssel.
A kurzus kezdetén készítettem egy bejegyzést: Tundy hipotézisei a 2012. február 22-i előadás előttcímmel. A 3. feltevésem megfogalmazása így szólt: "Az információs társadalom egy olyan demokratikus társadalom, amelyben megteremtődik a széleskörű interaktív kommunikáció; ami alapja a közösségi részvételnek." - bizonyítottnak látszik.
A 21. századi ISTE kompetenciák
![]() |
A kép forrás |
Az ISTE által megfogalmazott tanulói digitális kompetenciák:
- kreativitás és innováció, a tudáskonstrukcióhoz
- kommunikáció és kollaboráció, a tudásmegosztáshoz
- kritikai gondolkodás, a problémamegoldáshoz
- kutatás és információmenezsment, az információgazdálkodáshoz
- digitális állampolgárság, etikus és demokratikus magatartáshoz
- technológiai műveltség, az alkalmazásokhoz
Az önszabályozó tanulás
- alkalmazni a meglévő tudást, úgy hogy új ötletek, termékek vagy folyamatok jöjjenek létre
- önálló, személyes vagy csoportos véleménynyilvánítás
- modellek és szimulációk használata, feltárása, komplex rendszerek és kérdések megoldása
- tendenciák, lehetőségek és prognózisok összefüggéseinek átlátása
Kuhl (2000) szerint különböző kontroll-mechanizmusok, illetve céltörekvések befolyásolása:
− figyelmi és intenciós kontroll (attention, intention): a törekvés fenntartására irányul, szelektíven aktiválja a cselekvéssel kapcsolatos tudást, és szelektál a külső információk között;
− motivációs és érzelmi kontroll (motivation, emotion): mindkét folyamat visszavonja azokat az érzelmi állapotokat, amelyek meggátolnák a hatékonyságot és olyan cselekvésre vonatkozó emóciókat idéznek elő, amelyek növelik a kezdeti intenció fokát;
− cselekvés kontroll (action control): elnyomja azokat az impulzusokat, amelyek az intenciót meggátolnák;
− akarati kontroll (volitional control): a célok fenntartásáért felelős a szórakozottság és a versengő cselekvési tendenciák ellen, illetve a törekvés kikapcsolása ellen.
![]() |
A kép forrása |
Az ISTE által megfogalmazott tanári kompetenciák:
- a tanulók tanulásának és kreativitásának inspirálása és facilitálása
- tanulók tanulási tapasztalatának tervezése és fejlesztése, értékelés
- modellezik és mutatják a digitális korszak munka és tanulási folyamatait
- digitális állampolgárság és felelősség támogatása és modellezése-formálódó digitális kultúra megértése és ennek megfelelő magatartás
- legyenek részesei a szakmai fejlődésnek iskolai és szakmai közösség támogatása, eszközök és források hatékony felhasználása
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák
Az Európai Tanács referencia kerete avagy az alapkészségektől a kulcskompetenciákig – a munka háttere
Anyanyelvi kommunikáció
A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás és írás) a társadalmi kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet.
Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák
A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.
A tanulás tanulása
A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.
Személyközi és állampolgári kompetenciák
A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.
Vállalkozói kompetencia
A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság.
Kulturális kompetencia
A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.
A 21. századi információs társadalmában a tanulószerep teljesen megváltozik és az életen át tartó tanulási folyamat során az egyénben kialakul egyfajta önszabályozás, amely a képességek és készségek, valamint a tanulási attitűdök (stratégiák) fejlesztése által valósul meg és jön létre maga a tanulás.
Forrás:
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák
ISTE kompetenciák
Molnár Éva: Az önszabályozó tanulás.MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 1. szám 63–77. (2002)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése